Sosem látott nyereséget termel az amerikai gázszektor, de Európán csak egy-két év múlva fog segíteni
A kitermelést forradalmasító amerikai palagázszektor olyan hatalmas nyereséget termel a jelenlegi árak mellett, hogy hamarosan minden adósságát leépítheti, ami újabb beruházásoknak adhat teret – írja a Bloomberg a Deloitte LLP elemzése alapján.
A korábban gazdaságosan nem kitermelhető gáz- és olajkészleteket elérhetővé tévő repesztéses technológia ismét energetikai nagyhatalommá tette az Egyesült Államokat, ám maguk a vállalatok és befektetőik sokáig ennek nem sok hasznát látták. Egyrészt azért, mert a bevételeket folyamatosan újabb kutak létesítésére fordították, másrészt 2014-től Szaúd-Arábia vezetésével a hagyományos olajtermelők megpróbálták kivéreztetni a konkurens szektort.
Ez nem sikerült, de a palagáz-kitermelők az előző évtizedben összesen 300 milliárd dollár veszteséget hoztak össze, ami már túl sok volt a befektetőknek. Amikor a koronavírus-járvány kitörésekor az energiaárak összeomlottak, sok vállalat csődbe ment, másokat felvásároltak, a talpon maradt cégek vezetői pedig a nyereségtermelést tekintették az elsődleges célnak, nem az újabb kutak létesítését.
Ennek hatására a kitermelés akkor sem indult meredek emelkedésnek, amikor az olaj- és gázárak egyre feljebb kapaszkodtak. A pénztermelés viszont beindult: az amerikai palagázszektor 2020-ban 16, tavaly 104 milliárd dollár nyereséget termelt, és a Deloitte úgy számol, hogy ez idén már 199 milliárd dollár lesz.
Ha ez megvalósul, akkor egyrészt a szektor behozza a korábbi veszteségeket, illetve a Deloitte szerint 2023 végére teljesen ledolgozhatja az adósságait, még akkor is, ha a profit egy részét közben osztalék formájában megkapják a részvényesek. Ehhez persze az is kell, hogy az árak a mostani szintek közelében maradjanak, de jelentősen valószínűleg csak akkor csökkennének, ha súlyos recesszió alakulna ki a világgazdaságban, és/vagy az orosz energiahordozók újra szabadon áramolnának az EU-ba.
Ha viszont ez nem történik meg, akkor a Deloitte szerint a vállalatok ismét jelentős összegeket költenek majd új lelőhelyek létesítésére, különösen, ami a földgázt illeti. Sajnos azonban ez – ahogy a dátumokból látható – a mostani tél európai átvészelését még nem fogja könnyebbé tenni. Jelenleg amúgy is a földgáz cseppfolyósítását végző (LNG) létesítmények jelentik az amerikai export szűk keresztmetszetét, különösen a texasi Freeport terminálban történt robbanás óta. Pedig az amerikai LNG-szektor is termeli a profitot, a Deloitte szerint idén 59 milliárd dollárt, kétszer annyit, mint tavaly.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
