Ha esik a nyerstej ára, miért nem zuhan vele a bolti ár is azonnal?
A Gazdasági Versenyhivatal nagy erőkkel próbálja a tejipari szereplőket az eddigieknél is nagyobb árcsökkentésre késztetni, de sok eszköze valójában nincs, a boltokban pedig a nemzetközi folyamatok eredményeit látjuk.
Felülnézet: A nyerstej ára a nemzetközi tőzsdéken az elmúlt két évben jellemzően emelkedett, de január óta megfordult a trend, és folyamatosan mérséklődik. Ahogy például a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentéseiből is kiolvasható, a nagy európai tejtermelő országok közül Németországban, Hollandiában és Lengyelországban is nő a termelés, ami lefelé szorítja az árakat.
Alulnézet: A magyar tejtermelők 90 százaléka nem az azonnali tőzsdei árakon adja el a tejet, hanem hosszabb távú szerződések alapján. Ezek többnyire 1-2 évre szólnak. Hiába esett le az azonnali kereskedésben a tej ára a csúcs 70 eurócentről akár 20-25 centre, azaz 70-90 forint közelébe, a feldolgozó üzemek a hosszabb távú szerződésekben meghatározott árakon veszik a tejet, és ez a kilogrammonként 230 forintos csúcsról mostanában csak lassan, jellemzően 10 forintos havi lépcsőkben mérséklődik. Ez látható az Agrárközgazdasági Intézet által közölt adatokon, és ez jelenik meg végső soron a magyar boltok polcain is.
A tejtermékek gyártóinak döntő része azért nem tud azonnali tőzsdei áron számolni, mert annak jelentős és kiszámíthatatlan az ingadozása, amit nem tud kezelni, hiszen a nagy boltláncokkal is hosszabb távra köti a szerződéseit.
A GVH most azt javasolta a terméktanácsnak, hogy változtassa meg a módszertanát annak, ahogy a szakmai szervezet a tej árának alakulását előrejelzi. A fentiek alapján azonban látszik, hogy ennek gyors és döntő hatása aligha lesz arra, hogy a boltban mennyibe kerül a kefir.
A tejzsír alapú készítményeknél magyar sajátosság, hogy az UHT 2,8-as tejek árstopja is bonyolította a helyzetet. A nyers tejből kivonják a zsírt, majd vissza adagolják a terméknek megfelelő mennyiségben, ám ha a magasabb zsírtartalmú tejre az árstop miatt megnő a kereslet, akkor oda jóval több zsírt kell adagolni, és kevés marad például a trappista sajtra – amelynek ára emiatt az egekbe emelkedik, amíg a piac nem tud válaszlépésekkel reagálni. Az árstop kivezetése után ismét változik majd a kereslet összetétele, és erre megint lépni kell majd.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
