Hírlevél feliratkozás
Edőcsény Klára Ilona Harangozó Gábor
2022. március 24. 17:34 Vállalat

Lesz-e fenntarthatóság a magyar divatiparban?

(Harangozó Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének docense, Edőcsény Klára Ilona az egyetem marketing mesterszakos hallgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az elmúlt évek során egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek a globális divatipar környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásai, melynek hatására a divatmárkák és a ruhagyártók felgyorsították a fenntarthatóság érdekében tett lépéseiket, például a veszélyes vegyi anyagok kivezetését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a körforgásos gazdasági gyakorlatokat. A koronavírus-járvány azonban sokként érte a divatipart, és az addigi trendekre is kihatott. A korlátozások, a távmunka, a társadalmi élet hiánya és a gazdasági bizonytalanság miatt a ruházati cikkek forgalma zuhanórepülésbe kezdett a járvány megjelenése után, 2020 a divatipar egyik legrosszabb éve lett, a tőzsdén jegyzett vállalatok csaknem háromnegyede volt veszteséges.

A kiskereskedők bezárták az üzleteket, miközben az online vásárlás drasztikus megnőtt, felerősítve a digitalizáció szükségességét. A járvány továbbá rávilágított a globális ellátási láncok sebezhetőségére is, az országok korlátozásai és határlezárásai következtében ugyanis az ellátási lánc logisztikája megszakadt, és a hirtelen csökkenő kereslet miatt rengetek rendelést töröltek a nagy divatcégek. Így azonban számos (főként fast fashion) cég nem fizette ki a beszállítóit, ezzel még inkább ráirányítva a közvélemény figyelmét az ellátási láncban tapasztalható társadalmi igazságtalanságokra. A fogyasztók közül pedig egyre többen adtak hangot az aggodalmuknak a divatipar bolygónkra gyakorolt negatív hatása miatt.

Úgy tűnik tehát, hogy a járvány számos problémára még inkább rávilágított, és elkezdte ráébreszteni a divatcégeket arra a tényre, hogy környezeti hatásaik csökkentése mind saját maguk, mind pedig a társadalom számára nagy hasznot hoz. A fenntarthatóbb üzleti modellekre és hatékony ellátásilánc-menedzsmentre való áttérés elengedhetetlen lépéssé vált a vállalkozások túléléséhez.

A járvány így még aktuálisabbá tette azoknak a kis-, közepes és mikrovállalkozásoknak a vizsgálatát, amelyek fenntartható üzleti gyakorlatokon keresztül tesznek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság eléréséért. Ezt a témát jártuk körül a Vezetéstudományban megjelent cikkünkben.

A vizsgálat egy speciális mintára, a fenntarthatóságot a központba helyező, alternatív üzleti modellt követő hazai mikro- és kisvállalkozásokra fókuszált. Az eredmények alapján a fenntarthatóság környezeti vonatkozásai a vizsgált vállalkozásoknál több területen is megjelentek, mint például:

  • A gyártás anyagi folyamatainak zöldítése, például az anyag- és energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a hulladék keletkezésének megelőzése.
  • Zöldítés az ellátási lánc mentén, mint például a minősítetten környezetbarát, organikus, etikus forrásból származó vagy éppen helyi, rövid ellátási láncokon keresztül érkező alapanyagok használatára való törekvés.
  • A fogyasztói magatartás zöldítése a minőségre épülő, hosszú távú termékhasználat és a túlfogyasztás elkerülésére való ösztönzés révén.

A fenntarthatóság néhány társadalmi vonatkozását is sikerült tetten érni. A gyártási folyamat során több esetben kiemelt törekvés a hazai előállítás, munkahelyteremtés, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása – ami a márka megítélésére is pozitívan hathat -, továbbá a nagyobb, nemzetközi vállalatokhoz képest a helyi közösségbe való szervesebb integráció megteremtése. Ez központi kérdés a fast fashionnel szemben alternatívát kínálni szándékozóknak, hiszen a textil- és ruhagyártás fejlődő országokba való kiszervezése komoly gondokat okoz a termelő kapacitásukat elvesztő országok számára.

A vásárlói oldal szempontjából a legfontosabb a fogyasztói nevelés és a fogyasztói élmény erősítése. Jó példák erre a vásárlók bevonása a vállalkozás fenntarthatósági törekvéseibe, például az újrahasznosítandó alapanyag begyűjtésén vagy öko-divatbemutatón való megjelenés lehetőségén keresztül. Ugyan a vizsgált vállalkozások a „hagyományos” területeken (munkahelyteremtés) jelentős erőfeszítéseket tesznek a fogyasztói tudatformálás előmozdításában, ezt nehezíti a Magyarországon jelenleg még alacsony fogyasztói tudatosság szintje.

A kutatás arra is rávilágított, hogy az alternatív üzleti modellt követő mikrovállalkozások esetében a fenntarthatóság gazdasági vonatkozásai gyakran konfliktusba kerülnek a környezeti és társadalmi értékek irányába tett elmozdulás során, még ha ez nem is törvényszerű. Egyre fontosabb ugyanakkor a fogyasztók egy növekvő szegmense számára, hogy mit vásárolnak, milyen vállalkozásokat támogatnak a pénzükkel. Az alternatív üzleti megközelítést segítheti, hogy Magyarországon ez egyelőre egy piaci rés.

A vizsgált vállalkozások esetében elmondható, hogy a fenntarthatóság szempontjai nemcsak szórványosan jelennek meg, hanem szervesen áthatják a vállalkozások üzleti gyakorlatait. Igaz, az egyes területek között több esetben átváltások is vannak. Ilyen például a túlfogyasztás csökkentésére és a hosszútávú termékhasználatra irányuló törekvés, amely környezeti és társadalmi oldalról üdvös, ugyanakkor a vállalkozások gazdasági fenntarthatósága szempontjából kihívás (amelyet a magasabb árakkal a fogyasztók árérzékenysége miatt csak részben tudnak kezelni). Hasonlóképpen, a fenntarthatóbb divatipari termékek iránti kereslet növekedése és a vizsgált vállalkozások növekedési képessége, illetve szándéka is eltérő egyelőre.

Összegezve, Magyarországon a – nagyrészt a fast fashion filozófiára épülő – divatipar számára számos érdemi üzleti alternatíva létezik, amelyek a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartják, ebben a kkv szektor jelentősége kiemelkedő. A bemutatott kutatás újszerűsége, hogy hazai mikrovállalkozásokat feltérképező vizsgálat alapján világított rá a divatipar számára hasznosítható fenntartható üzleti gyakorlatokban rejlő lehetőségekre. A kutatás a tudományos kapcsolódáson túl társadalmilag is hasznos, hiszen számos más, fenntarthatóbb működést célul kitűző vállalkozás, illetve tudatos fogyasztó számára vet fel megfontolandó ötleteket.

Miután a világjárvány pedig kiemelten fontossá tette a fogyasztók számára is a tudatosabb döntéshozatalt, a kisebb, független, fenntarthatóbb ruhamárkák elismerése és támogatása mellett a nagyvállalatokat is a változás irányába terelte. Habár még nem láthatjuk pontosan, hogy a járvány ezirányú pozitív hatása a fenntarthatóságra való törekvésben hosszútávon is fennmarad-e – vagy az élet helyreállásával esetleg háttérbe szorul -, az látszik, hogy van létjogosultsága a divatiparban ezekről a pozitív példákról beszélni, fogyasztóként pedig a nagyvállalkozásokat is változásra ösztökélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTonnaszámra égetik az új ruhákat, és már a divatipar is kezd beleőrülni a saját értelmetlen tempójábaSorban mennek tönkre a ruhakereskedők, de problémáik nem a járvánnyal kezdődtek. Mit árul el a lyukasztott farmer a divatipar fenntarthatatlanságáról?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA britek és a németek harmada majdnem mindennap vesz egy új ruhátEzerrel pörög a fast fashion Nyugat-Európában, miközben az ipar igyekszik elmozdulni a környezettudatosabb megoldások felé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az idő felhagyni a kényszeres ruhavásárlássalA fast fashion olcsóságának nehéz ellenállni, azonban az impulzusvásárlásra felépített modellnek az olajiparhoz hasonlítható pusztító hatása van az élővilágra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat divat divatipar fast fashion fenntarhatóság járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Torontáli Zoltán
2024. február 17. 17:12 Élet, Vállalat

Mások számára is tanulságos lehet a Telekom kudarca a négynapos munkahéttel

Ígéretes volt a kísérlet, de rájött a Magyar Telekom, hogy miért nem vezetheti be a négynapos munkahetet.

Fontos

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Torontáli Zoltán
2024. február 18. 04:34 Élet, Tech

Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

A telepítéshez egyórányi villanyszerelő munka kell, de más nem, így mostantól akár a társasházi lakóknak is könnyen lehet napelemük.