Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. szeptember 8. 16:17 Pénz, Vállalat

Áruhiány jöhet alapvető zöldségekből és gyümölcsökből is a téli hónapokban

Az európai mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók szerint télen áruhiány és jelentős további drágulás várható, ezért az iparágnak kormányzati segítségre van szüksége, hogy fedezni tudja a megnövekedett energiaköltségeit – írja a Financial Times.

A Copa-Cogeca, az uniós mezőgazdasági termelők szervezete, valamint a FoodDrink Europe és a PFP, két nagy élelmiszer-termelői szövetség közölte, hogy egyes tagjaik üzemeket zártak be vagy a termelés csökkentésére kényszerültek. A szervezetek szeretnék elérni, hogy az általuk képviselt iparágak maradjanak ki az energia kvótaalapú elosztásának rendszeréből, ha az Európai Unió a terveknek megfelelően ebbe az irányba indulna el.

Az energiaárak, különösen a földgáz és a villamosenergia árának emelkedése veszélyezteti az élelmiszeripari ellátási láncokat és ezáltal az alapvető mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmány-alapanyagok folyamatos szállítását

– írják az uniós energiaügyi miniszterek brüsszeli rendkívüli ülése előtt kiadott közleményükben.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által szerdán ismertetett javaslatcsomag alapján a villamosenergia-árak csökkentésére vonatkozó uniós tervekben szerepel a „kötelező keresletcsökkentés”, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy központi mechanizmus alapján dőlne el, hogy mely cégek juthatnának áramhoz és földgázhoz, és hogy mennyihez. Az energiaügyi miniszterek pénteki brüsszeli tárgyalásán szó lesz az Európai Bizottság azon javaslatáról is, ami extranyereség-adót vetne ki az energiaár-emelkedésen sokat kereső cégekre. Ezekből a bevételekből azonban várhatóan nem a vállalatok, hanem a háztartások terheit enyhítenék.

Az élelmiszertermelés során a műtrágyázástól a betakarításon át a hűtésig mindenhol jelentős mennyiségű energiát használnak fel. A Copa-Cogeca főtitkára szerint emiatt a téli hónapokban akár számos alapvető zöldségből és gyümölcsből is hiány alakulhat ki, további drágulás mellett.

Magyarországon az általános inflációt eddig is jelentős részben az élelmiszerárak emelkedése hajtotta: a Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján augusztusban éves alapon csaknem 31, a G7 nem reprezentatív mérése szerint pedig 38 százalékkal drágultak az élelmiszerek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa az eredeti terv szerint vezetik ki az árstopokat, októberben jöhet a 20 százalék feletti infláció4,5-5 százalékponttal dobná meg az inflációt önmagában az, ha októberben tényleg kivezetnék az üzemanyagra és az élelmiszerekre vonatkozó ársapkákat.

A további drágulás forrás jelentős mértékben az üvegházas termesztés körüli problémákból fakad: Svédország legnagyobb paradicsomtermesztője, a Nordic Greens például már közölte, hogy kihagyja a téli vetést a kigazdálkodhatatlan áramárak miatt. 

A helyi földgáztermeléstől nem függetlenül a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőrévé váló Hollandiában szintén tömegével állítják le az üvegházakat, vagy fogják vissza a termelést. Mindez például a télen piacra kerülő paradicsom vagy uborka mennyiségét csökkentheti. Az angliai üvegházakból származó uborka és paprika mennyisége az idén várhatóan a szokásos fele körül alakulhat. A helyi termelők mostanában fejezik be a betakarítást, miközben általában egy-két hónappal később szoktak végezni.

Egyes termékek szezonja azért rövidülhet le, mert a gyümölcs vagy zöldség hűtése túl drága a termelőknek. A Financial Times erre a belga almatermelők példáját hozza, akik a szüretelés után nem tervezik sokáig tárolni az árut.

Cindy van Rijswick, a Rabobank elemzője a Reuters-nek nyilatkozva megjegyezte, hogy a jelenlegi válság valószínűleg hosszabb távon is a helyi termelés irányába tolja az ágazatot. „Olyan, mintha visszamennénk a történelemben, amikor Spanyolországban télen, az észak-európai országokban pedig nyáron termelték meg a saját zöldségeiket” – mondta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oroszok keménykedésével itthon is egyre nagyobb a téli csődhullám esélyeMagyarországon az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar szenvedheti meg leginkább, ha továbbra is kigazdálkodhatatlan szinten maradnak az energiaárak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz élelmiszer-inflációt 38 százaléknak mértük, rengeteget lehet spórolni tudatos vásárlássalNagyjából tíz százalékot faraghatna költségeiből az a vásárló, aki képes lenne mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbb. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat árak gyümölcs infláció mezőgazdaság zöldség Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.