Hírlevél feliratkozás
Avatar
2017. november 7. 16:44 Vállalat

Miért nincs több sikeres magyar vállalat?

(A szerző Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke.) 

Mindannyian – velem az élen – siránkozunk, hogy miért nincs több sikeres magyar tulajdonú, irányítású cég. Hol a világ ellenünk való összeesküvését látjuk benne, hol nemzet-karakterológiai átok számlájára írjuk.

Érdemes a témát onnan is megközelíteni, hogy mi az eredettörténete a mai sikeres magyar cégeknek, ezekből mi ismételhető meg, mi nem, illetve hol kumulálódott olyan tudás az elmúlt 1-2 évtizedben, amiből az új sikerek szárba szökkenhetnek. Utóbbi mondatnál azzal a feltételezéssel éltem, hogy a hosszú távon sikeres vállalkozások valamilyen megkülönböztető tulajdonságra épülnek, ami lehet felhalmozott tudás, zseniális ötlet, aranylelőhely felfedezése a családi telken, stb.

A ma sikeres magyar cégek – különösen, ha méretükkel súlyozva vizsgáljuk őket –, rendszerváltás előtti tudásbázisra épülnek. Ez nem csoda, nagy cégeknek legtöbbször kell néhányszor 10 év, hogy felnőjenek. (Kivételek ez alól persze azok a szakmák, amelyek nem léteztek 20-30 éve).

Az OTP, a Richter, a Nitrokémia, a Waberer’s, a Videoton mindegyike korábban is létezett magra építkezett, természetesen alapvetően megújított üzleti modellel. Az összes ilyen cég mögött kimagasló képességű és szorgalmú emberek sokaságának a tudása halmozódott fel, még a 70-es, 80-es évekből. A sikeres magyar középvállalat őstípusa is az, ahol a tehetséges főagronómus, főmérnök, melléküzemág-vezető a rendszerváltás hajnalán kivált, privatizált, alapított.

Magától értetődő, hogy a rendszerváltás előtt kumulálódott tudásból igen kis eséllyel szökkennek szárba Csipkerózsika-álmukból új sikeres magyar vállalkozások.

Kérdés tehát, hol gyűlt össze a kritikus mennyiségű tudás és tehetség az elmúlt 20 évben, ami a bázisa lehet új, sikeres, és szabad szemmel is látható méretű vállalkozásoknak.

A válasz egyértelmű: a Magyarországra települt multinacionális cégeknél. Ha csak a feldolgozóipart nézzük, jó néhány fejlesztőközpont található nálunk, egyenként több ezer mérnökkel. Ha az egyetemeknél akár a Corvinus-t, akár a BME-t nézzük, a legkiválóbb diákok jelentős része (már aki itthon maradt) az elmúlt 20 évben multinacionális céghez ment dolgozni, ott lett sokukból elismert szakértő és/vagy vezető.

Meggyőződésem, hogy a jövő új sikeres magyar cégei jelentős részének erre a tudásbázisra kell épülnie. Ők rendelkeznek azokkal a „harctéri” információkkal, jövőbeni fejlesztési irányokkal, a nemzetközi verseny szabályrendszere ezernyi apró morzsájának az ismeretével, aminek a megszerzésére nincs idő egy új vállalkozás indulásakor, amikor repülőrajtot kell venni.

Mi kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon?

  1. Beszéljünk arról, hogy ez fontos. Tematizáljuk a kérdést.
  2. A vállalkozó fogalmához kizárólag pozitív érzelmek kapcsolódjanak.
  3. A sikertörténeket tegyük elérhetővé, itthon és külföldön.
  4. Kiemelten oktassuk a vállalkozási ismereteket az általános iskolától a posztgraduális képzésekig. 
  5. Legyenek az ilyen jellegű vállalkozásokra szakosodott (spin-off) befektetési társaságok, amelyek a tőkén kívül a szervezet gyors felépítésében, és a háttértevékenységek elindításában is hiteles, hatékony támogatást nyújtanak

Természetesen ezzel párhuzamosan szükségünk van a radikálisan új piaci lehetőségeket, technológiákat meglovagoló start-up-okra is. Egyébként létezik egy olyan definíció is a start-up-ra, hogy addig tekinthetünk egy céget ennek, amíg évente duplázza az árbevételét – legyen ez egy hagyományos tevékenységet hatékonyan végző kezdeményezés, vagy egy világrengető szabadalomra épülő vállalkozás.

Fontos vizsgálnunk, miért nem született sokkal több ilyen vállalkozás az elmúlt években. Milyen erőforrások hiányoztak? Hogyan lehet, hogy a Bosch, az Ericsson, a Nokia fejlesztőközpontjában többtízezer mérnök megfordult, még sincs legalább néhány tíz olyan vállalkozás, amely erre a tudásra építve vált volna milliárdos céggé? Miért nem tört be a Suzuki, az Audi, és a többi hatalmas gyár beszállítói körébe jelentős számú olyan vállalkozó, aki ezen cégekben dolgozva „szagolta ki”, hol lehet a német, a portugál, vagy a svéd beszállítót kiváltani? Először magunkba nézzünk, mit csinálhatunk másképp, jobban. Ha vannak ilyen példák, ne késlekedjünk mintának állítani őket!

Ha sikerülne ezen az arányon javítani, mindenki számára még világosabbá válna, miért elengedhetetlen a multik jelenléte, és ezzel párhuzamosan még mélyebben integráljuk őket a gazdaságunkba. Ráadásul a regionális és a globális piacra való kilépés is sokkal könnyebb ezen az úton. És talán kevésbé lesz a cégeladás az egyetlen útja a növekedésnek, ahogy ez az utóbbi időben több, a hazai piacra korlátozódott tevékenységű sikeres cégnél megtörtént. 

(Fotó: AFP/Europress) 

Vállalat mgyosz multi vállalkozás videoton Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2019. október 17. 16:30 Vállalat

Trükkösen oldotta meg a versenyhivatal az Emag és az Edigital összeolvadásának feladványát

Jóváhagyták az összeolvadást, és kihozták, hogy nincs külön online kiskerpiac. De ha lenne, az se lett volna baj a versenyhivatal szerint.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Torontáli Zoltán
2019. október 11. 14:47 Vállalat, Világ

Embertelenebbek lesznek a helyi vállalkozók, ha sok multi jelenik meg egy országban

Olyan felmérés jelent meg, amely ugyan mexikói adatokat dolgoz fel, de a következtetések jó része Kelet-Európára is érvényesnek tűnik.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Félmillió keleti kamionsofőr jár rendszeresen dolgozni arra a területre, ahol az áruk döntő többségét fuvarozni kell, őket szeretnék lenyelni a nyugat-európai munkaadók.

Kasnyik Márton
2019. október 16. 06:48 Közélet

Százmilliárdok felett vesztette el a befolyást a Fidesz, nagy pénzügyi tűzerőt nyert az ellenzék

A magyar gazdasági teljesítmény fele néhány tucatnyi ellenzéki vezetésű önkormányzatban koncentrálódik. Hirtelen újra nagy pénzek közelében találták magukat nem fideszes politikusok.

Hajdu Miklós
2019. október 15. 15:19 Közélet

Borkai botrányára valóban felfigyeltek az emberek, és épp a fővárosban szólt nagyot

Valószínű, hogy a szexvideóval, korrupcióval és kábítószerezéssel tarkított botrány tényleg jelentős szerepet játszott a kormánypártok vasárnapi fővárosi kudarcában.