Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 8. 10:25 Élet

Az állások jelentős része tökéletesen értelmetlen

Egy magát Riley B-nek nevező amerikai olvasó az alábbi mondatokkal kezdi egy általa nemrég olvasott könyv értékelését az Amazon áruházában. “Ezt a szemlét egy olyan irodai álláshoz tartozó íróasztalon írom, amelyért évi 65 ezer dollárt kapok, de gyakorlatilag semmi fontosat nem csinálok. Általában csak ülök a székben, podcastokat és hangoskönyveket hallgatok egész nap. Ezt addig csinálom, amíg a főnökeim elkezdenek hazamenni, ekkor én is kicsusszanok. A fizetésemet arra használom, hogy az összes házi munkát kiszervezzem a létminimum alatt élő munkavállalóknak. Minél jobban fizető állást találok, annál kevesebbet kell dolgoznom.”

A könyv, amelyről a szemle íródott, David Graeber “Bullshit jobs: A theory” című műve, amely az értelmetlen munkahelyek kóros terjedésének elméletéről szól. Graeber szerint nem csak értelmetlen munkahelyek, de egész foglalkozások is vannak, amelyek feleslegesek. Ilyennek tartja például a lobbistákat vagy a céges ügyvédeket, mert úgy véli, ha ezek a szakmák hirtelen eltűnnének, senki sem venné észre a változást.

A London School of Economics antropológus tanára egyébként egy korábbi, 2013-as tanulmányát fejlesztette tovább, amikor idén májusban kijött a könyvével. A jelentéktelennek gondolt első írása ugyanis váratlanul népszerű lett, és Graeber rengeteg levelet kapott a világ minden tájáról, amelyben értelmetlen munkát végző emberek írták meg a történetüket. Ezeket a sztorikat párosította most némi adatbányászattal és szakmai kutató munkával.

Egy 2015-ös brit felmérésben a megkérdezettek 37 százaléka azt mondta, nem érzi, hogy a munkája bármit hozzáadna a világ folyásához, további 13 százalék pedig bizonytalan volt ennek megítélésében. A meglehetősen jól szervezett és racionális Hollandiában az emberek 40 százaléka gondolja úgy, hogy az állás, amit betölt, indokolatlanul létezik.

Graeber egyik legjobb mesélője egy gyógyszeripari tanácsadó, aki azt részletezi, hogy gyakran ír olyan nagyon jól hangzó beszámolókat, amelyeknek szerinte az égvilágon semmi hasznuk nincs. A “Hogyan növeljük a kulcsfontosságú digitális egészségügyi véleményformálók elkötelezettségét” című munkája például egy tipikus példa erre. “Nemrég 12 ezer fontot számláztam ki egy kétoldalas tanulmányért, amelyet egy globális stratégiai értekezleten kellett bemutatnom. Végül nem használták fel, mert az értekezlet el sem jutott addig a napirendi pontig, amikor következtem volna” – mesélte Graebernek a tanácsadó.

Az értelmetlen munkák tehát nem egyenlőek a rossz munkákkal, gyakran igen jól fizetett állásokról derül ki, hogy nem is lenne szükség rájuk. Az ilyen állásokban dolgozók annak ellenére is rosszul érzik magukat, hogy jól keresnek, mert a feleslegesség érzése idővel megkeseríti az életüket.

A könyv másik jó példája az értelmetlen munkavégzésre az amerikai szövetségi állam tanulóknak szánt programja, amelynek az a lényege, hogy a tandíjra felvett hiteleket részben azzal lehet visszafizetni, ha a diák az iskolához tartozó munkák egy részét elvégzi. A Graeberhez levelet író tanulók szerint azonban ennek az a vége, hogy a diákoknak rengeteg felesleges munkát találnak ki, a tiszta tábla újratörlésétől kezdve az üres tantermek ellenőrzésén keresztül az azonosító igazolványok felesleges ellenőrzéséig.

Ez egyébként elgondolkodtató lehet a magyar közmunka programmal kapcsolatban is. Graeber szerint ugyanis a módszernek az a hátulütője, hogy a résztvevők beletanulnak az értelmetlen munkavégzésbe, megszokják azt, sőt idővel természetesnek veszik, és ezzel maguk is aktív részeseivé válnak az értelmetlen rendszereknek.

Élet állás értelmetlen felesleges munkahely Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Torontáli Zoltán
2019. május 18. 07:40 Élet, Vállalat

Kész a félig magyar önvezető kamion, már csak a világot kell hozzáigazítani

A technológia ma már nem kérdés, sokkal izgalmasabb, hogy megéri-e az embert leváltani egy gépre. A válasz ugyanis korántsem egyértelmű.

Fabók Bálint
2019. május 17. 06:41 Élet

Inkább emberként bánnak a dolgozókkal, csak ne kelljen felvenni senkit

A munkaerőhiány jelentős változásokra sarkallta a cégeket. Elkezdett számítani, hogy mit akarnak az alkalmazottak, és a HR-szakma is átalakult.

Fontos

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Váczi István
2019. május 14. 06:54 Közélet

Az oktatásban káoszt hozott, ideje kipróbálni a közlekedésben

Pár éve még 24 Volán-vállalat volt, hamarosan csak egy marad. Közben meg kellene nyitni az ágazatot a magáncégek előtt, de ez valószínűleg csak minimális szinten történik meg.