Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. december 17. 11:21 Adat

Háromnaponta megeszel egy tábla csokit? Akkor tiszteletbeli svájci vagy

Nemzetközi összevetésben meglepően kevés csokoládét fogyasztunk. Bár több statisztika is kering párhuzamosan arról, mennyi csokit esznek az emberek átlagosan egy évben, és ezek között esetenként jelentős eltérések vannak, abban azonban nagyjából nincs vita, hogy a magyarok fogyasztása alig harmada-negyede a leginkább édesszájú svájciakénak, illetve németekének.

A világ egyik legismertebb csokoládégyártója, a Lindt tavalyi éves jelentésében szentelt egy külön fejezetet a globális piac bemutatásának, és ebben kitértek a legnagyobb nemzeti piacok átlagos fogyasztására is. Náluk a – 2017-es adatok alapján – a svájciak álltak az élen 8,8 kilogrammal, őket követték sorrendben az osztrákok, a németek és az írek.

 

Bár a listára több közép-európai ország is felkerült – a lengyelek fejenként 5,7 kilója például nem is kevés – Magyarország azonban a Lindt rangsorában nem szerepel. Méghozzá minden bizonnyal azért nem, mert sem az egy főre jutó, sem az összesített fogyasztásban nem tartozunk a világ élvonalába. Kínát, Japán vagy éppen Brazíliát például utóbbi miatt tüntette fel a svájci cég az elemzésében.

A kínaiak ugyanis átlagosan évi mindössze 10 deka, azaz nagyjából egy tábla csokit esznek, 1,3 milliárdos népességgel számolva azonban már ez is olyan sok, hogy értékben Kína a világ nyolcadik legnagyobb piaca 2,9 milliárd frankkal (870 milliárd forinttal). Ebben egyébként az Egyesült Államok vezet 18,5 milliárd dollárral.

 

Magyar számok érdekes módon itthoni adatbázisokból sem igazán érhetőek el, még az ágazati szövetségek sem közölnek éves fogyasztást. A Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) a húsvéti fogyasztásról számol be rendszeresen, eszerint abban az időszakban 800-900 tonna csokolódéfigurát vásárolunk. Ez elsőre soknak tűnhet, de 10 millió emberre vetítve fejenként mindössze 80-90 grammot jelent, azaz annyit, amennyit a svájciak vagy a németek egy átlagos hosszú hétvégén megesznek.

Ebből már lehet következtetni arra, hogy nem vagyunk egy nagy csokievő nemzet, és ezt erősíti az egyetlen olyan közelmúltbeli adatsor is, amelyben Magyarország szerepel. A svájci csokoládéipari szövetség szerint ugyanis 2017-ben itthon mindössze 2,9 kilogramm volt az egy főre jutó fogyasztás, ami a legkevesebb a felsorolt 14 ország közül. Ráadásul ők jóval magasabbra becsülik a csokirajongó államok fogyasztását is: szerintük a németek 11,1, a svájciak 10,3 kilót esznek meg egy évben*A szövetség kimutatásában a csokoládétermékek fogyasztását mérte, ami elképzelhető, hogy szélesebb kört takar, mint a Lindt kimutatásában szereplő csokoládék..

 

Más kérdés, hogy alacsony bázisról lehet növekedni, és úgy tűnik, hogy a hazai csokipiacon is ez történik. Legalábbis a Lindt beszámolói Kelet-Közép-Európában évről évre gyorsuló fogyasztásbővülést mutatnak, és a MÉSZ húsvéti számai is arra engednek következtetni, hogy egyre több és egyre jobb minőségű csokoládét vásárolnak a magyar háztartások.

Adat csoki csokoládé csokoládé-fogyasztás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.