Sosem látott nyereséget termel az amerikai gázszektor, de Európán csak egy-két év múlva fog segíteni
A kitermelést forradalmasító amerikai palagázszektor olyan hatalmas nyereséget termel a jelenlegi árak mellett, hogy hamarosan minden adósságát leépítheti, ami újabb beruházásoknak adhat teret – írja a Bloomberg a Deloitte LLP elemzése alapján.
A korábban gazdaságosan nem kitermelhető gáz- és olajkészleteket elérhetővé tévő repesztéses technológia ismét energetikai nagyhatalommá tette az Egyesült Államokat, ám maguk a vállalatok és befektetőik sokáig ennek nem sok hasznát látták. Egyrészt azért, mert a bevételeket folyamatosan újabb kutak létesítésére fordították, másrészt 2014-től Szaúd-Arábia vezetésével a hagyományos olajtermelők megpróbálták kivéreztetni a konkurens szektort.
Ez nem sikerült, de a palagáz-kitermelők az előző évtizedben összesen 300 milliárd dollár veszteséget hoztak össze, ami már túl sok volt a befektetőknek. Amikor a koronavírus-járvány kitörésekor az energiaárak összeomlottak, sok vállalat csődbe ment, másokat felvásároltak, a talpon maradt cégek vezetői pedig a nyereségtermelést tekintették az elsődleges célnak, nem az újabb kutak létesítését.
Ennek hatására a kitermelés akkor sem indult meredek emelkedésnek, amikor az olaj- és gázárak egyre feljebb kapaszkodtak. A pénztermelés viszont beindult: az amerikai palagázszektor 2020-ban 16, tavaly 104 milliárd dollár nyereséget termelt, és a Deloitte úgy számol, hogy ez idén már 199 milliárd dollár lesz.
Ha ez megvalósul, akkor egyrészt a szektor behozza a korábbi veszteségeket, illetve a Deloitte szerint 2023 végére teljesen ledolgozhatja az adósságait, még akkor is, ha a profit egy részét közben osztalék formájában megkapják a részvényesek. Ehhez persze az is kell, hogy az árak a mostani szintek közelében maradjanak, de jelentősen valószínűleg csak akkor csökkennének, ha súlyos recesszió alakulna ki a világgazdaságban, és/vagy az orosz energiahordozók újra szabadon áramolnának az EU-ba.
Ha viszont ez nem történik meg, akkor a Deloitte szerint a vállalatok ismét jelentős összegeket költenek majd új lelőhelyek létesítésére, különösen, ami a földgázt illeti. Sajnos azonban ez – ahogy a dátumokból látható – a mostani tél európai átvészelését még nem fogja könnyebbé tenni. Jelenleg amúgy is a földgáz cseppfolyósítását végző (LNG) létesítmények jelentik az amerikai export szűk keresztmetszetét, különösen a texasi Freeport terminálban történt robbanás óta. Pedig az amerikai LNG-szektor is termeli a profitot, a Deloitte szerint idén 59 milliárd dollárt, kétszer annyit, mint tavaly.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
