Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 8. 10:25 Élet

Az állások jelentős része tökéletesen értelmetlen

Egy magát Riley B-nek nevező amerikai olvasó az alábbi mondatokkal kezdi egy általa nemrég olvasott könyv értékelését az Amazon áruházában. “Ezt a szemlét egy olyan irodai álláshoz tartozó íróasztalon írom, amelyért évi 65 ezer dollárt kapok, de gyakorlatilag semmi fontosat nem csinálok. Általában csak ülök a székben, podcastokat és hangoskönyveket hallgatok egész nap. Ezt addig csinálom, amíg a főnökeim elkezdenek hazamenni, ekkor én is kicsusszanok. A fizetésemet arra használom, hogy az összes házi munkát kiszervezzem a létminimum alatt élő munkavállalóknak. Minél jobban fizető állást találok, annál kevesebbet kell dolgoznom.”

A könyv, amelyről a szemle íródott, David Graeber “Bullshit jobs: A theory” című műve, amely az értelmetlen munkahelyek kóros terjedésének elméletéről szól. Graeber szerint nem csak értelmetlen munkahelyek, de egész foglalkozások is vannak, amelyek feleslegesek. Ilyennek tartja például a lobbistákat vagy a céges ügyvédeket, mert úgy véli, ha ezek a szakmák hirtelen eltűnnének, senki sem venné észre a változást.

A London School of Economics antropológus tanára egyébként egy korábbi, 2013-as tanulmányát fejlesztette tovább, amikor idén májusban kijött a könyvével. A jelentéktelennek gondolt első írása ugyanis váratlanul népszerű lett, és Graeber rengeteg levelet kapott a világ minden tájáról, amelyben értelmetlen munkát végző emberek írták meg a történetüket. Ezeket a sztorikat párosította most némi adatbányászattal és szakmai kutató munkával.

Egy 2015-ös brit felmérésben a megkérdezettek 37 százaléka azt mondta, nem érzi, hogy a munkája bármit hozzáadna a világ folyásához, további 13 százalék pedig bizonytalan volt ennek megítélésében. A meglehetősen jól szervezett és racionális Hollandiában az emberek 40 százaléka gondolja úgy, hogy az állás, amit betölt, indokolatlanul létezik.

Graeber egyik legjobb mesélője egy gyógyszeripari tanácsadó, aki azt részletezi, hogy gyakran ír olyan nagyon jól hangzó beszámolókat, amelyeknek szerinte az égvilágon semmi hasznuk nincs. A “Hogyan növeljük a kulcsfontosságú digitális egészségügyi véleményformálók elkötelezettségét” című munkája például egy tipikus példa erre. “Nemrég 12 ezer fontot számláztam ki egy kétoldalas tanulmányért, amelyet egy globális stratégiai értekezleten kellett bemutatnom. Végül nem használták fel, mert az értekezlet el sem jutott addig a napirendi pontig, amikor következtem volna” – mesélte Graebernek a tanácsadó.

Az értelmetlen munkák tehát nem egyenlőek a rossz munkákkal, gyakran igen jól fizetett állásokról derül ki, hogy nem is lenne szükség rájuk. Az ilyen állásokban dolgozók annak ellenére is rosszul érzik magukat, hogy jól keresnek, mert a feleslegesség érzése idővel megkeseríti az életüket.

A könyv másik jó példája az értelmetlen munkavégzésre az amerikai szövetségi állam tanulóknak szánt programja, amelynek az a lényege, hogy a tandíjra felvett hiteleket részben azzal lehet visszafizetni, ha a diák az iskolához tartozó munkák egy részét elvégzi. A Graeberhez levelet író tanulók szerint azonban ennek az a vége, hogy a diákoknak rengeteg felesleges munkát találnak ki, a tiszta tábla újratörlésétől kezdve az üres tantermek ellenőrzésén keresztül az azonosító igazolványok felesleges ellenőrzéséig.

Ez egyébként elgondolkodtató lehet a magyar közmunka programmal kapcsolatban is. Graeber szerint ugyanis a módszernek az a hátulütője, hogy a résztvevők beletanulnak az értelmetlen munkavégzésbe, megszokják azt, sőt idővel természetesnek veszik, és ezzel maguk is aktív részeseivé válnak az értelmetlen rendszereknek.

Élet állás értelmetlen felesleges munkahely Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.