Nem lehet árat emelni, a gyártóknak-kereskedőknek kell lenyelni a vörös-tengeri válság árát
Olyan világpiaci helyzet állt elő, amelyben rengeteg nagy amerikai és európai gyártó-kereskedő vállalatnak nagy költségnövekedést okoz a vörös-tengeri válság (a jemeni húszi lázadók támadják a kereskedelmi hajókat, amelyek nagy része csak Afrikát megkerülve jut el a céljához), ám ezt mégsem tudják áthárítani a vevőkre.
Számokban: békés időkben a világkereskedelem 12 százaléka megy át a Vörös-tengeren, hogy aztán a Szuezi-csatornán átjutva a Földközi-tengerre érjen. Ennek értéke évi ezer milliárd dollár. Afrika kikerülése 6500 kilométerrel és 10-12 nappal növeli meg a szállítást, ennek üzemanyag-többletköltsége hajónként egymillió dollár. A légi szállítás azonban nem alternatíva, mert 10-12-szer drágább, mint a tengeri.
Felülnézet: a koronavírus-járvány utáni magas infláció miatt a fogyasztás világszerte csökkent, ebben a helyzetben árat emelni nem nagyon lehet, ám a kereskedőcégek épp azért tudnak most megküzdeni a helyzettel, mert a járvány miatt az ellátási lánc fejlesztésére kényszerültek.
Alulnézet: a német Intersport a Reuters hírügynökségnek azt mondta, az elmúlt hetekben növelte a készleteit, és bár az még így is alacsonynak mondható, ezzel is elboldogul, és nem emel árat.
- A magyar Suzuki-gyár termelése napokig állt a zavarok miatt, de a márkakereskedésekben ennek nem látszott következménye. A szintén érintett IKEA épp ma jelentett be árcsökkentést.
Mi várható? Általános fogás lehet, hogy a cégek idén nem akcióznak annyit, mint az az évnek ebben a szakában szokás, így magasabban tarthatják a készleteiket. Több cég próbálkozik a beszerzését közelebb hozni, azaz kihagyni a távol-keleti beszállítókat, de ez csak erősen korlátozott lehetőség a nagy többletköltségek miatt.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
