Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence Szabó Milán
2023. március 12. 04:34 Vállalat

A legfontosabb dokumentum alapján továbbra is zavaros a debreceni akkuüzem vízfogyasztása

Az üzem teljes vízigényére és a felhasznált víz forrására vonatkozóan is gyakran zavaros információkat tartalmaz a Debrecenben tervezett kínai CATL akkumulátorgyár környezethasználati engedélye, bár a korábban elhangzottakhoz képest vannak benne újdonságok is.

Az elmúlt hónapokban nagy indulatokat váltott ki a Debrecen ipari övezetében tervezett hatalmas akkumulátorgyár, a kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) Ltd. beruházása, ami ellen a helyiek tüntetéseket is szerveztek. Az üzem kapcsán számos környezetvédelmi aggály merült fel, amik közül az egyik központi kérdés az üzem vízhasználata volt. 

Az ezzel foglalkozó cikkünkben bemutattuk, hogy az engedélyeztetési folyamat során megszületett dokumentumok és különféle nyilatkozatok alapján reális, hogy az üzem ne jelentsen veszélyt a környék vízellátására. Azonban az engedélyeztetési folyamatban résztvevő szereplők, a hatóságok, és a cégvezetés zavaros kommunikációja, a végleges vízhasználatra vonatkozó egymástól eltérő adatok megjelenése nem oszlatta el a kétségeket, sőt még hozzá is járult a helyiek bizalmatlanságához.

A cikkben azt írtuk, hogy a kétségeket eloszlathatná a környezeti hatások szempontból legfontosabb jogi dokumentum, az üzem környezethasználati engedélye. 

Ennek a megjelenésekor a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte, hogy az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás „a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie”.

Ebben a cikkben pedig a dokumentum vízhasználatra vonatkozó részeit megvizsgálva annak jártunk utána, hogy ez tényleg így van-e, és hogy az engedély szövege mennyiben válaszolja meg a korábbi cikkünkben felvetett kérdéseket.

Az üzem vízigénye

Az üzem vízigényével kapcsolatban az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a tavaly november végén közzétett környezetvédelmi hatásvizsgálatban megadott számokat (átlagosan 3378, maximálisan pedig napi 6242 köbméter) hivatkozták, de a biztonsági jelentésben például ennél jelentősebb nagyobb számok (napi 15-36 ezer köbméter) szerepeltek.

A környezethasználati engedély ilyen szempontból konzekvens: már a dokumentum legelején szerepel az átlagos 3378, maximálisan pedig – egy hiánypótlás alapján 10 köbméterrel kevesebbre módosított – 6232 köbméteres adat, és ugyanezek az adatok szerepelnek az engedély más részeiben is, a korábban napvilágot látott adatokkal szintén megegyezően azzal a kiegészítéssel, hogy a felhasznált víz közel 85 százaléka elpárologva a légkörbe távozik (ez a fémekkel nem érintkező hűtővíz párája).

A teljes vízfelhasználást érintő újdonság, hogy a dokumentum szerint a vízügyi hatósághoz február elsején befutott egy irat, amiben a cég két intézkedést jelölt meg, amivel csökkenteni lehet a vízfelhasználást. Az egyik a katód bevonatolás, a másik pedig az NMP vákuumdesztilláció során használt vízgőz újrafelhasználására vonatkozik, és napi 19, illetve 284 köbméter víz sprólható meg ezekkel az eljárásokkal. Amellett, hogy mindez pozitív fejlemény, felmerül a kérdés, hogy ha találtak napi 300 köbméternyi megspórolható vizet, akkor a dokumentum más részeiben miért nem csökkent ennyivel a korábban megadott átlagos és maximális adat is.

A helyiek aggodalmait továbbra sem enyhíti, hogy az engedélyben nincs szó az üzem teljes vízfelhasználásáról a második és harmadik ütem megépülése után. Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója korábban megkeresésünkre azt írta, a vízmű a végleges állapotban 20 ezres fogyasztással tervezi a rendszereit. Erre való utalás ugyanakkor nincs az engedélyben, civil észrevételre válaszként a környezetvédelmi hatóság megjegyzi, hogy ha egy beruházást több ütemben terveznek megépíteni, akkor a jogszabályok alapján nincs szükség az egységes, végső engedély megszerezésére, az engedélyeztetés szakaszonként is lehetséges.

Az viszont több helyen is kiderül, hogy tervezik a vízellátás fejlesztését. A dokumentum idézi a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozatát, ami szerint „a rendelkezésre álló információk szerint a többletvízigények kielégíthetők, azonban azokhoz kapacitásbővítő beruházások elvégzése szükséges”. A Polgármesteri hivatal Városfejlesztési Főosztály szintén idézett november közepi nyilatkozata szerint pedig

az ivóvízigényeknek megfelelő ivóvízhálózat fejlesztéseket elindították, a fejlesztések megvalósítása a kormány általi forrásbiztosítások ütemezéseinek megfelelően valósulnak meg.

A vízhasználattal kapcsolatban még egy érdekes részlet, hogy az engedély indoklása tartalmazza a vízmű decemberi nyilatkozatát, ami szerint a településen a felszín alatti és a felszíni vízből kinyerhető víz mennyisége összesen 72 ezer köbméter. Ez kisebb annál a 105 ezres számnál, amiről Gorján a G7-nek nyilatkozott, és ami egyébként ugyanebben a dokumentumban is szerepel a vízmű környezetvédelmi hatóság által továbbított észrevételekre adott válaszában.

Mindenesetre azt az alapelvet az engedély is lefekteti, hogy az üzem csak akkor juthat vízhez, ha ez a lakossági vízellátást nem veszélyezteti, és ha aszály vagy más ok miatt nincs elég víz, akkor a gyár vízellátását korlátozzák. Emellett az is szerepel a dokumentumban, hogy a telephely vízellátásának nem lesz köze a Civaqua programhoz (ami egy ökológiai célú vízpótlásra hivatott vízrendezési projekt Debrecenben, aminek keretében a Tisza vizét a városba hozzák).

Továbbra is zavaros szürkevíz

Az üzem teljes vízhasználatával kapcsolatos másik központi kérdés az volt, hogy az üzem milyen mértékben volt szürkevizet használni. Ahogy arról a korábbi cikkünkben írtunk, itt az sem volt teljesen egyértelmű, hogy egyáltalán mit takar ez a fogalom, de az ígéret az volt, hogy az üzem a helyi rétegvizekből jelentősen kevesebbet használ majd, mivel a teljes vízfelhasználás 70 százalékát tisztított szennyvízből fogják megoldani. 

A környezethasználati engedély nem pontosítja ennél sokkal jobban a fogalmat. A dokumentumban annyi szerepel, hogy “a debreceni szennyvíztisztító telepről származó tisztított szennyvízről” van szó.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a szürkevíz felhasználásával kapcsolatban néhol kijelentő módban, néha viszont csak feltételes módban, lehetőségként beszéltek az érintettek. A dokumentumban rendre szándékként, egy jövőben megvalósítandó projektként szerepel a szürkevízhasználat. 

Ez a lehetőség nem csak a CATL üzemére, hanem az összes Déli Ipari Parkba települő üzem számára elérhetővé válna a Debreceni Vízmű engedélyben idézett nyilatkozata szerint. A konkrét szöveg szerint “dolgoznak azon, hogy a Déli Ipari Parkba betelepülő vállalkozások nagy mennyiségű technológiai vízigényét ún. szürkevízzel oldják meg elsődlegesen”. A szürkevíz teljes vízfelhasználáson belüli arányával kapcsolatban a dokumentum viszont sem a teljes Déli Ipari Park, sem pedig a CATL üzem kapcsán nem tartalmaz konkrét számot.

Az ipari park vízellátásának fejlesztésére vonatkozóan a dokumentum egy kormányhatározatot idéz, amely értelmében fel fogják mérni, hogy az ipari vízre vonatkozó igény tisztított szennyvízből vagy nem ivóvíz minőségű vízből hogyan valósítható meg.

Az értelmezést ugyanakkor bonyolítja, hogy abban a február elsején küldött levélben, amiben a cég a víz újrafelhasználására vonatkozó két intézkedést részletezi, egy csillagos megjegyzésben az is szerepel, hogy

a technológia vízminőséggel szemben támasztott szigorú követelményei miatt a keletkező szennyvizek újrafelhasználása nem megvalósítható,

 ami ugyanakkor ellentmond a két fentebb említett konkrét intézkedésnek. 

Összességében tehát az engedély továbbra sem tisztáz számos olyan kérdést, ami a helyiek aggodalmait enyhíthetné.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEkkora zűrzavar mellett az lett volna meglepő, ha nincs botrány a debreceni akkugyárbólReális forgatókönyv, hogy elbírja a környék az üzem vízfelhasználását, de a hatóságok, a politika és a cég zavaros kommunikációja alapján teljesen jogos a helyiek bizalmatlansága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat akkumulátor akkumulátorgyártás catl debrecen déli ipari park víz vízellátás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.

Fontos

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.