Eddig teljesen szokatlan, rejtélyes jelenség gyűrte maga alá a világpolitikát az utóbbi közel másfél évben. Hatalomra került az Egyesült Államokban egy férfi, akinek annak ellenére nagyon nehéz megérteni a döntései mögött meghúzódó ösztönzőket, hogy világszerte több ezer, de talán több tízezer újságíró és elemző próbálja őket felfejteni. Pedig nagyon fontos lenne tisztán látni ebben a kérdésben, hiszen az amerikai politikai rendszer alig korlátozza az elnök döntési szabadságát a külpolitikai kérdésekben, az USA pedig – bármennyire is visszaszorulóban van a globális súlya – továbbra is a világ egyetlen szuperhatalma.

A probléma onnan indult, hogy Donald Trump a legtöbb jel szerint maga sem készült arra, hogy meg fogja nyerni az amerikai elnökválasztást, ezért egyáltalán nem készítette elő globális branding- és ingatlanbirodalmának eladását sem. 2017 elején, beiktatása előtt bejelentette, hogy családi cége, a Trump Organization vezetését átadja fiainak, de a száz százalékos tulajdonrészét megtartja benne. Korábban nem volt ilyen, az USA elnökei a modern korszakban mind eladták gazdasági érdekeltségeiket, vagy nem is volt ilyenjük. Trump cége ráadásul egyáltalán nem átlátható, olyan cégek százaiból áll, amelyek nem is adnak le eredménybeszámolót, ezért nagyon nehéz összerakni, milyen eszközökkel rendelkeznek.

Ezzel az a baj, hogy nagyon könnyűvé teszi szinte bárkinek, köztük külföldi országoknak, hogy a nekik kedvező irányba befolyásolják az elnök döntéseit. Könnyen szerezhetnek jó pontokat nála rendelésekkel, építési engedélyekkel, befektetésekkel, bármiféle üzleti tranzakcióval. Ráadásul nem csak az elnökről van szó, hanem családjáról, köztük Jared Kushnerről, akinek üzleti nehézségei, mint látni fogjuk, szintén a világpolitikát potenciálisan befolyásoló tényezővé váltak.

Konkrét bizonyíték ugyan nincsen rá, hogy az elnök és köre pénzért árulnák az amerikai külpolitikát, de több olyan nehezen megmagyarázható helyzet is volt az utóbbi hónapokban, amikor a korrupció gyanújának árnyéka vetült Trump döntéseire. Nem kizárt például, hogy ez a tényező szerepet játszik abban, hogy a Trump ritkán tart ki hagyományos – ám a nyílt vesztegetéstől tartózkodó – európai szövetségei mellett, de annál könnyebben hízeleg különböző autoriter országok vezetőinek.

Kína

Az USA és a feltörekvő nagyhatalom, Kína kapcsolata rengeteg dolgot meghatároz a világban, legyen szó a világkereskedelemről, a Dél-Kínai-tengeri kínai katonai nyomulásról, vagy az észak-koreai atomhelyzetről. Hszi kínai elnök a korábbiaknál jóval nagyobb szerepet lát Kínának a globális politikában, Trump pedig nagyon sokat tett fel kettejük kapcsolatára: gazdasági ígéreteinek lényege, hogy csökkenteni fogja a Kínával szembeni kereskedelmi hiányt, külpolitikai téren pedig az egyetlen komolyabb sikere az észak-koreai atom-lefegyverzés lehetne. A politikailag egyébként is nagyon érzékeny helyzetet tovább bonyolította néhány olyan üzleti gesztus, amit a kínai államhoz köthető szereplők tettek az elnök felé.

Hszi Csinping és Donald Trump. AFP PHOTO / Jim WATSON

Legutóbb például az egész világ felkapta a fejét Trump tweetjére, amiben közölte, hogy kihúzná az összeomlás alól az észak-koreai és iráni szankciókat sokszorosan megsértő kínai telekommunikációs eszközöket gyártó céget, a ZTE-t. Egy darabig úgy tűnt, hogy Trump a kereskedelmi tárgyalásokon használná ütőkártyaként a cég törékeny helyzetét. Néhány nappal később viszont kiderült, hogy egy kínai állami befektetési alap éppen akkor tett bele félmilliárd dollárt egy Trump-érdekeltségű indonéz szórakoztatóparkba, amikor Trump váratlanul rájött, hogy aggódik a kínai munkahelyekért.

Hasonló együttállás már 2017 elején is történt. Trump ekkor a diplomáciai protokollt felrúgva fogadta a tajvani elnök hívását, majd felvetette, hogy talán az USA el fogja ismerni Tajvan függetlenségét. Nem sokkal később a kínai bíróságokon hirtelen Trumpék számára kedvezően oldódott meg egy évek óta húzódó ügy, amiben a Trump márkanévért jogaiért küzdött az amerikai elnök cége. Azóta sem merült fel, hogy az USA elismerné Tajvan függetlenségét.

Arról is írtak az amerikai újságok, hogy a kínai titkosszolgálat arra jutott, hogy a Fehér Házban a legkönnyebben mégis Jared Kushnert, Trump vejét és bizalmasát befolyásolhatnák. (Kushner különösen jó viszonyban volt például a médiamágnás Rupert Murdoch volt feleségével, Wendi Denggel, akiről azóta kiderült, hogy kínai ügynök.) Kushner – Trumphoz hasonlóan – résztulajdonos maradt családi ingatlanbefektető cégében, amelynek volt egy csúnyán elszámolt beruházása is, a New York-i Ötödik sugárút 666. szám alatti épület. Az ingatlant 1,8 milliárd dollárért vásárolta meg a Kushner-család, de hitelek törlesztőjének fele sem jön össze a mostani bérlőktől. A család nagyon messzire jutott egy kínai államhoz erősen kötődő biztosítási céggel, az Anbanggal, hogy a cég kivásárolja tulajdonrészüket a bajba jutott ingatlanból, de miután a sajtó kiteregette a gyanúsan szoros kapcsolatot Kushner és a kínaiak között, végül elálltak az üzlettől.

Katar és az olajmonarchiák

Először a katariak sem fektettek volna be szívesen Kushnerék felhőkarcolójába, de – talán éppen a legváratlanabb tavalyi diplomáciai botrány hatására – ez később megváltozott. Az apró, ám elképesztően gazdag Perzsa-öbölbeli gázmonarchia, Katar a legnagyobb közel-keleti amerikai katonai bázis otthona is. Ezért sokakat meglepett, hogy amikor tavaly júniusban Szaúd-Arábia és szövetségesei váratlanul blokád alá vonták az apró országot, az USA nem lépett fel Katar mellett.

Fehér házi értesülések szerint éppen Jared Kushner volt az, aki a háttérből megakadályozta, hogy az akkori külügyminiszter, Rex Tillerson kiálljon az ország mellett.  Sőt, a Fehér Ház még “terrorizmust támogató államként” is megbélyegezte Katart. Kushner rengeteg fontos terület felelőse lett Trump megválasztása óta, többek között neki kellett volna megoldania a békét a Közel-Keleten. Hamar megtalálta a közös hangot a szaúdi trónörökössel, az MBS-ként is emlegetett Mohamed bin Szalmánnal, aki akkor egy ideje már tervezte a Katarral szembeni leszámolást.

A Kushner-felhőkarcoló, az Ötödik sugárút 666. AFP PHOTO / Eric BARADAT

Ugyanakkor az is kiszivárgott, hogy Kushner és családja erősen jelezte a katariak felé, hogy szívesen látnák, ha befektetnének a bajba került New York-i felhőkarcolójukba. Ezt maga a katari állami befektetési alap vezetője szivárogtatta ki a sajtónak. A Katarral szembeni blokád pedig néhány nappal azt követően indult, hogy a katariak jelezték, inkább nem tennének pénzt a Kushner-féle ingatlanba.

A történet azzal folytatódott, hogy Trump politikája az utóbbi hónapokban fokozatosan enyhült Katarral szemben. A héten pedig kiderült, hogy a Kushner-család közel áll ahhoz, hogy megállapodjon egy katari érdekeltségű befektetési alappal, a Brookfielddel, amely most úgy döntött, mégiscsak kisegítené Kushneréket.

Ide tartozik, hogy Trump különböző amerikai ingatlanjai nem teljesítettek túl erősen elnöksége alatt, a kivétel ez alól a washingtoni Trump Plaza Hotel volt, ahol főleg közel-keleti diplomaták tartanak luxusvacsorákat, felárat fizetve az ingatlan bérléséért. Ebben az ügyben több per is folyik, mivel az amerikai alkotmány elvileg tiltja, hogy külföldiek közvetlenül az elnöknek fizessenek bármiért. Mivel itt külföldi diplomaták egy olyan cégnél költenek, amely Trump kizárólagos tulajdonában van, nehéz a helyzet jogszerűsége mellett érvelni.

Oroszország

A katari történet átvezet az orosz szálhoz, ami, ha lehet, még bonyolultabb. Makacsul tartja magát a pletyka, ami szerint például a Rosznyeft 2016 decemberi privatizációjának lehet valami köze ahhoz, hogy Trumpék megpróbálják feloldani az orosz szankciókat. Christopher Steele brit exkém dossziéja szerint a 10 milliárd eurós ügylet jutalékaiból fizettek volna ki embereket Trump környezetében, cserébe azért, az orosz igényeknek megfelelően változzon az amerikai külpolitika. Az események alakulása később néhány ponton megerősítette azt, amit a dosszié korábban megállapított, és ebben szerepet játszik a katari állami befektetési alap is. Például Trump ügyvédje, Michael Cohen és Jared Kushner valóban találkoztak orosz és katari üzletemberekkel a Rosznyeft-privatizáció idején.

Trump egyébként még az elnökválasztási kampánya alatt is nagy erőkkel próbálta tető alá hozni a moszkvai Trump-torony projektet, aminek az ötlete 2013-ban már biztosan napirenden volt, és az üzlethez mindenképpen szüksége lett volna a legmagasabb orosz politikai körök jóváhagyására. Hogy ez a projekt hogyan kapcsolódott ahhoz, hogy az orosz titkosszolgálatok és oligarcháknak beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba, abban az ügyben egy különleges ügyész, Robert Mueller nyomoz. Ő már több embert is vád alá helyezett Trump közvetlen környezetéből, többek között az elnök volt kampányfőnökét és volt nemzetbiztonsági főtanácsadóját.

Orosz oldalról főleg az motiválhatta a beavatkozást az amerikai politikába – a puszta káosztaktikán túl -, hogy Putyin legfontosabb külpolitikai prioritása az Oroszországgal és az orosz oligarchiákkal szembeni szankciók feloldása. Ez az azonban még az üzletiesen gondolkodó Trump megválasztása után sem jöhetett össze, még akkor sem, ha Trump személyesen hajlana rá: az amerikai törvényhozás ugyanis egyelőre nem hátrált ebben a kérdésben.

India és a többi feltörekvő ország

A Trump-család üzleti érdekei nem hagyták érintetlenül az amerikai-indiai-pakisztáni viszonyt sem. Az USA hagyományos kényszerszövetségese Pakisztán volt Dél-Ázsiában, ez a viszony főleg az afganisztáni háborúban értékelődött fel. Csakhogy az utóbbi években Pakisztán egyre inkább Kína felé fordult, és Trump elnöksége alatt bekövetkezett a szakítás. Az USA pedig egyre inkább Pakisztán riválisával, Indiával került jó kapcsolatba.

Az egyik épülő indiai Trump-ingatlan. AFP PHOTO / Dibyangshu SARKAR

Itt is felmerült, hogy nem lehet-e, hogy ennek a fordulatnak is van valami köze a Trump Organization indiai érdekeltségeihez. Indiában több luxusingatlan is épül Trump brand alatt, az egyik legfontosabb partnerük éppen Narenda Modi indiai elnök egyik – egyébként számos korrupciós ügyben is vádolt – bizalmasa. Idén Ivanka Trump és a Donald Trump jr. is jártak Indiában, hogy személyesen reklámozzák az ingatlanokat. A Propublica tényfeltáró anyagai szerint az indiai ügylet mutatja meg a legjobban, hogy a Trump család valójában nem csak a márkanév értékesítéséből származó licenszdíjakat zsebeli be passzívan ezekből az üzletekből, hanem nagyon is aktívan alakítják őket.

Hasonló szerkezetű üzletei vannak a Trump Organization-nek Vietnamban, a Fülöp-szigeteken, Törökországban, Egyiptomban, Panamában, Argentínában és még számos országban. Ezeknél is kivétel nélkül felmerült vagy a korrupció, vagy a pénzmosás, vagy a külpolitika kiárusításának gyanúja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Donald Trump egyesült államok korrupció külpolitika vesztegetés Olvasson tovább a kategóriában