A csapágyas jojókra gyerektáboroztatás közben figyelt fel Amerikában Ádám Attila a kétezres évek legelején. A játék olyannyira megtetszett az egyetemből kiábrándult fiatalembernek, hogy a Magyarországon még lényegében ismeretlen termék behozatalával kezdte lekötni a tanulás mellett fennmaradt kapacitásait, majd húsz év alatt felépítette a hazai játékkereskedelem egyik meghatározó üzletét, a Reflexshopot, aminek nevét is egy jojómárka – a Reflex – ihlette.
Először 144 jojót hozott be Attila Amerikából, aminek beszerzését és értékesítését már az interneten szervezte. Ehhez az egyetemi számítógépeket használta, mivel az otthoni internetkapcsolat a kétezres évek kezdetén még ritkaságszámba ment, egyetemista létét azonban nem akarta a partnerei előtt felfedni a felsőoktatási intézményre mutató email-címével. Így jött a freemailes regisztráció ötlete, és sokat elárul a húsz évvel ezelőtti körülményekről, hogy első irodáját vezetékes telefonnal és egy színes nyomtatóval szerelte fel Attila szülei házának pincéjében.
Innentől kezdve eleinte kisebb, majd egyre nagyobb lépésekkel lépett a folyamatos fejlődés útjára az ekkor még jobbára a jojók nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás. Attila kezdetben bőröndökben hordta az árut Debrecenből a fővárosba:
Kitroliztam az állomásra, Budapestre vonatoztam, a Nyugatiban a csomagmegőrzőben lepakoltam és onnan terítettem a városban az árut. Emlékszem, amikor először édesanyám autójával jöttem, ez talán egy mérföldkő 2003-ból.
A vállalkozás már ekkor megélhetést adott Attilának és egy alkalmazottjának, akik 2005-ben webshopot, illetve egy apró boltot is nyitottak Debrecenben – ekkor még kötelező volt fizikailag létező üzletet fenntartaniuk az online kereskedőknek.
A cég fő tevékenysége máig a disztribúció, elsősorban diszkontáruházaknak, szuper- és hipermarketeknek és drogériáknak szállít játékokat, de kiskereskedelemmel és közösségépítéssel is foglalkozik a nagyjából harminc fős csapat. A cégre jellemző viszonylag egyenletes növekedési ütemeken a pandémia nagyot dobott, a bezárkózás során sokan a játékokban találtak megoldást a lelki egészségük megőrzésére – igaz, a milliárdos árbevételt már 2019-ben elérte a Reflexshop, ám a következő két évben megduplázódott a forgalom.
A cég hozzáadott értéke leginkább a „kincsek” megtalálásában rejlik Attila szerint, ami, bár álommunkának tűnik, mégis egy nagyon tudatos folyamat. Az irodába szinte naponta érkeznek akár 6-7 tesztjátékból álló „karácsonyi pakkok”, a gyártás előtt lévő termékekből számítógépes próbaváltozatokat kapnak, továbbá nemzetközi szakkiállításokra, vásárokra járnak, ahol a legújabb játékfejlesztésekről tájékozódnak – ebből a sokaságból kell tehát kiválasztani az üzleti sikerrel kecsegtető lehetőségeket.
A Reflexshopnál alapvetően az ügyfelek, vásárlók szempontjából gondolják végig a döntéseket: ha egy termék iránt kisebb kereslet várható, de a csapat valami különlegest tehet mellé a forgalmazással, akkor a saját kiskereskedelmi hálózatában értékesíti, míg a gazdaságosan skálázható, és vélhetően szélesebb közönséget vonzó játékokat nagykereskedelmi szinten adja el. A döntést persze megelőzi a játékok tesztelése, a piacelemzés – például a hasonló, konkurens termékek vizsgálata –, a gyártás lehetőségének felmérése.
Az ígéretes termékek kiválasztásán túl a nemzetközi játékkiadókkal kialakított kapcsolataiból is profitál a Reflexshop. A forgalmazók ugyanis hosszú távú, stratégiai együttműködések révén sokszor előjogokat szerezhetnek egy-egy játék behozatalára, így elkerülhetők a konkurensekkel vívott, meglehetősen erőforrásigényes „számháborúk”. Végül, de nem utolsó sorban a játékok magyarországi adaptálásában és bevezetésében szerzett rutin is az üzleti siker része, mivel a fordítás, a lektorálás és a gyártás sokszor a kiadóval együttműködve történik, sőt, akár a játékok más országokba történő bevezetésével is össze kell hangolni a magyar változat piacra dobását – persze sok a nyelvfüggetlen játék, az ilyen esetekben lényegében a többi kereskedőhöz hasonlóan az értékesítésben vesz részt a Reflexshop.
Attila szerint sok sikeres vállalkozónak lényegében fogalma sincs arról, mitől növekszik a cége, csak megelégszik a kedvező statisztikák láttán – a Reflexshop vezetése azonban a nagyobb cégeknél jellemző vállalatirányítási rendszerek és optimalizálási módszerek alkalmazásával próbálja a lehető legtudatosabban növekedési pályán tartani a vállalkozást. Az elvárások is magasak, sőt, Attila a saját bevallása szerint máig gyakran vesz részt az alacsonyabb szintű folyamatok szervezésében:
Én a mikromenedzselős, magamtól és a kollégáktól is sokat elváró típus vagyok, rálátok a folyamatainkra és bármin gyorsan változtathatok, ha kell.
A fent említett tudatosság változó technikákat és eszközöket takar, Attila folyamatosan keresi az új ötleteket, akár az iparágon kívülről is, részt vesz vezetői találkozókon, fejleszti önmagát és a csapatát. A cégalapító ráadásul nem rest bizonyos partnerektől és kollégáktól sem megválni, ha úgy látja, hogy „kinövik” egymást, vagyis a fejlődésben különböző pályákra állnak. Hasonló a helyzet a forgalmazott termékeket nézve is, az időnként ciklikus divathullámokhoz próbál igazodni a cég.
Ami momentumban van, azt kell használni, folyamatosan elemezzük a partnerekben és a lehetőségekben rejlő potenciált.
Bár a vállalkozás által forgalmazott termékek jórészt a szórakozást és a kikapcsolódást segítik, a munkamorálban mindez kevéssé érződik. Időnként munkaköri kötelesség a játék, ám ugyanúgy a beszerzés, az értékesítés és a marketing területein kell jól teljesítenie a Reflexshopnak, mint bármelyik kereskedelmi vállalatnak.
Érdekes termékeket forgalmazunk, de nem vagyunk különlegesek, a szaktudásunkat alkalmazzuk, mint minden cég.
A cég történetében persze kudarcok is előfordultak, például a járvány során a forgalom meredek növekedése mellett nem jutott elég idő a szervezetfejlesztésre, ami személyes konfliktusokhoz vezetett. Előfordul továbbá, hogy ígéretesnek tűnő játékok végül nem váltják be a hozzájuk fűződő reményeket a piacon. Ilyenkor alapítványoknak, tanodáknak adományozzák vagy jótékonysági licitre bocsátják a beragadt készleteket, de van, amikor meg kell semmisíteni a legyártott játékokat.
Annyiban mégis különleges a Reflexshop működése, hogy gyakran a keresletet is magának kell megteremtenie a forgalmazott termékek iránt. Már az elsőként behozott jojók is ebbe kategóriába estek, és a hasonló árucikkek sora azóta jócskán kibővült. A probléma egyik megoldása a közösségek megtalálása és építése, a jojó esetében például Attila iskolát és bajnokságot szervezett, versenyzőket szponzorált, amikor pedig sárkányokat kezdett értékesíteni a Reflexshop, akkor meglévő sárkányreptető társaságokat kerestek meg.
Mára a Tiktok lett a terméknépszerűsítés egyik legfontosabb csatornája, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Reflexshop a legnagyobb követőszámú magyar cégek között található. Attiláék tiktokos sikertörténete is jól példázza az ötletszerűség és a tudatosság keveredését a cég működésében:
A Tiktok a véletlennek is köszönhető, a Pop It nevű játék egy tiktokos kihívásnak a része volt, és szólt a gyártó, hogy milyen sikere van. Rávettem a tartalomfejlesztő csapatot, hogy próbáljunk mi is profin tiktokozni, és bár kezdetben nem voltak lelkesek, mégis bejött.
Az elmúlt évtizedben a játékpiac is sokat fejlődött, kialakult egy komolyan érdeklődő vásárlói kör, akik várnak bizonyos újdonságokra, és egyre több blogger, szakértő foglalkozik a termékekkel, akikkel szintén kapcsolatban áll a Reflexshop.
A 2019 és 2021 közötti gyors növekedési ütem több tényező miatt is lelassult mostanra: egyrészt sikerült a játékra fogékony vásárlók jórészét elérni, másrészt romlott a gazdasági helyzet, a vásárlók kevesebb pénzt tudnak vagy akarnak a dráguló játékokra fordítani Attila szerint. A Reflexshop a helyzethez új termékkategóriák keresésével alkalmazkodik, maradva a prémium szegmensben, olcsóbb tehát nem akar lenni.
Nem bűvöl el, ha nagyobb az eladott termékek száma, az eredményességet tartjuk elsősorban szem előtt, és ezt tudatosan tesszük.
Noha a bizonytalanságok miatt most a rövid- vagy legfeljebb középtávon lehet tervezni, hosszabb távon a nemzetközi piacra lépés is a lehetőségek között van.
Úgy érzem, hogy a munkánk külföldön is megállja a helyét, de még nem tudom, pontosan mivel léphetünk ki oda.
Felmerült továbbá Attila szerepkörének jövőbeli változása is, amivel kapcsolatban elmondta, hogy az operatív munkától hátrébb lépve a stratégiai feladatokra kell majd inkább koncentrálnia. A nagyon távoli jövőt nézve további nyitott kérdés, hogy a Reflexshopból családi vállalkozás lesz-e. Attila egyedüli tulajdonosként és ügyvezetőként vonzó lehetőséggé igyekszik tenni az üzletét három gyermeke számára, a cég sorsát illető elvárásai irántuk azonban nincsenek, és azt sem tartja helyesnek, ha csak egyszerűen a következő generációra száll a vállalkozás.
Az idei év eddigi tapasztalatai mindenesetre arra utalnak, hogy a céltudatos hozzáállás a nehezebb gazdasági körülmények között is eredményre vezet, Attila optimista a Reflexshop kilátásaival kapcsolatban. A mostani időszak átvészelésében fontosnak tartja továbbá önmaga és a kollégák továbbképzését, és akár tevékenységek bővítésével való előre menekülésben is lát lehetőséget, a lényeg, hogy elsősorban a piaci szempontok szerinti versenyképesség megőrzését szolgálják a kihívásokra adott válaszlépések.
Vállalat
Fontos