Tíz éve a főiskolai legjobb barátja hívta fel Észtországból Bengyel Ádámot, hogy ugorjon át hozzájuk valamikor Tallinnba, van itt egy izgalmas cég, csomagautomatákban utaznak, biztos érdekelni fogja. Bengyel akkor a DHL globális divíziójában dolgozott brüsszeli bázissal, a még elég kezdetleges állapotban lévő csomagautomatás piacról pedig annyit tudott, hogy Belgiumban az ottani hálózatot alig használja valaki. „Volt az az MBA-s^*üzleti vezetőképző agytágítókon pörgő elmélet, hogy a cégcsináláshoz nem kell pénz, a cash az csak úgy lebeg a világban, keresi a helyét, és ha van jó ötlet, üzleti terv és menedzsment, akkor ott landolni fog, és kész. Gyerekek, ez akkora hülyeség, hogy benne vagyok” – emlékszik vissza az első reakciójára, és a logisztikai tapasztalatai alapján úgy látta, hogy a Smartpost nevű észt cég tényleg nagyon hatékony csomagszállítási folyamatot talált ki, amit érdemes lenne Magyarországon is kipróbálni.

Ebből az észt együttműködésből indította el 2015-ben csomagautomata-rendszerét a Foxpost: magyar startupként, a kockázati tőke küzdelmes bevonásával, alig néhány tucat automatával, a szűk kapacitások miatt minél nagyobb hatékonyságra kényszerítve. Mára egyértelműen ők a piacvezetők egy dinamikusan bővülő piacon, most egy hét alatt telepítenek akár húsz új automatát, már több mint 500-nál tartanak, és tavaly után idén ismét duplázni akarnak. Tavaly 3 millió csomagot kezeltek, van félmillió lakossági és 15 ezer céges ügyfelük, és cégméretben is hatalmasat nőttek: két éve 45 munkavállalójuk volt, most vannak 160-an, de idén év végére a terveik szerint már 300-an lesznek: főleg új raktárosokat és sofőröket kell felvenniük, hogy tudják tartani a lépést a csomagmennyiséggel.

A csomagautomata-piac a járványidőszakban is sokat bővült, de ettől függetlenül is dinamikus fejlődésben van: az elöregedés, a munkaerőhiány, az online kereskedelem felfutása mind ott van a csomagszállítások növekvő volumene mögött, az automaták pedig az üzemanyagár és a futárok bérköltsége miatt is egyre inkább árelőnyben vannak a házhoz szállítással szemben.

Azt, hogy az üzletág az egész kontinensen mekkora robbanásban van, a lengyel InPost tőzsdére vitele is megmutatta: a 15 ezer csomagautomatával rendelkező cég IPO-ja után a 10 milliárd eurót is megközelítette a cégérték. Itthon különösen nagy a verseny a kiscsomag-logisztikai piacon, ahol minden szereplő előremenekül. Házhoz szállításban közel tíz, a csomagautomaták között is nyolc cég kínálja a szolgáltatásait: tavaly nagyjából 350, most 1500 csomagautomata van az országban, jövőre pedig már 4000 is lehet, annak ellenére, hogy a legforgalmasabb helyeken (bevásárlóközpontokban, szupermarketeknél) sokszor már fizikailag sincs hely az új automatáknak.

Amikor a Foxpost indult, ez a trend még nagyon az elején járt, nekik pedig két évig kellett hajtaniuk a potenciális befektetőket – az az állítólag szabadon lebegő cash nagyon nehezen akart leszállni.

Megszereztük az észt licencet, elkezdtünk üzleti terveket és bemutatkozó prezentációkat készíteni, és azt hittük, hogy nagyon fasza gyerekek vagyunk megfelelő menedzsmenttapasztalattal, jönnie kell majd a pénznek is. Hát nem nagyon akart jönni

– jellemzi az első két küzdelmes évet Bengyel. Utólag is úgy látja, hogy a magyar kockázati tőkebefektetői színtér gyerekcipőben járt még, számára furcsa hozzáállással: nehezen vállalható szerződési feltételeket kínáltak, minden kockázatot és felelősséget az alapítókra akartak hárítani, miközben azon voltak, hogy a tulajdonrészüket a lehető legminimálisabbra korlátozzák. „Nem tudom, miért jó ez. A kérdésre, hogy oké, srácok, de ti mit adtok bele, mondtuk, hogy az életünket, de ezt a kockázati tőke nehezen tudja cégértékben értelmezni.”

Bengyel Ádám, a Foxpost vezérigazgató-társalapítója. Fotó: Stiller Ákos

A startupok magyar állami támogatásának hatékonysága hagy kívánni valót maga után, de a Foxpost alapítói végül is jól jártak a más esetekben gyakran elmutyizott uniós Jeremie programmal, a Finext Startup Kockázati Tőkealap lett az egyik befektetőjük. Társfinanszírozónak végül a Wallis szállt be, az alapítók tulajdonrésze pedig bőven tíz százalék alá került. „Nem volt vesztenivalónk, ez egy tök jó projekt volt és egy nagy álom, hogy megvalósítsuk és kipróbáljuk magunkat. Végül is szerintem jó alkut kötöttünk” – mondja nyolc év elteltével Bengyel Ádám.

A startup-lét egyik tanulsága, hogy nagyon nem az lesz, amit az elején kitaláltál, rendkívül rugalmasnak kell lenni.

A csomagautomata alapvetően networkingszolgáltatás, alapszabály, hogy csak értelmezhető méretű hálózattal szabad elindulni. Ez Magyarországon Bengyel szerint legalább száz automata, de ők a finanszírozási korlátok miatt kényszerhelyzetből (5 millió euró volt a kezdeti befektetés) jóval a belépőszint alatt kezdtek, a befektetési tárgyalások is nagyrészt arról szóltak, hogy hogyan lehet a legminimálisabb hálózattal elindulni. Ráadásul ebben a versenyben a korán érkezők általában előnyösebb helyzetben vannak, és amikor a Foxpost elindította a szolgáltatását, már két cég is üzemeltetett csomagautomatákat Magyarországon, és az egyik maga a királyi Magyar Posta volt. Ez így „óriási kockázat volt, csoda, hogy túléltük” – fogalmaz a vezérigazgató-társalapító.

Ebben a helyzetben csak hatékonyságmaximalizálással lehettek versenyképesek: arra optimalizáltak, hogyan lehet a legkevesebből a legnagyobb forgalmat generálni. A plázákra mentek rá, az első beltéri automatáik azóta is kiemelt forgalmat produkálnak. A jó lokációválasztás mellett rámentek az ügyfélelégedettségre, és komoly marketingtevékenységet folytattak. Magyarországon gyakorlatilag egy új kategóriát kellett felépíteniük, a kipróbálásösztönzésre alapoztak, abból kiindulva, hogy többé-kevésbé addiktív csomagküldési és -átvételi módról van szó. Végül a Vaterával való együttműködés hozta meg az áttörést, ami megtízszerezte a forgalmukat.

A Foxpost még most is a C2C (customer-to-customer, magánszemélyek közötti küldés) szegmenst tekinti a meghatározó kompetenciájának. Ez a szegmens azonban kevésbé fejlődik (bár elképzelhető, hogy egy gazdasági válság éppen a használt áruk piacát fogja megerősíteni, a most már egyértelműen domináns Facebook Marketplace-en pedig ettől függetlenül is minden szereplőnek érdemes erősítenie), de a nagy volumenbővítési lehetőségek a B2C-ben (business-to-consumer, ilyenek tipikusan a webáruházas rendelések) vannak.

A webshopok többsége Magyarországon ma két szolgáltatóval van szerződéses kapcsolatban: a GLS-sel házhoz szállítást, a Foxposttal csomagautomatás kiszállítást kínál. A Foxpost 2018 óta maga is kínál házhoz szállítást, ezt külső partner, az Express One végzi – saját maguk nem akartak belemenni a házhoz szállítás árversenyébe. Az automatás piacon könnyebben tudnak minőségi kínálatot adni: a teljes logisztikai folyamat saját kézben van, saját csapattal, flottával és raktárral, a szolgáltatásuk pedig széles spektrumú: a csomagátvétel mellett tömeges csomagfeladás, utánvét, visszárukezelés, mobilapplikáció és a versenytársakénál nagyobb (jelenleg bő 50 ezres) rekeszszám van a portfóliójukban, így lehet elkerülni, hogy megüresedő rekeszekre kelljen várnia a felhasználóknak.

A háttérben közben komplex fejlesztések történtek. Az IT-szolgáltatásokat kezdetben az észt partnerüktől vették, de a folyamatos fejlesztési igényeik miatt ezt egy idő után saját kézbe vették, most már harminc fős saját informatikai csapatuk van. Az IT- és hardverintegrációval lehetővé tették, hogy különböző automatákat és informatikai rendszereket tudjanak egyesíteni. Erre elsősorban a bővítési igény miatt volt szükség. Az első nyolcvan automatájukkal ugyan elfoglalták a legjobb helyeket, de a növekedéshez folyamatosan újabbakat kellett elhelyezniük, már kültérre is. Először osztrák KEBA automatákat integráltak a saját rendszerükbe, de ma már saját, magyarországi automatagyártóval dolgoznak, és egy ukrán beszállítótól is vásárolnak – a Covid alatt különösen fontos lett az ellátási láncok diverzifikálása. Az ukrán partner most, a háború alatt is szállít nekik, noha kettő helyett jelenleg csak egy műszakban tudnak dolgozni, hiszen sok alkalmazottjukat besorozták.

Ehhez a növekedéshez komoly szervezeti átalakuláson kellett keresztülmenni, de más Jeremie-befektetésekkel szemben náluk ma is az alapító menedzsment van meghatározó helyzetben. „Elindítani egy céget, kicsit növekedni, nagy céggé válni – nem biztos, hogy pont az alapítónak van arra képessége, hogy ezt mind végigmenedzselje. Az akkori vezetők közül páran lecserélődtek, mert nem tudtak nőni a céggel; akik most igazgatók, másfél évvel ezelőtt még nagyon sok mindent maguk csináltak, most pedig komoly csapat van alattuk. Ez sokszor teljesen más típusú embert, vezetést igényel” – mondja Bengyel Ádám a növekvő komplexitásból fakadó szervezeti kihívásokról.

A bővülést az elmúlt években többszöri tőkebevonás és a hitelállomány növekedése tette lehetővé, a sajáttőke-arányos kötelezettségállományuk a 600 százalékot közelíti. A harmadik nagyobb, újabb hárommilliárd forintos tőkebefektetésről már a járványidőszakban döntöttek, hogy lehetővé tegyék a további növekedést. „Úgy döntöttünk, hogy kilépünk a szuperoptimalizált csomagautomata-hálózatunkból, ami pont akkor kezdett volna igazán profitábilisan működni.” Ezt követően minden évben közel megduplázták a csomagautomatáik számát, és a központi maglódi raktár mellett már öt vidéki depójuk is működik a regionális központokban.

Jövőre ismét kapacitásduplázást terveznek, de a magyar piacon nem csak ők készülnek erre. Az egyelőre csak körülbelül 50 automatát üzemeltető Magyar Posta közel ezer automatát akar, de telepít a DHL, a GLS és a cseh Packeta is, és már saját automatákkal van jelen a két nagy e-kereskedelmi szereplő, az Alza és az eMAG. Úgy tudni, két további cég is be akart lépni tavaly a magyar piacra, de végül a sok eszkimó (versenytársak) és az egyre kevesebb jégmező (valódi forgalommal kecsegtető automatahely) miatt végül visszakoztak.

Nagyon hálásak vagyunk a versenytársaknak, hogy a megjelenésükkel segítettek nekünk a fundraisingelésben^*a terjeszkedéshez, fejlesztésekhez szükséges tőke összegyűjtésében és abban, hogy gyorsítsuk a növekedésünket

– fogalmaz Bengyel. Ő ezzel együtt túltelítettnek látja a magyar piacot: korábban azzal számolt, hogy hosszú távon itt csak két komolyabb szereplő fér el, most azt mondja, maximum négy játékosnak lehet helye. „Biztos, hogy lesznek összeolvadások, kivonulások, tönkremenések, ez garantált. Én már felvásároltam volna más cégeket, ha tehetem, fölösleges ilyen versenyt gerjeszteni” – mondja, amikor a kilátásokról kérdezzük. Úgy látja, négy-öt éves távlatban is a Foxpost marad Magyarországon a piacvezető, és a 2020 óta tartó „pozitív nullás évek után” 2023-tól, még inkább 2024-től már nagyon nyereséges lesz a működésük.

A beruházási lázat leginkább az e-kereskedelem gyors növekedése magyarázza, Bengyel Ádám úgy látja, hogy a forgalom Magyarországon is meg fog duplázódni négy-öt éven belül (az elmúlt években nagyjából 20 százalék volt az átlagos éves növekedés). Arra számít, hogy az out-of-home (nem otthoni) csomagátvétel, ezen belül az ő szegmensük fog különösen sokat erősödni. Ma még a házhoz szállítás dominál (iparági becslések szerint körülbelül 80 százalékot tesz ki), de szerinte az emberek egyre inkább át fognak szokni az automatákra, az arány belátható időn belül 50-50 lesz. Egy furgon akár ötször annyi csomagot ki tud szállítani az automatákhoz, mint házhoz, az üzemanyag- és bérköltségek is alacsonyabbak – a költségek pedig a csomagautomaták felé fogják terelni a felhasználókat és a webshopokat is.

Bengyel Ádám, a Foxpost vezérigazgató-társalapítója. Fotó: Stiller Ákos

A Foxpost már egy ideje regionális terjeszkedésben is gondolkodik, de ebben óvatos, mert látja, hogy a külföldi szereplőknek mennyire nehéz belépniük a piacra – ezt csak a legnagyobbak tudják megkockáztatni, és azok, akiknek komoly e-kereskedelmi háttere van. „Elértünk egy olyan fejlettségi szintet, hogy szeretnénk kilépni a határon túlra. Természetes irányok lennének a környező országok, de ez nekünk szűz piac lenne, mert nincs olyan meghatározó magyar webshop, aki jelentős volumenben adna el legalább a visegrádi országokban” – fogalmaz a Foxpost vezérigazgatója. Szerinte Magyarország már lényegében elvesztette az e-kereskedelmi versenyt a cseh (Alza, Notino), lengyel (Allegro, CCC), román (eMAG) versenytársak mögött. „Nálunk sem a bankok, sem a kockázati tőke nem vállal kockázatot, azt finanszírozzák, akinek nem igazán kell hitel. Csehországban a bürokrácia is sokkal kisebb, és maga a vállalkozói mentalitás is más.”

Bár a Foxpost tervei között a licencértékesítés és hibrid kereskedelmi megoldások is szerepelnek, továbbra is szeretné megteremteni a nemzetközi nyitás feltételeit. „Látjuk, hogy van érdeklődés a technológiánk iránt. 2015-ben, amikor mint két fiatal, mentünk, hogy megváltjuk a világot, a versenytársaim kiröhögtek, hogy itt nem lehet ilyet csinálni. Az volt a víziónk, hogy létrehozzuk a fenntartható kiscsomag-logisztikát, és a jelek szerint sikerült egy világszínvonalú rendszert kitalálnunk, olyat, amilyen csak nagyon kevés országban létezik.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenki legyintett, hogy ez a napelemes dolog csak András egyik hülyesége, de tízmilliárdos céget épített belőleAz EU-Solar egy pécsi garázsból indult, regionális multi szeretne lenni, és tudatosan tart távolságot a piac átpolitizált részétől.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb multikkal száll versenybe a Veresi paradicsom alapítójaMárkus Zsoltot az ország a veresi paradicsommal ismerte meg, most pedig tovább építkezik más profilú cégekben, nekimenne a legnagyobb vegyipari gyártóknak is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyetemen kettest kapott a cég ötlete, amelybe nemrég tízmillió euróval szállt be a Spotify befektetőjeAz online kártyacsalásokat 80 százalékban kiszűrő SEON technológiáját mára több mint 120 cég használja. Az év végéig irodát nyitnának Amerikában és Ázsiában is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat cégportré csomagautomata csomagszállítás ekereskedelem Foxpost logisztika Olvasson tovább a kategóriában