A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

Magyar kézbe kerül három évtizedek óta ismert édesség- és csokoládémárka, a Boci és az újabban a márkához kötött Melba és Párizsi kocka, miután a Cerbona megvásárolja a védjegyeket a Nestlétől. A svájci tulajdonú cég még a rendszerváltást követő privatizáció során jutott a márkákhoz a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt, aminek egyik első, majd legismertebbé vált terméke volt a Boci csoki.

A táblás csokoládé 1927-ben jelent meg a boltokban, igaz, ekkor még a termék megnevezése Szerencsre utalt, ám a csomagolásra rajzolt tehén miatt hamarosan ráragasztották a később ismert Boci nevet a vásárlók, amit aztán a gyártó is használni kezdett. A második világháború előtt a Szerencsi lett az ország legnagyobb édesipari üzeme, majd 1944-ben német katonák vonultak be oda, igaz, az akkori igazgató meg tudta akadályozni a gépek elszállítását, de a kakaóbab-ellátás szünetelése miatt csak nugátokat, ostyaféléket és cukorkát állíthatott elő a gyár. 1948-ban az üzem államosítására került sor, ami Szerencsi Édesipari Vállalat néven folytatta a működését.

A Boci újbóli megjelenésére az ötvenes évek közepéig várni kellett, amikor több és jobb minőségű csokoládé biztosításáról született döntés. Az 1955-ben 80 filléres áron kapható termék ismét kedvelt lett, a három forintos kilónkénti kenyérár időszakában nem is számított drágának – a földimogyorós csokoládéért például 3,6 forintot kellett ekkoriban fizetni. A hatvanas években ráadásul 50 fillérre mérséklődött a Boci ára a minőség javulása mellett, viszont egy évtizeddel később az alapanyag és a gyártási folyamat színvonala miatt is kritizálták a szerencsi gyár termékeit:

ugyan, vizsgálják már meg, hogy a néhány éve még olyan kitűnő (és híres) magyar csokoládéba mit tesznek, vagy mit nem tesznek, amitől így elromlott? A Bocicsokoládé, amely korábban annyi sok édes órát szerzett a gyerekeknek, miért vált ilyen elszomorítóvá?

– tette fel a kérdést az Ország-Világ című lap újságírója 1977 februárjában.

A nyolcvanas évek végére került napirendre a csokoládégyár felújítása és a géppark, a raktárhálózat, illetve a technológia fejlesztése, amitől a tejcsokoládék minőségének javulását, illetve a termékskála bővülését várhatták a fogyasztók. A gyártó azonban a minőségi kifogásokat elsősorban bolti, forgalmazói okokra vezette vissza, a megfelelő tárolás hiányát felróva, amivel a sajtó is foglalkozott ebben az időszakban A Magyar Nemzet például egy pécsi esetre hívta fel a figyelmet 1984 karácsonya előtt:

(…) a Füszért-raktárba szállított Boci tejcsokoládé dobozán a feltüntetett öthónapos szavatossági időt golyóstollal kijavították nyolc hónapra. Ha ehető is ennyi idő múltán a Boci, ilyesféle eljárások nem szívderítőek. Mint ahogyan az sem, hogy a kereskedelemhez érkező élelmiszeripari termékek, főként édességek fogyaszthatósági idejének fele, egyharmada lejár, annyira rövid ez az időtartam, illetve olyan sokáig hever a raktárban, vagy akad el szállítás közben.

1991-ben azonban színre lépett a Nestlé a Szerencsi Csokoládégyár privatizálásával, és a következő években mintegy kétmilliárd forintos beruházással javított az üzem színvonalán, amihez élénk marketingtevékenység is társult. A Boci megszűnésével kapcsolatos pletykákat épp a minőségi ugrásra és a reklámozásra hivatkozva cáfolta a gyár új igazgatója 1995-ben, majd a rákövetkező évben számos új terméket vezetett be a Nestlé a márkanév alatt.

A következő mérföldkő a márkát illetően 2004 elején következett, amikor a Nestlé Csehországba költöztette a Boci csokoládék gyártását, és a felszabaduló szerencsi gyártókapacitást a Nescafé és a Nesquik termékek készítésére állította át. A döntés viszonylag nagy visszhangot váltott ki, ugyanis nem sokkal előtte vitte Pozsonyba a Kraft Foods a Piros Mogyorós és a Sport szelet előállítását, ami ráadásul gyárbezárással is járt Magyarországon.

Nem példa nélküli, hogy az egykoron magyar, majd a rendszerváltást követően külföldi tulajdonba került márkák hazai kézbe kerülnek vissza az ágazatban. Épp a Nestlé mondott le 2018-ban a „Szerencsi” védjegy édességeken történő használatáról a Szerencsi Bonbon Kft. javára, továbbá 2021-ben a szerencsi kakaó védjegyét és a piros masnis macskát ábrázoló grafikát a városnak adta, ami azok alkalmazását ingyenesen engedélyezi szintén a Szerencsi Bonbonnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBemutatjuk, mit miért tesznek a Magnum jégkrémbeAhogy közeledünk a nyárhoz, a hőmérséklet emelkedése ugrásszerűen növeli a jégkrémfogyasztást. Az egyik legkedveltebb termék összetevőit szedtük ízekre. Üdvözlet a vörösalga-fajok sejtjeiből nyert karragének és a poliglicerin-poliricinoleát világában!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromnaponta megeszel egy tábla csokit? Akkor tiszteletbeli svájci vagyBár elvileg egyre több és egyre jobb csokoládékat eszünk, nemzetközi összevetésben így is meglepően kevés csokit fogyasztunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ehetett csokit, megcsinálta a sajátját, és máris 400 milliós forgalma leszAz angol családapa 2014-ben még a konyhájában kotyvasztotta a csokimasszát, most üzeme van és bejutott az egyik legismertebb biobolthálózatba.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat Arcanum Boci csoki csokoládé Szerencs Olvasson tovább a kategóriában