Továbbra sem járul hozzá a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállítások európai uniós finanszírozásához az OTP elleni ukrán fellépésre hivatkozva, ám egyelőre egy szava sem volt az OTP-t és potenciálisan más magyar cégeket is sújtó orosz intézkedések ellen.
Mi történt? Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb hétfőn számolt be arról – az uniós külügyi tanács szünetében -, hogy a magyar álláspont nem változik addig, „amíg nem kap garanciát arra vonatkozóan, hogy az ukrán hatóságok nem veszik fel többé koholt vádak alapján valamely magyar vállalatot a háború nemzetközi szponzorainak listájára”.
Előzmények: az OTP májusban került fel az ukrán antikorrupciós ügynökség listájára, amelyen elvileg az ország elleni orosz agresszió támogatói szerepelnek.
- Ennek azonban nem lett gyakorlati következménye, a listára kerülés nem vont maga után semmilyen szankciót, csak „szankcióra jelölést”. Ráadásul az ukrán szervezet október elején levette listájáról a magyar pénzintézetet.
- Az OTP májusban a G7-et arról tájékoztatta, hogy „nem egyeztetett kormányzati tisztségviselőkkel politikai kérdésekben”, vagyis vélhetően nem kért magyar kormányzati fellépést, a kormány mégis erre az esetre hivatkozva blokkolja Ukrajna segítését.
- Nem derül ki a nyilvános megszólalásokból, hogy milyen ukrán garanciával lenne elégedett a magyar kormány.
Tágabb kontextus: a tüzérségi lőszerkészlet az ukrajnai háború jelenlegi szakaszának legfontosabb erőforrása. Az EU tavaszi vállalása szerint jövő márciusig egymillió darabot szállít Ukrajnának, de most már hivatalos nyilatkozatok szerint sem lesz erre képes, jelenleg mindössze 300 ezernél tart.
- A probléma (nem döntő) része a magyar ellenállás, emiatt ugyanis nem lehet kifizetni azokat a tagállamokat, amelyek a saját készleteikből engedtek át Ukrajnának lőszereket.
Ellentmondás: közben Oroszországban az OTP-t nem elméleti, hanem tényleges korlátozások sújtják: egy tavaly augusztusi orosz elnöki rendelet alapesetben megtiltotta – külön engedélyhez kötötte – a barátságtalannak minősített államokban székelő bankok, köztük az OTP részvényeinek eladását, azaz kivonulását.
- Igaz, az oroszországi tevékenységét Ukrajna lerohanása óta korlátozó OTP idén ősszel engedélyt kapott arra, hogy mintegy 40 milliárd forintnak megfelelő osztalékot kivigyen Oroszországból.
Felülnézet: a nyugati vállalatok helyzete egyre nehezebb Oroszországban. A dán sörgyártó Carlsberget lényegében megfosztották ottani érdekeltségétől, majd egy márkajogvédelmi vita miatt őrizetbe vették a cég két oroszországi vezetőjét.
- Egy készülő jogszabály a Reuters tegnapi cikke szerint további lehetőségeket adna az orosz hatóságok kezébe, hogy mélyen nyomott áron megszerezzenek nyugati vállalati részesedéseket stratégiai ágazatokban. Ez potenciálisan magyar vállalatokat is érinthet.
Alulnézet: az Ukrajnával szemben kiemelkedően harcos Szijjártó Péternek nincs egy rossz szava sem az ilyen intézkedésekkel szemben, ami persze illeszkedik a magyar diplomácia oroszbarát irányvonalába.
Igen, de: tényleges retorzió még nem ért magyar céget Oroszországban, és bár hivatalosan hazánk is barátságtalan ország az oroszok szerint, a magyar külpolitika fényében meglepő lenne, ha erre sor kerülne.
- Így akár céges érdekekkel is magyarázható lenne a magyar külpolitikának ez a része, noha valójában a háború előtt Ukrajna fontosabb külpiac volt hazánk számára, mint Oroszország.
- Bár mindkét oldal tagadja, a magyar blokkolásnak az uniós források megszerzéséért folytatott manőverezéshez is köze lehet.
