Hírlevél feliratkozás
Edőcsény Klára Ilona Harangozó Gábor
2022. március 24. 17:34 Vállalat

Lesz-e fenntarthatóság a magyar divatiparban?

(Harangozó Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének docense, Edőcsény Klára Ilona az egyetem marketing mesterszakos hallgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az elmúlt évek során egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek a globális divatipar környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásai, melynek hatására a divatmárkák és a ruhagyártók felgyorsították a fenntarthatóság érdekében tett lépéseiket, például a veszélyes vegyi anyagok kivezetését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a körforgásos gazdasági gyakorlatokat. A koronavírus-járvány azonban sokként érte a divatipart, és az addigi trendekre is kihatott. A korlátozások, a távmunka, a társadalmi élet hiánya és a gazdasági bizonytalanság miatt a ruházati cikkek forgalma zuhanórepülésbe kezdett a járvány megjelenése után, 2020 a divatipar egyik legrosszabb éve lett, a tőzsdén jegyzett vállalatok csaknem háromnegyede volt veszteséges.

A kiskereskedők bezárták az üzleteket, miközben az online vásárlás drasztikus megnőtt, felerősítve a digitalizáció szükségességét. A járvány továbbá rávilágított a globális ellátási láncok sebezhetőségére is, az országok korlátozásai és határlezárásai következtében ugyanis az ellátási lánc logisztikája megszakadt, és a hirtelen csökkenő kereslet miatt rengetek rendelést töröltek a nagy divatcégek. Így azonban számos (főként fast fashion) cég nem fizette ki a beszállítóit, ezzel még inkább ráirányítva a közvélemény figyelmét az ellátási láncban tapasztalható társadalmi igazságtalanságokra. A fogyasztók közül pedig egyre többen adtak hangot az aggodalmuknak a divatipar bolygónkra gyakorolt negatív hatása miatt.

Úgy tűnik tehát, hogy a járvány számos problémára még inkább rávilágított, és elkezdte ráébreszteni a divatcégeket arra a tényre, hogy környezeti hatásaik csökkentése mind saját maguk, mind pedig a társadalom számára nagy hasznot hoz. A fenntarthatóbb üzleti modellekre és hatékony ellátásilánc-menedzsmentre való áttérés elengedhetetlen lépéssé vált a vállalkozások túléléséhez.

A járvány így még aktuálisabbá tette azoknak a kis-, közepes és mikrovállalkozásoknak a vizsgálatát, amelyek fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül tesznek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság eléréséért. Ezt a témát jártuk körül a Vezetéstudományban megjelent cikkünkben.

A vizsgálat egy speciális mintára, a fenntarthatóságot a központba helyező, alternatív üzleti modellt követő hazai mikro- és kisvállalkozásokra fókuszált. Az eredmények alapján a fenntarthatóság környezeti vonatkozásai a vizsgált vállalkozásoknál több területen is megjelentek, mint például:

  • A gyártás anyagi folyamatainak zöldítése, például az anyag- és energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a hulladék keletkezésének megelőzése.
  • Zöldítés az ellátási lánc mentén, mint például a minősítetten környezetbarát, organikus, etikus forrásból származó vagy éppen helyi, rövid ellátási láncokon keresztül érkező alapanyagok használatára való törekvés.
  • A fogyasztói magatartás zöldítése a minőségre épülő, hosszú távú termékhasználat és a túlfogyasztás elkerülésére való ösztönzés révén.

A fenntarthatóság néhány társadalmi vonatkozását is sikerült tetten érni. A gyártási folyamat során több esetben kiemelt törekvés a hazai előállítás, munkahelyteremtés, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása – ami a márka megítélésére is pozitívan hathat -, továbbá a nagyobb, nemzetközi vállalatokhoz képest a helyi közösségbe való szervesebb integráció megteremtése. Ez központi kérdés a fast fashionnel szemben alternatívát kínálni szándékozóknak, hiszen a textil- és ruhagyártás fejlődő országokba való kiszervezése komoly gondokat okoz a termelő kapacitásukat elvesztő országok számára.

A vásárlói oldal szempontjából a legfontosabb a fogyasztói nevelés és a fogyasztói élmény erősítése. Jó példák erre a vásárlók bevonása a vállalkozás fenntarthatósági törekvéseibe, például az újrahasznosítandó alapanyag begyűjtésén vagy öko-divatbemutatón való megjelenés lehetőségén keresztül. Ugyan a vizsgált vállalkozások a „hagyományos” területeken (munkahelyteremtés) jelentős erőfeszítéseket tesznek a fogyasztói tudatformálás előmozdításában, ezt nehezíti a Magyarországon jelenleg még alacsony fogyasztói tudatosság szintje.

A kutatás arra is rávilágított, hogy az alternatív üzleti modellt követő mikrovállalkozások esetében a fenntarthatóság gazdasági vonatkozásai gyakran konfliktusba kerülnek a környezeti és társadalmi értékek irányába tett elmozdulás során, még ha ez nem is törvényszerű. Egyre fontosabb ugyanakkor a fogyasztók egy növekvő szegmense számára, hogy mit vásárolnak, milyen vállalkozásokat támogatnak a pénzükkel. Az alternatív üzleti megközelítést segítheti, hogy Magyarországon ez egyelőre egy piaci rés.

A vizsgált vállalkozások esetében elmondható, hogy a fenntarthatóság szempontjai nemcsak szórványosan jelennek meg, hanem szervesen áthatják a vállalkozások üzleti gyakorlatait. Igaz, az egyes területek között több esetben átváltások is vannak. Ilyen például a túlfogyasztás csökkentésére és a hosszútávú termékhasználatra irányuló törekvés, amely környezeti és társadalmi oldalról üdvös, ugyanakkor a vállalkozások gazdasági fenntarthatósága szempontjából kihívás (amelyet a magasabb árakkal a fogyasztók árérzékenysége miatt csak részben tudnak kezelni). Hasonlóképpen, a fenntarthatóbb divatipari termékek iránti kereslet növekedése és a vizsgált vállalkozások növekedési képessége, illetve szándéka is eltérő egyelőre.

Összegezve, Magyarországon a – nagyrészt a fast fashion filozófiára épülő – divatipar számára számos érdemi üzleti alternatíva létezik, amelyek a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartják, ebben a kkv szektor jelentősége kiemelkedő. A bemutatott kutatás újszerűsége, hogy hazai mikrovállalkozásokat feltérképező vizsgálat alapján világított rá a divatipar számára hasznosítható fenntartható üzleti gyakorlatokban rejlő lehetőségekre. A kutatás a tudományos kapcsolódáson túl társadalmilag is hasznos, hiszen számos más, fenntarthatóbb működést célul kitűző vállalkozás, illetve tudatos fogyasztó számára vet fel megfontolandó ötleteket.

Miután a világjárvány pedig kiemelten fontossá tette a fogyasztók számára is a tudatosabb döntéshozatalt, a kisebb, független, fenntarthatóbb ruhamárkák elismerése és támogatása mellett a nagyvállalatokat is a változás irányába terelte. Habár még nem láthatjuk pontosan, hogy a járvány ezirányú pozitív hatása a fenntarthatóságra való törekvésben hosszútávon is fennmarad-e – vagy az élet helyreállásával esetleg háttérbe szorul -, az látszik, hogy van létjogosultsága a divatiparban ezekről a pozitív példákról beszélni, fogyasztóként pedig a nagyvállalkozásokat is változásra ösztökélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTonnaszámra égetik az új ruhákat, és már a divatipar is kezd beleőrülni a saját értelmetlen tempójábaSorban mennek tönkre a ruhakereskedők, de problémáik nem a járvánnyal kezdődtek. Mit árul el a lyukasztott farmer a divatipar fenntarthatatlanságáról?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA britek és a németek harmada majdnem mindennap vesz egy új ruhátEzerrel pörög a fast fashion Nyugat-Európában, miközben az ipar igyekszik elmozdulni a környezettudatosabb megoldások felé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az idő felhagyni a kényszeres ruhavásárlássalA fast fashion olcsóságának nehéz ellenállni, azonban az impulzusvásárlásra felépített modellnek az olajiparhoz hasonlítható pusztító hatása van az élővilágra.

Vállalat divat divatipar fast fashion fenntarhatóság járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2022. november 28. 18:28 Vállalat

Egyre több jel utal arra, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár és a BMW együttműködik Debrecenben

A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.

Stubnya Bence
2022. november 28. 14:28 Támogatói tartalom, Vállalat

Ígéretes eredményekkel zárult a négynapos munkahét eddigi legnagyobb magyarországi kísérlete

Javult a hatékonysága és a munka-magánélet egyensúllyal való elégedettsége a Telekom dolgozóinak, akik négynapos munkahétre álltak át. Februártól a résztvevők számát duplázva folytatódik a tesztidőszak.

Bucsky Péter
2022. november 28. 04:34 Vállalat

Legóból épített százmilliós céget egy magyar vállalkozó

Több száz millió forintos üzlet az egyedi tervek alapján készült legók tervezése és összeállítása.

Fontos

Nagy Zsolt
2022. november 27. 19:03 Pénz

Kötvények, részvények, ingatlan: honnan menekül a pénzünk, és hol tudjuk utolérni?

A világ három legnagyobb gazdasági régiójában, az Egyesült Államokban, Kínában és Európában is recessziós veszély vagy már gazdasági visszaesés van, így nincs könnyű dolga a befektetőknek.

Váczi István
2022. november 27. 04:34 Vállalat

Életet lehelt a háború egy fontos magyar áruforgalmi csomópontba

Először úgy tűnt, hogy az ukrajnai háború véget vet a záhonyi átrakó körzet épp csak elindult fejlődésének, de az orosz blokád felértékelte a vasúti kapcsolatokat.

Pálos Máté
2022. november 26. 19:03 Közélet

A mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknak

Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.