Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. szeptember 3. 16:20 Vállalat

Szédítő tempóban nő a felszámolások száma, de nem ez a legriasztóbb a kkv-szektornak

Az idei év azzal a nagy kérdéssel indult, hogy a hetente érkező különböző gazdasági és szabályozási mélyütéseket hogyan fogják kigazdálkodni a magyar cégek.

Visszatekintve 2022-re ugyanis igen meredek emelkedést láttunk a cégbezárások tekintetében, ugyanakkor több tényező miatt sem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy a válság jelei ezek: hiába szálltak el az energiaárak, sokan még a korábban kötött szerződéseik alapján fizették a költségeiket, illetve a kormány megszüntette a katát, az egyik legnépszerűbb adózási formát, ami szintén meglökte a bezárási statisztikákat.

Ugyanakkor a magyarországi adatok illeszkedtek az egész Európában megfigyelhető trendbe, mindenhol jelentős visszaesést lehetett mérni. (Az Eurostat 2015 óta gyűjti az uniós országok cégalapítási és megszűnési statisztikáit, 2022-ben az adatgyűjtés kezdete óta nem látott csődhullám* érte el az EU-t.)

A friss statisztikákat átnézve az, amit eddig nyugtalanítónak ítéltünk, most lendületet vett: idén augusztusra több cégnél kezdődött felszámolási eljárás, mint tavaly és 2021 egész évben.

A 2018-as évet nyugodtan hívhatjuk békeévnek, akkor 5900 cég került felszámolás alá. 2022 ehhez képest durva ugrást hozott, akkor 8 413 céget számoltak fel

Idén augusztusig ez a szám 13 089.

Javíthatna a helyzeten, ha a bezárásokat új cégek alapítása követné, de itt is mélypontot látunk: a korábbi évek átlagához képest idén felére esett az új cégek alapításának száma.

A mögöttes okok azonban még mindig nem írhatóak egyértelműen a válság számlájára. A G7-nek több szakértő kiemelte, hogy több mint 10 évvel ezelőtt, a kényszer-végelszámolást váltó kényszertörlések bevezetésének célja az az elgondolás volt, hogy így gyorsítsák meg a gazdálkodási tevékenységet már nem végző, de még mindig a nyilvántartásban lévő cégek kirostálását. Ehelyett viszont inkább egy kedvelt és egyszerű formája lett a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolási eljárás megúszásának (amit a 2021. évi LXX. törvény általános indoklása is rögzít).

Így a kényszertörlési eljárás lehetőséget teremtett arra, hogy gyorsan és hatékonyan, a cégvagyont elrejtve, azt kimentve, a hitelezőket pedig faképnél hagyva szűnjenek meg a cégek. Ha a cégnek nem volt a felszámolási költségek fedezetére elegendő vagyona, akkor a felszámolási eljárásba való átfordítás – mely során számba vették volna a megmaradt vagyonelemeket, átnézték volna a könyvelést, vagyonvisszaszerzési eljárásokat indíthattak volna – elmaradt, és egyből a törlés következett. A Covid-járvány miatt bevezetett gazdaságvédő lépések egyikeként a kényszertörlések is leálltak és csak 2022-ben indultak újra.

A kényszertörlésekkel azonban még mindig vissza lehetett élni, ez a helyzet változott meg azzal a módosítással, ami előírta, hogy legalább 400 ezer forintot elérő tartozás esetén a kényszertörlési eljárás átfordul felszámolási eljárásba, így pedig már érthető, hogy a korábban csúcsra járatott kényszertörlések száma mellett, a felszámolások száma is miért kezdett látványosan emelkedni.

A trend tehát inkább számokban riasztó, mintsem a valóságban – ezt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára is megerősítette a G7-nek. “Inkább azzal fordulnak hozzánk a vállalkozók, hogy bizonytalanabbá vált a gazdálkodásuk. Például azért, mert nem tudják utolérni azt a vevőjüket, vagy nem fizetett a vevőjük. Ez lehet olyan is, aki megpróbál eltűnni.” A főtitkár szerint a felszámolások a tisztességesen működő vállalkozások számára ideálisabb helyzetet teremtenek, és önmagában annak a ténye, hogy több a felszámolás, a gazdasági ciklus természetes velejárója a kényszertörlések fent említett megváltozott feltételei mellett.

Ugyanakkor a cégek számára egyre szűkül a mozgástér: a körbetartozások mellett az elszálló kamatok is sok gondot okoznak, Perlusz szerint jelenleg a Széchenyi Kártya Program az egyetlen megoldás arra, ha hitelhez szeretne jutni egy vállalkozás. “A kamatok jellemzően nagyon lassan csökkennek csak, a mostani, 20 százalék körüli szintet egy vállalkozás sem tudja kigazdálkodni” – tette hozzá (a Széchenyi-kártya programban részt vevő cégek jóval a piaci átlag alatt, 5 százalékos kamattal tudnak hitelt felvenni).

A cégek a VOSZ felmérése szerint is egyre pesszimistábbak a közeljövővel kapcsolatban, a trend pedig egyáltalán nem magyar sajátosság. A HCOB német bank eurózónára vonatkozó beszerzési menedzserindexsze (bmi) augusztusban tovább csökkent, a júliusi 48,6-ról 47-re. A bmi-értékek azért árulnak el sokat arról, mi várható a jövőben, mert a nagy szektorok szereplőinek jövőre vonatkozó tervei is súlyozzák (mint például új megrendelések vagy készletek állománya). Az 50 feletti szám növekedést jelent az előző hónaphoz képest, míg az 50 alatti érték szűkülést.  Az indexet befolyásolja többek között az inflációs várakozás, a kamatok alakulása és a lakosság vásárlóerejének visszaesése, tehát minél bizonytalanabb a helyzet, annál valószínűbb, hogy gyengébbek lesznek a számok. A mostani érték 2020 novembere óta nem volt ennyire alacsony, és ha kivesszük a képből a járvány alatti időszakot, akkor az derül ki, hogy egy évtizede nem volt ilyen csökkenés (sőt, a német gazdaság 2009 óta nem látott ilyet).

A VOSZ főtitkára szerint bőven kijut a kockázatokból: az ukrán-orosz fronton kialakult állóháború elhúzódhat télig, ami újból feltámaszthatja az energia körüli bizonytalanságot. Szintén probléma az EU-s források meg nem érkezése. “Minél többet késik, annál magasabb a költségvetési hiány, romlik az ország megítélése, a befektetők elbizonytalanodnak, árfolyamproblémák jönnek, finanszírozási problémák lehetnek az államháztartásban.” 

Perlusz szerint vannak biztató jelek arra vonatkozóan, hogy a lejtmenet lassul, és jövőre talán javulásba is fordul: ha egyszámjegyűvé válik az infláció, az azt jelenti, hogy a reálbér egy kicsit növekszik, az elhalasztott vásárlások beindulnak, ráadásul közeledik a karácsonyi szezon is, a kereskedelemben az árbevétel 30-40 százaléka a karácsonyi szezonban keletkezik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat csőd gazdaság kkv magyar cégek pénzügy vállalkozás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.