A Gazdasági Versenyhivatal nagy erőkkel próbálja a tejipari szereplőket az eddigieknél is nagyobb árcsökkentésre késztetni, de sok eszköze valójában nincs, a boltokban pedig a nemzetközi folyamatok eredményeit látjuk.
Felülnézet: A nyerstej ára a nemzetközi tőzsdéken az elmúlt két évben jellemzően emelkedett, de január óta megfordult a trend, és folyamatosan mérséklődik. Ahogy például a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentéseiből is kiolvasható, a nagy európai tejtermelő országok közül Németországban, Hollandiában és Lengyelországban is nő a termelés, ami lefelé szorítja az árakat.
Alulnézet: A magyar tejtermelők 90 százaléka nem az azonnali tőzsdei árakon adja el a tejet, hanem hosszabb távú szerződések alapján. Ezek többnyire 1-2 évre szólnak. Hiába esett le az azonnali kereskedésben a tej ára a csúcs 70 eurócentről akár 20-25 centre, azaz 70-90 forint közelébe, a feldolgozó üzemek a hosszabb távú szerződésekben meghatározott árakon veszik a tejet, és ez a kilogrammonként 230 forintos csúcsról mostanában csak lassan, jellemzően 10 forintos havi lépcsőkben mérséklődik. Ez látható az Agrárközgazdasági Intézet által közölt adatokon, és ez jelenik meg végső soron a magyar boltok polcain is.
A tejtermékek gyártóinak döntő része azért nem tud azonnali tőzsdei áron számolni, mert annak jelentős és kiszámíthatatlan az ingadozása, amit nem tud kezelni, hiszen a nagy boltláncokkal is hosszabb távra köti a szerződéseit.
A GVH most azt javasolta a terméktanácsnak, hogy változtassa meg a módszertanát annak, ahogy a szakmai szervezet a tej árának alakulását előrejelzi. A fentiek alapján azonban látszik, hogy ennek gyors és döntő hatása aligha lesz arra, hogy a boltban mennyibe kerül a kefir.
A tejzsír alapú készítményeknél magyar sajátosság, hogy az UHT 2,8-as tejek árstopja is bonyolította a helyzetet. A nyers tejből kivonják a zsírt, majd vissza adagolják a terméknek megfelelő mennyiségben, ám ha a magasabb zsírtartalmú tejre az árstop miatt megnő a kereslet, akkor oda jóval több zsírt kell adagolni, és kevés marad például a trappista sajtra – amelynek ára emiatt az egekbe emelkedik, amíg a piac nem tud válaszlépésekkel reagálni. Az árstop kivezetése után ismét változik majd a kereslet összetétele, és erre megint lépni kell majd.
