Maradhat valami a Dunai Vasműből, csökkentett termelési szinttel
Komoly érdeklődést mutat két acélipari vállalat a Dunai Vasmű iránt. A napokban a konzorcium szakembereket küldött a dunaújvárosi létesítmény műszaki felmérésére, és egyeztetéseket folytat annak üzemeltetéséről a Nemzetgazdasági Minisztériummal a Világgazdaság információi szerint. A vasmű megvásárlásáról nincs szó, csak a működtetés lehetősége merült fel.
Az egyik érdeklődő a Duferco. A svájci központú cégcsoport már megfordult a Dunaferr tulajdonosi körében is annak 2004-ben történt privatizálásakor, tavaly 660 ezer tonna acélt állított elő. Összehasonlításképp, az acélipar legnagyobb európai szereplőjének számító ArcelorMittal acéltermelése 58,1 millió tonna volt tavaly.
A szlovák Minerfin a konzorcium másik tagja, a cég többek között az ukrán vasérc exportjával foglalkozik, Szlovákia egyik leggazdagabb vállalkozójához, Tomáš Chrenekhez köthető. A cég működését jócskán érinti az orosz-ukrán háború, ám kitart ukrajnai érdekeltségei mellett, amelyek közé a Zaporizzsjai Vasérc Kombinát is tartozik.
Számokban: megállapodás esetén a Dunai Vasmű havonta 80-100 ezer tonna Ukrajnából – ukrán ellenőrzés alatt álló területekről – importált vasércet dolgozhat fel. Ez valamivel kevesebb, mint az üzem évi 1,6-1,8 millió tonnás kapacitása, ami egyébként sem számít soknak az ágazatban.
A konzorcium csak a kohót és a hengerművet indítaná újra, a kokszolót nem, ám ez is egyértelmű előrelépés lenne az utóbbi hónapok lényegében teljes leállása után.
Előzmények: a Dunaferr csődtörténete évek óta folyik, az üzem fennmaradása a folyamatos kormányzati beavatkozásoknak köszönhető. A Dunaferr mostani birtokosa, a brit-indiai Liberty Steel is a kormány közreműködésével vette meg a céget tavaly, azonban a nyáron az új tulajdonos a kokszoló leállítását jelentette be, és veszélybe került a dunaújvárosi dolgozók fizetése is.
Tágabb kontextus: sorra kerülnek bajba az európai vas- és acélművek, jórészt a gyengülő kereslet, a drága energia és a kínai konkurencia fokozódása miatt. Az európai kormányok nehezen engedik el a gyakran egész régiók gazdaságát meghatározó üzemeket, amelyekben bizonyos berendezéseket – például ide tartoznak a kokszoló kemencék – lényegében csak véglegesen lehet leállítani.
Mi várható? A kormány ősszel mintegy 2 milliárd forintot különített el a Bérgarancia Alapba, hogy fedezhesse a Dunai Vasmű közel 3500 munkavállalójának bérkifizetését, és már korábban is több milliárd forinttal támogatta az üzem fennmaradását. Az állam ugyanakkor nem vásárolná vissza a vasműt, hanem piaci megoldást keres annak továbbműködtetésére.
Politikai okokból tiltaná be szinte teljesen a vendégmunkások behozatalát a kormány, de a gazdasági szereplők szerint a munkaerőhiány továbbra is nagy probléma.
Nagy Józsefnek ítélte a G7 jelenlegi és volt újságíróiból álló zsűri az idén megalapított Szentkirályi Balázs-díjat. A 24.hu újságírója az elismerést a vérplazmabiznisz hátterét feldolgozó riportjáért kapta.
Nem ajánlott fel havi kapacitáslekötési lehetőséget az ukrán gázvezeték-hálózatot felügyelő cég az orosz-ukrán határon található szudzsai gáztranzitállomáson.