Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. április 17. 06:50 Vállalat

Tízmilliókat spóroltak egy szakdolgozattal

Egy feljelentés miatt vágott bele a tápiószőlősi Ferzol Kft. alapítója abba a vállalkozásba, amelyből mára az évi több milliárdos árbevételt produkáló lemezmegmunkáló cég kinőtte magát. Bíró Ferenc még a 70-es években kezdte el tanári munkája mellett a helyiek autóit, motorjait, kerékpárjait bütykölni, ha éppen szükség volt rá. Vidéken más akkor ilyenekkel még nem foglalkozott, így a tápiószőlősieknek jól jött a fémipari szakmunkásképző intézetben tanító szakember segítsége.

Nem mindenki volt azonban elégedett a munkájával, és egy kuncsaft 1975-ben feljelentette, hogy engedély nélkül végez vállalkozói tevékenységet, amit a szocializmusban finoman szólva sem néztek jó szemmel. Ez is késztette Bíró Ferencet arra, hogy kérvényezze: hivatalosan is dolgozhasson másodállású kisiparosként.

Az Express újság géprovatát bújták

A Ferzol szó szerint egy garázsból indult: saját házuk 30 négyzetméteres autóbeállójában szerelte az akkor még mindig oktató Ferenc az autókat és mezőgazdasági kisgépeket. Majd később mást is, felismerte ugyanis, hogy hasonló munkákra a környező szocialista nagyvállalatoknak is szükségük van. Kezdetben a budapesti élelmiszeripari gépgyárnak, az ÉLGÉP-nek dolgozott be: lakatos és forgácsoló munkákat vállalt. Illetve vállaltak, mert ahogy fia, a vállalatot jó ideje vezető Bíró Zoltán fogalmazott:

„a családban, aki élt és mozgott, bedolgozott”.

Később az autószerelések elmaradoztak, és a beszállítói munka vált elsődlegessé. Ehhez azonban már speciális gépek is kellettek, amiket viszont nem volt egyszerű abban az időszakban megszerezni. Csak a nagyvállalatok leselejtezett gépeit tudták megvenni, így a 80-as évek részben arról szólt, hogy ezeket próbálták felkutatni. A családnak ekkor lett egy Mercedese, ami elég nagy dolognak számított, Ferenc azzal járta az országot az Express újság géprovatában kiszemelt berendezések után. Mivel akkor telefon még nem volt, így csak személyesen lehetett érdeklődni, ehhez pedig nem ritkán az ország másik végébe kellett autózni. Eleinte csak a saját tevékenységükhöz vásároltak, ám később előfordult, hogy a megvett gépet némi javítgatás után továbbadták.

Bíró Zoltán

Közben Ferenc fia, Bíró Zoltán is kitanulta a szakmát, a 80-as évek második felében a budapesti telefongyár szerszámkészítő üzemében dolgozott, majd 1989-ben visszatért szülőfalujába, és édesapjával eldöntötték, hogy közösen folytatják a vállalkozást. A fiatalabb Bíró 1990. január 1-jén váltotta ki az egyéni vállalkozóit, néhány hónappal később azonban a korábbi vevőikből lényegében már egy sem volt meg. Jött ugyanis a rendszerváltás, a szocialista nagyvállalatok összeomlottak, a helyükre érkező multik pedig az elején nem bíztak annyira a helyi kisvállalkozókban, hogy tőlük rendeljenek.

Egy söröskupakból készített cső indította be az üzletet

Tulajdonképpen egyik pillanatról a másikra tűnt el alóluk a vállalkozás, de nem estek kétségbe. Apa és fia

kimentek Ausztriába és Németországba, és szisztematikusan végigjártak üzleteket olyan termékek után kutatva, amelyek itthon még nem voltak, de hasznosnak tűntek.

Megvettek néhány ilyet, és – kissé módosítva rajtuk – elkezdték gyártani őket. Így készítettek üvegezőszeget (amivel az ablakkeretbe rögzítik az üveget), ajtókitámasztót és konnektorokba gyerekzárat is.

Ekkor már 5-6 alkalmazottjuk volt, de még mindig a családi ház garázsában dolgoztak. A vállalkozás profitját folyamatosan visszaforgatták, és fejlesztettek: újabb gépeket vettek, majd 1992-ben egy új ingatlant is a település szélén, ahol felhúztak egy 350 négyzetméteres csarnokot. Ehhez 3 millió forint hitelt is fel kellett venniük, amitől Zoltán eleinte ódzkodott, mert nem látta, hogyan fogja ezt visszahozni az akkor még csak évi másfél milliós bevételt termelő cég. Ám már egy évvel a kölcsön folyósítása után kiderült, hogy nem lesz ezzel gond, öt-hat esztendővel később pedig már tízszeres forgalmat bonyolítottak le évente.

A Ferzol központi épülete

Persze ebben az is szerepet játszott, hogy Bíró Zoltán nem mondott le a beszállítói szerepről. A fiatal vállalkozó éveken keresztül küzdött azért, hogy az egyik nagy multi cég rendeljen tőlük alkatrészeket termékeihez, de folyamatosan visszautasították. Egy alkalommal, amikor hiába adott a piaci árnál alacsonyabb ajánlatot egy alkatrészre, megkérte a multi magyar leányvállalatának egyik nemzetközi beszerzőjét, hogy mutassa meg, mibe épült volna be az a részegység, amit végül nem tőle rendeltek.

A kis fejtágítás során Bíró Zoltán rámutatott egy papírvékony fémlemezből hajtogatott csőre, és megkérdezte, arra van-e már gyártójuk itthon. Mikor az „idegenvezetője” mosolyogva jelezte, hogy ilyet itthon senki nem tud gyártani, ezért természetesen Svédországból hozzák, a vállalkozó jelezte: ő azért tenne egy kísérletet. Jól mutatja, hogy a multinál mennyire vették komolyan a próbálkozását, hogy fogadásokat kötöttek a bukására, de a Ferzol leszállította a terméket. Ráadásul úgy, hogy alapanyagot sem tudtak hozzá szerezni, így a Borsodi sörök kupakjainak alapanyagából hajtogatták össze.

A svéd cégnél nemcsak az keltett megrökönyödést, hogy Bíróék sikerrel jártak, hanem az ár is, amit kértek a kis alkatrészért. Darabját alig nyolcadannyiért adták, mint amennyiért korábban a svédek szállítottak. Nem csoda, hogy

hamarosan a multi összes európai gyárát ők látták el ilyen csövekkel, amiket azóta is szállítanak, és még mindig olcsóbban, mint 25 évvel ezelőtt a svédek.

Európát járták gépekért

A csőmegrendelés pedig újabb kapukat nyitott meg, sorra jöttek a megrendelések. Gyártottak alkatrészeket fémlemezből mások mellett ekékhez, riasztókhoz, darukhoz vagy éppen szekrényekhez*A Ferzol tulajdonképpen azzal foglalkozik, hogy fémlemezből különböző termékekhez gyárt alkatrészeket és részegységeket. A táblában vagy szalagban érkező fémlemez alapanyagot kivágják a megfelelő formára és méretre, majd meghajlítják, összehegesztik ott, ahol kell, és igény esetén festik, felületkezelik is. Az így elkészült alkatrészeket, ha kell, további részegységekké szerelik össze.. Fokozatosan bővítették a telephelyüket, és – akárcsak a 80-as években – járkáltak jó állapotban lévő használt gépek után, csak már nem Magyarországon, hanem egész Európában. A fejlődés üteméről sokat elmond, hogy másfél-két év alatt egy svájci gyár lényegében teljes gépállományát megvették.

„Tisztán emlékszem, milyen élmény volt először egy teremben látni öt ilyen gépet a svájci üzemben. A mi csarnokunkba akkor kettő is szűkösen fért volna csak be. Másfél év múlva az öt gépből már négy nálunk volt” – idézi fel a 90-es évek végét Bíró Zoltán.

A következő szintlépést az hozta, hogy a 2000-es évek elején megvették az első két teljesen új gépüket. Ez sem volt kockázatmentes, a tulajdonosoknak eleinte nem volt egyértelmű, hogy a használt berendezéseknél jóval drágább újak hogyan fogják kitermelni az árukat. A gépek azonban mind minőségben, mind költségben, mind gyorsaságban nagyon komoly fejlődést tettek lehetővé. Egy termék, amit korábban száz forintért tudtak előállítani egy perc alatt, az új készülékekkel már 15-20 másodperc alatt megvolt, az ára pedig 35-40 forint között mozgott.

Ekkor döntött úgy Bíró Zoltán, hogy a jövőben csak a legújabb és legmodernebb eszközöket vásárolják, mivel rájött, hogy nemzetközi szinten csak így tudnak igazán versenyképesek lenni. Ez be is vált, az időközben kft.-vé alakult vállalkozás nagyon szépen fejlődött a következő években is.

 

Fél év után visszavettek mindenkit

Egészen a 2008-as gazdasági válságig, amely azonban hamar lecsapott a Ferzolra is. „2009 elején úgy láttuk, hogy jó, ha az előző évi bevétel 40 százaléka összejön. Muszáj volt lépnünk, és a 115 alkalmazottból 45 embert kénytelenek voltunk elküldeni. Mindenkinek megígértük azonban, hogy amint lehet, visszavesszük” – meséli Bíró Zoltán.

Bár egy ilyen ígéretet általában az alkalmazottak sem vesznek komolyan, a Ferzolnál nem beszéltek a levegőbe: 

a márciusban elküldött munkatársakból szeptemberre - három, időközben máshol elhelyezkedő kivételével - mindenkit visszavettek.

És még így is alig bírták a megrendeléseket. Az elbocsátásokkal párhuzamosan ugyanis a Ferzol az egyéb fejlesztéseket nem vette vissza, továbbra is jelentős összeget költött beruházásokra. A megrendelőik pedig ugyan tényleg visszafogták a beszerzéseket, és így összességében kevesebbet rendeltek, de ezzel párhuzamosan a beszállítói kört is szűkítették. Míg korábban húsz cégtől vásároltak mondjuk száz egységet, most ugyan csak 50 egységnyit vettek, de közben a partnereik háromnegyedétől megváltak.

Így aki bennmaradt, az még több megrendelést is kaphatott, mint korábban. A Ferzolon pedig azt látták, hogy hiába van válság, fejlesztenek, és vannak szabad kapacitásaik, ráadásul modern gépekkel dolgoznak. Így szinte az összes vevőjük kitartott mellettük.

 

Bár 2009-ben közel negyedével így is visszaesett a tápiószőlősi cég forgalma, ez sokkal jobb volt az év elején vártnál. Ezt követően pedig a korábbinál is meredekebben emelkedtek a számok: az árbevétel öt év alatt közel négyszeresére nőtt, és az eredmény is több mint kétszeresére ugrott.

Milliókat spóroltak egy szakdolgozattal

A fejlődésben az is szerepet játszott, hogy nagyjából a válsággal egy időben a hatékonyság kérdése is előtérbe került. Nem sokkal a krízis kitörése előtt került a Ferzolhoz egy mérnök egyetemista, aki a cégnél írta a szakdolgozatát. Rábízták, hogy vizsgálja meg, mennyire hatékonyan működik a vállalat. Korábban a cégnél úgy mentek a megrendelések után, hogy folyamatosan bővítették a gépparkot, de a berendezések kihasználtságát nem vizsgálták.

Csak azt láttuk, hogy három műszakban zakatolnak gépek, így teljesen nyugodtak voltunk. Három hónapnyi vizsgálódás után a fiatal kolléga elénk állt, hogy tippeljük meg, mennyi a gépek kihasználtsága. Mindenki 70-80 százalékot mondott, nem akartunk túl nagyot saccolni. Amikor közölte, hogy 51 százalék, visszaküldtem, vizsgálja meg újra. Másodszorra 49 százalékot mért, akkor már biztosak voltunk benne, hogy nem ő számolt rosszul – mesélte a cégvezető.

Átalakították a munkaszervezést, az alkalmazottak feladatait, aminek az lett az eredménye, hogy szűk másfél évvel később hat helyett négy géppel, három helyett két műszakban másfélszer annyit termeltek, mint korábban.

Ezzel már nemzetközi szinten is abszolút versenyképessé váltak. Bár az árbevételük nagy része papíron belföldről származik, azok a termékek, amelyekbe alkatrészeket gyártanak, szinte kivétel nélkül külföldön találnak gazdára, hiszen multinacionális cégek magyar telephelyű vállalatainak is szállítanak.

 

A jövőben az a cél, hogy ebben a tevékenységben még tovább fejlődjünk, az automatizálás és a robotizálás irányába, és lehetőség szerint még inkább elmozduljunk a magasabb hozzáadott értékű, akár a komplett elektronikával szerelt részegységek gyártása felé – magyarázza Bíró Zoltán. A Ferzol szeretne nemzetközi szinten is jegyzett piaci szereplővé előlépni. Tápiószőlőst már egyértelműen kinőtték, tavaly nyitották meg második telephelyüket Szolnokon, de további hazai telephelyekben is gondolkodnak még.

Vállalat Bíró Zoltán cégportré fémlemez Ferzol Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2019. június 18. 12:21 Tech, Vállalat

Zuckerberg a világ bankára lenne, a Facebooknak tényleg saját pénze lesz

Jön a Libra nevű fizetőeszköz, és azt ígérik, hogy nem lesz belőle bitcoin. A kritikusok szerint most már tényleg darabokra kellene szabdalni a Facebookot.

Bucsky Péter
2019. június 18. 06:44 Vállalat

Közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 óta

Online pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.

Váczi István
2019. június 17. 16:46 Vállalat

Megépítik a gépet, amellyel egy fapados is elrepülhet Budapestről Amerikába

A párizsi légi szalonon az Airbus bejelentette, hogy megépíti A321-es gépének igazán hosszú távú járatokra optimalizált változatát.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.