Tavaly új beléptetési rendszert vezettek be Kuvaitban az állami alkalmazottaknak. Azóta minden reggel ujjlenyomattal kell igazolniuk, hogy munkába állnak. A rendszer felállítása után mintegy ötezer ember mondott fel. A kuvaiti pénzügyminisztérium szerint többségük sosem jelent meg a munkahelyén, lényegében fiktíven dolgozott, és épp az ő kiszűrésükre hozták létre a rendszert.
A kis olajországban a foglalkoztatottak mintegy 70 százaléka az állami szektorban dolgozik, és hiába származik rengeteg pénze az államnak az olajvagyonból, bevételének több mint felét fizetésekre költi.
A hatalmas olajvagyonnak köszönhetően a környékbeli olajállamokban jellemzően az állam a legnagyobb foglalkoztató, a szellemmunkások problémája pedig minden országban jelen van. A kuvaiti pénzügyminisztériumban például 1987-ben 700-an dolgoztak, ma viszont már 3500-an, miközben a minisztérium saját bevallása szerint még tíz százalékkal sem lett több munkájuk azóta. A korábbihoz képest alacsonyabb olajárak miatt viszont az államok egyre inkább igyekeznek tenni a jelenség ellen.
A Dubajt vezető Mohamed bin Rásid Al-Maktúm sejk két éve meglepetéslátogatásokat tett kormányhivataloknál, majd a Twitterre tett fel videókat arról, hogy az üres székeket nézegeti.
#فيديو
القدوة.. #محمد_بن_راشد في الصباح الباكر يتفقد العمل ميدانياً .. ومسؤولون لم يتواجدواتصوير:سلطان السبوسي pic.twitter.com/Jw90F6nGbB
— صحيفة الرؤية (@Alroeya) August 28, 2016
A Bloombergnek egy szaúd-arábiai minisztérium alkalmazottja mesélte, hogy a főnöke évek óta csak három napot jár be dolgozni, hiába van teljes állásban. Amikor egy miniszter meglátogatta a részlegüket, több olyan ember is megjelent a munkahelyén, akiket korábban sosem látott. Ekkor jött rá arra, hogy papíron évek óta jóval több kollégája van.
Szaúd-Arábiában a foglalkoztatottak kétharmada közalkalmazott, és ez különösen nagy problémát jelent. Míg Katarban és Kuvaitban jóval kevesebben élnek – és nagyobb az egy lakosra jutó olajbevétel -, Szaúd-Arábiában a lakosság 70 százaléka 30 év alatti, és 2022-ig 1,2 millió ember fog munkába állni, pedig az állami kiadások közel fele már most is fizetésekre megy el.
A Bloomberg szerint a térségben a fiatalok többsége a sokkal kényelmesebbnek tűnő állami szférában tervez dolgozni. A fizetések magasabbak, több munkaszüneti nap van, kevesebbet kell dolgozni, és több a bónusz. A magánszektorban pedig egyre inkább bevándorlók helyezkednek el, bár őket próbálja kiszorítani a szaúdi állam, és arra kényszerítik a magáncégeket, hogy a helyi munkaerőt részesítsék előnyben.
Világ
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
