Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. május 16. 04:34 Vállalat

A legnagyobb multikkal száll versenybe a Veresi paradicsom alapítója

Márkus Zsolt először üvegházra cserélte a szélturbinákat, milliárdos árbevételű céget épített paradicsomfürtökből, most pedig egyszemélyes akcióba kezd a tisztítószerek marketinggel túlfűtött piacán, miközben a szomszédban dúló háború okozta gazdasági szétesés és egy Hollandiából érkező növényvírus fogja satuba az eddig létrehozott birodalmat. 

Poszméhek dobozban, adatok 15 másodpercenként

A Veresi paradicsom Kft. üvegháza az egyik legmodernebben felszerelt, részben automatizált és a körforgásos gazdaságra felépített paradicsomtermesztő kert az országban, a vevőik között a Michelin-csillagos éttermek és kereskedelmi láncok is ott vannak. A paradicsomok nem a földön teremnek, hanem a levegőben lógnak, hosszú, akár 20 méteresre is megnövő száraikat zsinórok segítségével futtatják fel az üvegház tetejének irányába. A növények gyökere föld helyett kókuszrostba ér, minden növény szára mellett a talajba fúrt csepegtetőn keresztül érkezik a tápanyag, a beporzást pedig dobozokban behordott méhek végzik, akik szabadon repkednek az üvegházon belül.

A cég egyike azoknak a mezőgazdasági sztoriknak, amik miatt vannak, akik tapsolnak, mások hurrognak. „Megkaptam már, hogy NER-es vagyok, mert uniós pénzt kaptunk, volt, aki azt állította, hogy ez műparadicsom, mert különleges technológiát használunk, de mióta megjelentünk, többen próbálnak utánozni minket, telített is lett a piac” – mondja Márkus Zsolt alapító-tulajdonos. A vállalatnak még 2020-ban is 20 százalék fölötti EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) volt, és másfél milliárdos árbevétele. Három üvegházban termelnek, a csúcsidőszaban közel 280 ezer tő paradicsomot nevelnek.

Márkus Zsolt a Veresi paradicsom Kft. egyik üvegházában. Fotó: Veresi paradicsom Kft

Az eredeti elképzelés az volt, hogy kizárólag exportra dolgoznak – Márkus Zsolt az energiaszektorból jött, szél- és gázturbina-alkatrészek értékesítésével foglalkozó nemzetközi multinál dolgozott felsővezetői pozícióban, a mezőgazdasághoz nem értett, az üzlethez annál inkább. A Veresi Paradicsom Kft. elődje egy projektcég volt, amely elnyert egy támogatást üvegház építésére, de a megvalósításnak nem látott neki időben, Márkus ebben látta meg a lehetőséget, jó áron átvette a vállalkozást. Laikusként a paradicsommal kapcsolatban nem érzett különösebb elhivatottságot előtte, egyszerűen a matek ezt dobta ki, mint az adott technológiával leginkább kockázatmentesen, a legnagyobb hozammal kecsegtető növény. Az alapkoncepció is a minőségre, nem a mennyiségre épült, a paradicsomok nem a befőzéshez használt nagy méretű darabok, hanem kisebb, különlegesebb és ízesebb változatok, magas beltartalmi értékekkel.

A veresi paradicsomra a boltban nemcsak a mérete, az ára miatt is könnyű ráismerni, fajlagosan drágábbak, mint a hagyományos változatok. Külföldön nem az ára volt meglepő, ott inkább a magyar paradicsommal szembeni, évtizedes előítéleteket kellett legyőzni. „Az osztrákok rendkívül protekcionisták, szigorú szabályozási rendszerük van, ami nemcsak a paradicsommal, de az üzemmel és a teljes ellátási lánccal kapcsolatban is komplex feltételeket támaszt. A magyar paradicsom sosem tudott folyamatosan jó minőséget hozni, mindig az osztrák alá, az importtal egy szintre, például a spanyolhoz sorolták” – mondja Márkus. Kezdetben a boltokat járta, felmérte az osztrák, a magyar piacot és részben a németet is. Összegyűjtötte a dobozokat, amin fel volt tüntetve a beszállítói információ, közülük választotta ki az első partnerét, akit az utcáról beesve sikerült meggyőzni arról, hogy Magyarországról is lehet egyenletesen, jó minőségben paradicsomot termelni. Rekord idő alatt sikerült megállapodnia az akkor Kelet-Közép-Európában legnagyobb osztrák központú termelő-kereskedővel, és nemcsak kereskedelmi megállapodást, hanem tudástranszfert is kért a paradicsomokért cserébe.

Erre szükség is volt, mert a high-tech kertészkedés bonyolult tevékenység, az is komoly nehézségekkel jár, hogy pontosan milyen technológiát kell alkalmazni az ideális hozamok eléréséhez. „Sok időt töltöttem holland kertészetekben és technológiai szállítóknál, hogy kiválasszam a megfelelő  ár-érték arányú megoldásokat, de ez olyan volt, mintha nem ismernéd fel a különbséget a Ferrari meg egy Opel Astra között. Három év alatt rengeteg pénzt veszítettünk, mire megtaláltuk, hogy mi működik jól és mi nem”- mondja.

A termés folytonosságának biztosítása nyáron egyszerűbb, a kérdés inkább a hozam és a minőség egyenletessége. „Télen paradicsomot termeszteni olyan, mint a Bajnokok Ligája elődöntőjében focizni, nyári szezonban meg olyan, mint a megye kettőben rúgni a labdát” – próbálja érzékeltetni a különbséget. Az optimális termeléshez elengedhetetlen a precíziós gazdálkodás, az üvegházakban mindenre van szenzor: páratartalmat, hőmérsékletet, a növénynek juttatott tápanyagok koncentrációját is mérik, és az adatokat 15 másodpercenként rögzítik. Ha valahol gond van, azt hamar észre tudják venni. A téli időszakban a kevés napsütés és a hideg miatt nagyon magasak az üzemeltetés költségei, a háború miatt pedig végképp elszálltak az árak. „A műtrágya a kétszeresére, az áram a hatszorosára drágult, és erre jön még az alap infláció” – panaszolja. A téli hónapok a korábbi időszakban is veszteségesek voltak, noha szinte önfenntartó az üvegház, de idénre különösen keménynek ígérkezik a szezon, ráadásul az áremelkedés olyan mértékű, amit már nem tudnak teljesen áttolni a fogyasztóra, mert bőven a lélektani határ fölé ugrana a paradicsom ára.

 

És a java csak ezután jött

A cég a paradicsomtöveket Hollandiából szerzi be; a hollandok annak ellenére, hogy kis méretű ország, egy főre vetítve ötször annyi paradicsomot termelnek, mint Magyarország. A kilencvenes években rövid idő alatt uralkodóvá váltak az amerikai piacon is,  mert olyan agrártechnológiai fejlesztéseket hajtottak végre az üvegházas termesztés kapcsán, amik lehetővé tették, hogy minőségben és volumenben is kiemelkedjenek a nemzetközi átlagból, lényegében újra feltalálták a paradicsomot. 

A növények életciklusa 12 hónap (ennél tovább is elélnek, de a termőképességük 12 hónap után gyengülni kezd), havonta egyszer lehet leszedni a termést. Hollandiában 2019-ben jelent meg a ToBRVF nevű növényvírus, egy nagyon hosszú lappangási idővel rendelkező, szívós betegség, mely az üvegházakban termesztett paradicsomokra veszélyes. Magára a termés minőségére nincs ugyan hatással, de a növényt hat hónap alatt teljesen elszárítja. Idén Márkusék is kaptak fertőzött palántából (a palántákat Hollandiában és Magyarországon is bevizsgálták, Hollandiában nem minősítették betegnek a növényt, Magyarországon már igen, de addigra elfertőzte az állományt).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA téeszből lett családi vállalkozás nemzetközi piacra viszi a 35 éves AbonettetAz extrudált kenyeret 1986 óta gyártják Abonyban, azóta sokat változott a piac, de a családi tulajdonú vállalkozás mindig megtalálta a növekedési lehetőséget.

A G7 kérdésére a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) elmondta, hogy jelenleg négy telephelyen hat cég érintettségéről van tudomásuk, ezek egymástól független fertőzési esetek. A károsító 2021-ben jelent meg Magyarországon növényállományban (korábban csak import vetőmagok ellenőrzése során találtak fertőzött tételeket). A károsító első megerősített megjelenése után a Nébih egy fokozott, országos reprezentatív ellenőrzést hajtott végre a kormányhivatalok bevonásával. Azt a Nébih is megerősítette, hogy a fertőzöttség nem jelent veszélyt az emberi szervezetre, üzleti szempontból pedig 5-80 százalék között mozog az anyagi kár ott, ahol felüti a fejét a vírus, és előfordul, hogy az üvegház teljes fertőtlenítése ellenére is túlél a kórokozó.

A fertőzött növényekről laikusként elsőre nem tűnik fel semmi kirívó, ám közelebbről nézve látszik, hogy a levelek összezsugorodnak, színezetük megváltozik – belülről pedig pusztulásnak indulnak. Ezen a ponton már nincs mit tenni, próbálják a növény számára legoptimálisabb környezetet fenntartani, de annak és a közelében lévő összes többi társának is meg vannak számlálva a napjai. Egy másik üvegház már karantén alatt van, egy pillanatra oda is benézünk, bent már a tövek jelentős része elszáradva lóg a levegőben. A vírus gyakorlatilag mindennel terjed, meg tud tapadni a ruhán, bőrön, és hetekig fertőzőképes marad.

„Teljesen átírta az üzleti terveinket az elkövetkező két-három évre” – mondja Márkus Zsolt. Szerinte keserves lesz a hazai beszállítóknak a nyár, mert azok a holland üvegházak, melyek télen nem termeltek, most aktivizálják magukat. „Kíváncsi vagyok, mi fog történni, recesszió előtt vagyunk, nehéz idők jönnek.  Mi mindig is magas árfekvésű, prémium különlegességeket termesztettünk, de idén a minimum, hogy 25 százalékkal drágábbak leszünk. A hollandok nem termeltek télen a magas gáz- és energiaár miatt, de náluk a vírushatás már két éve okoz nagyon komoly termeléskiesést, így aztán élet-halál kérdése lesz a szezon, szerintem megpróbálnak bejönni Magyarországra is, és összeverik a piacot az olcsó paradicsommal.” A kutatás-fejlesztés alapfokon megy, a pénz most a vírus elleni védekezésre és a túlélésre kell, javában keresik a B és C tervet, hogy még mit lehetne ezzel a technológiával vagy ennek apró változtatásával termelni, a szamóca például ígéretesnek tűnik.

Új utak, paradicsom nélkül

A veresi paradicsommal kapcsolatban Márkus Zsolt többször is hangsúlyozta, hogy a profitabilitás mellet a környezetbarát megoldások érdeklik. Az elmúlt években egy cégholding felépítésén dolgozott, ami a csomagolástechnikával, vegyipari termékek gyártásával és logisztikával foglalkozó cégeket foglal magába, Jemefy Technologies néven, és nem csinál titkot abból, hogy szeretné levetkőzni magáról a paradicsomos ember képét.

A cégek termékei között van minimális műanyag tartalommal bíró mosószeres papírdoboz, vegán mosószer és kézfertőtlenítő is. „Olyan projektekkel foglalkozom, amiben látom a nemzetközi versenyképességet és a társadalmi felelősségvállalás valamilyen formáját, a Powerpak például angol tulajdonú magyar cég volt, de 100 százalékban exportra dolgozott. Volt pár kitűnő gyártástechnológusuk és évtizedes múltjuk, úgy voltam vele, hogy összerakunk egy gyártósort meg néhány receptet, és nekimegyünk a piacnak saját márkával. Az esélyeink alacsonyak, de megpróbáljuk” – mondja elszántan.

A tervek között olyan mosószerek piacra dobása van, amelyek egyszerre vegánok, és összetételüket tekintve kevésbé agresszívek, mint a nagy márkák mindenre jó mosószerei; a környezetterhelésre új mérőszámot dolgoznak ki. „Semmi értelme annak, hogy minden mosószer ki tudja szedni az olajat a ruhából, amikor erre kevésbé van fogyasztói igény, mellette viszont nagyon nagy a környezetterhelése” – érvel a cégvezető. A vízió nem olcsó: a gép, ami a termék előállításához kell, Olaszországból érkezett közös fejlesztéssel, egyedi megrendelésre, ez önmagában több százmillió forint volt, és Márkus szerint a receptek és a doboz fejlesztése további 2-300 millió forintot vitt el. „A cégcsoport EBITDA-ja eléri az 1,7 milliárd forintot, ebből fejlesztünk és beruházunk, nem nagyon veszünk ki pénzt a cégekből, nem élünk luxus életet” – mondja. A multik által uralt piacon nehéz az indulás és még nehezebb az érvényesülés, nagyon nagy kereskedelmi és marketingfölényük van.

„Sok kudarcunk van, amiről nyilván nem kommunikálunk kifelé, de olyan vállalati környezetet próbálok teremteni, ahol nem az a probléma, ha valami nem sikerül, hanem az, ha valaki nem próbálkozik, és nem keresi mindig az újat és jobbat. Hozzávetőlegesen 50 százaléka az innovációinknak nem jön össze, az emberek többsége ezt kudarcként éli meg, én sikerként, hiszen 50 százalék sikerült. Ebben az újragondolt tisztítószer-fejlesztésben is olyan alapvető dolgokat változtattunk meg, ami a mainstream megoldásoktól nagyon különbözik, így magas a piacra jutás kockázata. Azt reméljük, hogy a fogyasztó is megérti és elfogadja, hogy ha minden így megy tovább, 40-50 év múlva élhetetlen lesz a bolygónk. Ez nem egy marketingkampány vagy -szlogen, hanem az alapgondolkodásunk, így építjük fel nulláról a terméket. Nem tökéletes a mi megoldásunk sem, de jelentősen jobb annál, mint ami a piacon van. Végső soron a vásárló fog dönteni. Ha nem tudunk árban és minőségben egyszerre versenyezni a nagyokkal, hiába az újdonság ereje, akkor niche termék lesz, niche termékkel nem tudod az alapokat megváltoztatni” – mondja Márkus Zsolt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdőutazás a közelmúltba: a golyórágó diadalútja MagyarországonKicsit kemény volt és kicsit hamar elment az íze, de igazi szocialista slágertermék lett Magyarországon az amerikai életérzést imitáló golyórágó. Elbeszélgettünk a termék akkori honosítóival.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nincs több sikeres magyar vállalat?A ma sikeres magyar cégek rendszerváltás előtti tudásbázisra épülnek. Mit lehet tenni?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA konyhájukból indultak, egyből a multi boltok polcaira ugrottak a gluténmentes müzlijükkelPorkoláb Eszter és Kráml Dávid, a Hester's life kitalálói elmesélik, miért kellett nagy és olykor merész ugrásokkal előre vinniük a nemzetközi szinten is egyre ismertebb vállalkozásukat.

Vállalat gazdaság kkv márkus zsolt mezőgazdaság vállalat veresi paradicsom Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.

Torontáli Zoltán
2022. június 27. 12:33 Vállalat, Világ

Egy jégkrémgyár megpróbál csak saját maga által termelt energiával működni

Évek óta dolgoznak rajta, most 30 százaléknál tartanak, de a cél a teljes energiafüggetlenség.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Mészáros R. Tamás
2022. június 28. 04:34 Világ

Papíron rendet teremthetne az orosz befolyási övezet, de jönnének újabb problémák

Az ukrajnai orosz invázió visszahozta a történelem sok rossz emlékű jelenségét Európába, így a nagyhatalmi befolyási övezetekről szóló viták is újra aktuálissá váltak.