Múlt szerdán visszahívták cégvezetői tisztségéből a nagyatádi cérnagyár 13 éve hivatalban lévő ügyvezetőjét. Az üzemet fenntartó cég hatalmas veszteséggel zárta az előző évet, de a jelek szerint a nemzetközi csoportnak nem csak Magyarországon vannak problémái. A nagyatádi üzem mindenesetre a túlélésért küzd. Ha nem sikerül megmenteni a gyárat, akkor több mint 200 ember marad munka nélkül, és a település költségvetése is nehéz helyzetbe kerülhet.
Múlt héten voltak olyan alkalmazottak a nagyatádi cérnagyárban, akiknek július 26. óta nem utalt fizetést az üzemet működtető MEZ Crafts Hungary Kft. A helyi Atádhír beszámolója szerint többen jelezték, hogy
a szeptember 10-én esedékes augusztusi munkabért sem kapták meg, ezért a személyügyi vezetőhöz fordultak.
A lap szerint a munkatársak jelentős része ekkor már hetek óta nem dolgozott, mivel még augusztus közepén kényszerpihenőre küldték őket. Az alkalmazottak kifejezetten nehezményezték, hogy semmilyen információt nem kapnak.
A nagyatádi cérnagyár nagy múltra tekint vissza, és most is fontos munkáltató a térségben. A vállalat beszámolója szerint a jelenlegi telephelyen már az 1920-as években is termelés folyt, a vállalatot Metz Károly és fiai néven alapították. A céget a kilencvenes évek végén vásárolta meg a nemzetközi Coats cégcsoport, majd több tulajdonosváltás és átszervezés után 2015. augusztus 1-től az újonnan megalakuló, németországi központú MEZ csoport része lett. Ekkor nevezték át a magyar társaságot is MEZ Crafts Hungary Kft.-re.
A vállalat a legutóbbi tulajdonosváltás után látszólag fejlődésnek indult. Bár az első években még masszívan veszteséges volt, a 2020-as évek elejére megváltozott a helyzet, és a társaság eredménye nyereségbe fordult. A két covid-évben összesen 1,5 milliárd forintot is meghaladó profitot ért el, de még 2022-ben is nyereséges volt.
Ha azonban kicsit jobban a számok mögé nézünk, akkor látszik, hogy már ekkor sem volt minden rendben. A cég likviditási helyzetével a legjobb években is gondok voltak. Magyarul a MEZ Crafts Hungary Kft. nyereséget termelt ugyan, de fizetőképességét így is csak hitelekkel tudta biztosítani.
Sejteni lehetett, hogy egy gyengébb év komoly problémákat okozhat, és a jelek szerint ez történt 2023-ban. A vállalat az előző üzleti évét egymilliárd forintot is meghaladó veszteséggel zárta, ami végleg megroppantotta a cég fizetőképességét. A 2023-as beszámolóban hosszan részletezik, hogy milyen lépéseket tettek a fizetésképtelenség elkerülése érdekében.
Az látszik tehát, hogy tavaly év végén már a közüzemi számlák kifizetése is nehézségekbe ütközött. Bár ekkor a fizetések még nem késtek, és a beszámolóban külön hangsúlyozta a cég, hogy az adóhatóságnak sem tartoznak, a helyzet így is elég kedvezőtlennek tűnt.
A jelek szerint ráadásul a csoporton belül nem csak a MEZ Crafts Hungary Kft. küzd hasonló problémákkal, sőt, a magyar leány likviditási nehézségeihez egy másik testvérvállalat is hozzájárult. A beszámoló szerint ugyanis
a magyar cég még 2021-ben több százmillió forintos kölcsönt nyújtott a németországi MEZ GmbH részére.
Bár a pénzt elvileg egy évre adták, a német vállalat azóta sem fizette vissza, sőt még tovább növelte tartozását. Az éves jelentés szerint 2023 végén a MEZ Crafts Hungary Kft. közel 2 milliárd forintot várt a cégcsoport különböző vállalataitól, ennek durván háromnegyedét pedig épp a MEZ GmbH-tól. A magyar társaságnak is voltak ugyan tartozásai a csoport felé, de ennél jóval kisebb összegben.
A vállalatot hétfőn kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy visszakapták-e a németeknek nyújtott kölcsönt, illetve, hogy eredményre vezettek-e a fizetőképesség javítását célzó kezdeményezések, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Mindenesetre a jelek nem arra utalnak, hogy sokat javult volna a vállalat pénzügyi helyzete. A fizetések visszatartására csak akkor vetemednek a cégek, ha már tényleg nincs más eszköz a kezükben. Különösen, hogy a MEZ Crafts Hungary Kft. korábban sem fizette túl alkalmazottait.
Az Atádhír egy dolgozóra hivatkozva arról írt, hogy a cég minimálbért fizetett munkavállalóinak, és a vállalat beszámolója alapján úgy tűnik, hogy sok esetben valóban így lehetett. A cég egy főre jutó átlagos havi bérköltsége ugyanis a 300 ezer forintot sem érte el, miközben a bruttó minimálbér tavaly 232 ezer volt. Az átlagban pedig minden foglalkoztatott benne van, vélhetően a menedzsment is.
Más kérdés, hogy mennyi lehetett ténylegesen a menedzsment bére, annak fényében, hogy
a vállalat ügyvezetői közül az egyik Törökországban, a másik Romániában élt.
A múlt idő azért indokolt, mert a MEZ Crafts Hungary Kft.-t tavaly irányító két menedzser közül múlt péntek óta már egyik sincs a vállalat alkalmazásában. A Törökországban élő ügyvezető még áprilisban mondott le, míg a vállalatot 13 éve vezető másikat múlt hét végén hívta vissza cégvezetői tisztségéből a tulajdonos.
A vállalat élére új ügyvezetőket neveztek ki, az azonban erősen kérdéses, hogy nekik mennyi mozgásterük lesz. A vállalat tavalyi beszámolójából ugyanis az is kiderül, hogy az anyavállalat tulajdonosa még tavaly értékesítette a csoport egyik márkáját, ami a termelési tevékenységre is jelentős hatással van. A dokumentumban egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy a
szerződés szerint a teljes átadás 2024. augusztus 31-ig történik meg, így a termelő tevékenységnek – annak összetételének – lényegesen változása várható.
Összességében tehát az látszik, hogy a cégcsoport amúgy is át akarta szabni a termelési struktúrát, amihez a magyar leányvállalatnál egy komolyabb likviditási válság is társult, és ezek együtt vezethettek a mostani bizonytalan helyzethez. A vállalat létszáma az elmúlt években ugyan már érezhetően csökkent, ám a cégnél még így is több mint kétszázan dolgoznak – ennyien várják, hogy kiderüljön, mi lesz a munkahelyükkel.
Mindenesetre Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy múlt heti parlamenti válaszában azt írta, hogy
a gyárból eddig munkahelyek csoportos megszüntetésére vonatkozó jelzés nem érkezett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz.
Ez akár bizakodásra is okot adhat, de egyrészt adott esetben erre bármikor sor kerülhet, másrészt sajtóhírek szerint az alkalmazottak egy jelentős részénél a foglalkoztatás módja miatt nem is kell ilyen bejelentést tenni, ha el akarják őket bocsátani.
Az alkalmazottak mellett valószínűleg a nagyatádi városvezetés is aggódva figyeli az eseményeket. A cég ugyanis az önkormányzat egyik legnagyobb befizetője. A város kaszájába az elmúlt években 420 és 670 millió forint közötti összeg folyt be iparűzési adó (hipa) formájában (pdf). Ebből 75-90 millió lehetett a MEZ Crafts Hungary Kft. befizetése. A településen 2024-re 668 milliós hipa-bevétellel számoltak, aminek így 10-15 százaléka esne ki a vállalat bedőlésével.
Vállalat
Fontos