Idén júliusban valamivel több, mint 231 milliárd forint volt az akkumulátor és szárazelem gyártásával foglalkozó szakágazat összes nettó árbevétele a KSH adatai szerint, ami 4,6 százalékát teszi ki a teljes ipart jellemző adatnak. Összehasonlításképp érdemes visszatekinteni a 2010-es évek közepére: ekkoriban jellemzően még a 0,1 százalékát sem tette ki az akkumulátorgyártás forgalma a magyar ipar bevételeinek.
Az ágazatot a 2019-ben kezdődő felfutását megelőzően még a jellemzően gépjárművek indítóakkumulátorait gyártó, magyar tulajdonú vállalatok határozták meg, mint például a Jász-Plasztik, az Akksi és a Starter, ám a dél-koreai Samsung SDI és SK On (ekkoriban még SK Innovation), illetve a japán GS Yuasa beruházásai a 2010-es évek vége felé jócskán felforgatták azt:
szinte a semmiből jött létre egy dinamikusan növekedő, alapvetően külföldre termelő ipari szegmens.
A Samsung gödi gyárában 2018-ban kezdődött a munka – ami eleinte még rendhagyó módon csökkentette a magyar GDP-t, de 2019-ben már hozzájárult ahhoz –, majd egy évvel később Komáromban az SK On első egysége és a GS Yuasa miskolci telephelye is üzembe állt. A Samsung és az SK On ráadásul időközben kapacitásbővítésbe is kezdett, és Győrtől Nyíregyházáig az ország számtalan településén jelentek meg az akkumulátorok részegységeit gyártó kisebb-nagyobb, zömmel ázsiai vállalatok.
Mindez jól látszik a magyarországi akkumulátor- és szárazelemgyártók termelésének volumenindexén is. A Samsung éles indulásával a termelés jókora lendületet vett, 2019-ben mindvégig óriási növekedést mutatott a volumenindex az egy évvel korábbi szintekhez képest, főleg az év legvégén,
2019 decemberében ugyanis negyvennégyszer akkora intenzitással termelt a magyar akkumulátoripar, mint az előző év végén.
A folyamatos gyárbővítések és -létesítéseknek köszönhetően figyelemre méltó iramban bővült az ágazat az elkövetkező években is, igaz, a lendület 2023-ban némileg mérséklődött, de a növekedés az idei évben sem maradt el.
Az iparág felfutása a külkereskedelmi termékforgalom tükrében is látványos: a lítium-ion akkumulátorok tömegében kifejezett havi exporttevékenység 2019 szeptemberében lépte át az 1000 tonnát, idén júniusban pedig már 5755 tonnára nőtt az országból kivitt termékek összesített nettó tömege.
Kérdés, hogy a közelmúltban tapasztalt meredek növekedés meddig ível, ugyanis a már működő gyárak pontos kapacitása nem minden esetben ismert, és szinte meglepetésszerűen derült fény az elmúlt hónapokban az újabb és újabb akkumulátoripari beruházásokra az országban. Becslések szerint mindenesetre a már termelő és az eddig bejelentett, építés vagy előkészítés alatt álló üzemek teljes kapacitása 215 gigawattórányi energia tárolására képes akkumulátormennyiség évenkénti előállítására lesz majd alkalmas.
Ebből 100 gigawattórányi kapacitás a CATL Debrecenben, várhatóan körülbelül öt év múlva felépülő gyárához köthető. A növekedési potenciál nagyságát mindenesetre jól szemlélteti, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium egy évvel ezelőtti számításai szerint a Samsung SDI és az SK On magyarországi gyárainak összesített kapacitása 2025-re 47,3 gigawattórára, majd 2030-ra akár 87,3 gigawattórára nőhet, amihez időközben hozzáadódhat a CATL óriásberuházása, továbbá az Eve Energy és a Sunwoda azóta bejelentett akkumulátorgyár-építései. Az ágazat tehát az eddigieken túl még jókora bővülés elébe néz, ráadásul az imént csak az akkumulátorokat ténylegesen előállító gyárakat vettük számba, holott azok beszállítói is szép számmal érkeznek az országba.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
