Ha az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat az itteni orosz tőkebefektetések alapján ítéljük meg, akkor egyértelműen kudarcról van szó: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2010-hez képest 2020-ig 470 milliárd forintról 253 milliárd forintra süllyedt az orosz közvetlen tőkebefektetések összege hazánkban. Ez alapján az látszik, hogy az orosz tőke elhanyagolható mértékben van jelen Magyarországon, így az orosz cégek itteni működésének szankciók miatti ellehetetlenülése nem lenne érdemi hatással a hazai gazdaság működésére. 

Igaz, az orosz jelenlétet nehéz pontosan meghatározni, mivel az offshore rendszereket nagyon kedvelik az orosz oligarchák és befektetők, jellemzően adóparadicsomok vagy a valós tulajdonost elrejtő európai országok cégei mögé bújnak. Másrészt a külföldi oroszországi tőkebefektetések sokszor csak átfolyó tételt jelentenek, mert Oroszországban külföldiként szeretnének megjelenni. Az sem ritka, hogy az orosz importot vagy exportot egy fejlett országban lévő cégen keresztül intézik az orosz üzleti szereplők – ezekről a jelenségekről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen vagyonokat loptak ki Oroszországból, de a háború előtt ez nem zavarta a pénzeket fogadó NyugatotHirtelen mindenki feleszmélt, egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.

Elhanyagolható orosz jelenlét

A külföldi leányvállalatokra vonatkozó adatokból az látható, hogy az orosz többségi tulajdonú vállalatok 2019-ben csupán 270 milliárd forint árbevételt értek el, és 892 munkahely volt ezeknél a vállalatoknál. 2013 óta az inflációnál kisebb mértékben nőtt csak az orosz cégek árbevétele.

Az ábra jobb oldalán az összes magyarországi vállalat arányában mutatjuk be az oroszországi cégek mutatóit – mind árbevételben, mind hozzáadott értékben, mind foglalkoztatásban elhanyagolható, tizedszázaléknyi csupán a szerepük. Jól szemelteti az orosz cégek hatékonysági problémáját, hogy az árbevételhez képest csupán fele akkora a hozzáadott értékben mért részesedésük. Tehát

az orosz cégek szerepe elhanyagolható a magyar gazdaságban, hatékonyságuk pedig jóval az átlag alatt marad.

A befektetések iparágankénti bontása azt mutatja, hogy magas hozzáadott értékű területeken, szolgáltatásokban nincsenek jelen. A villamosenergia- és építőipari érdekeltségek az atomenergia miatti adottságok, emellett csak a kereskedelemre koncentrálódik az orosz jelenlég.

Félezer orosz tulajdonú vállalat

Az alábbi térképen összegyűjtöttük az összes, a D&B PartnerRadar adatbázisában fellelhető orosz (rész)tulajdonban lévő vállalatot. Ebben a gyűjtésben minden olyan cég szerepel, amelynek a cégadatbázisban fellelhető adatok szerint akármilyen kicsi részben is, de van orosz természetes vagy jogi személy tulajdonosa.

Kevés stabil orosz cég

Nem meglepő módon a legnagyobb orosz vállalat az atomenergiában érdekelt: a paksi ASE AO az orosz állami Roszatom magyarországi leánycége. Az atomenergia-ipart eddig nem érintették a fejlett világ szankciói. Ez már csak azért is érzékeny kérdés, mert a volt szocialista országokban és Finnországban is számos atomerőmű üzemeltetésében vesznek részt az oroszok.

A tíz legnagyobb magyarországi orosz érdekeltségű vállalat pénzügyi adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Látványos, hogy az ASE AO nélkül alig 34,6 milliárd forint árbevételt értek el ezek a cégek 2020-ban. Az orosz cégek nem túl jól teljesítenek, 2020-ban 6 milliárdos negatív eredményt mutattak fel. Az ASE AO nélkül az öt vizsgált év összességében is veszteségesek lettek volna az alábbi vállalatok.

A második legnagyobb, száz százalékban orosz tulajdonú vállalkozás a Delrus Europe Kft. Ez egy orosz orvosi eszközöket forgalmazó vállalat, aminek saját oroszországi gyártása is van. Alapvetően a szovjet utódállamokban működik, európai cége a Delrus Europe budapesti központtal. Őket biztosan keményen fogják érinteni a szankciók, hiszen az átutalási nehézségek miatt az európai import és export elszámolása alaposan megnehezült. A céget megkerestük e-mailben, de sem tőlük, sem más szereplőtől nem érkezett válasz.

A 11 milliárdos forgalmú cég leginkább egy postaláda-vállalatnak néz ki, csupán négy alkalmazottja van. Ez is rávilágít arra, hogy az orosz vállalatoknak már a példátlan szankciók előtt is milyen fontos volt, hogy ne orosznak lássák őket: az üzleteléshez a világ fejlett országaiban szükségük volt egy helyi, a fejlett világ szabályai szerint működő leányvállalatra.

A szankciók hatására ezen leányvállalatok és orosz anyavállalataik kapcsolatának fenntartása is kihívás lesz a jövőben, hiszen ha nem is szankcionált termékekkel foglalkoznak, nehéz lesz a két cég közötti pénzügyi forgalom fenntartása. Ha importálni akarnak az oroszok, egyszerűen nem tudnak megfelelő mennyiségű devizához jutni, ha pedig exportálnak, kötelezően el kell adniuk a bevételeik 80 százalékának megfelelő devizát a jegybanknak egy mesterségesen fenntartott árfolyamon. Így ha 20 százaléknál nagyobb importtartalma van a termékeiknek, azt nem tudják megvenni. Márpedig minden olyan termék, amely nem nyersanyag, szinte borítékolhatóan nagyobb importaránnyal rendelkezik ennél, hiszen Oroszországban nincsenek a világpiacon is exportképes komplett termelési láncok.

A harmadik legnagyobb orosz résztulajdonú vállalat az Alma Group Kft. A 6,9 milliárdos cégnek 2020 óta csak  kisebbségi tulajdonosa Vladimir Kurakin, aki korábban egyedül tulajdonolta a céget. Alkalmazottja nincs a cégnek, egy zuglói társasházi lakásba van bejegyezve, 2022 januárjában a NAV kezdeményezett eljárást, mert nem adott be bevallást, ahogy a 2020-as beszámolót sem nyújtotta be, csak a 2019-est. A cég teljes bevétele 2019-ben exportból származott, eléggé úgy fest a beszámoló alapján, hogy csak keresztülfolyattak egy jelentős összeget a cégen. A vállalathoz kapcsolatot nem találtunk az interneten.

Az Orion Elektronikai Kft. tulajdonosai között szankcionált orosz vállalat is feltűnik: a kisebbségi, 9 százalékos tulajdonos Rosznyeft nem juthat európai finanszírozáshoz, így magyar leányának banki finanszírozása is kétséges lehet. Az Oriont az EU is támogatta egy 16,8 millió forintos energiahatékonysági pályázat keretében – kissé cinikus, hogy egy az európai olajexportban érdekelt cég érdekeltségét támogatta így az unió, még ha az összeg nagyon alacsony is. A fő tulajdonosa a szingapúri Thrakai csoport, amiről honlapjukon is beszámolnak – az orosz gyökerekről nem. Az árbevétel közel 60 százaléka származott exportból, ám azt nem lehet a beszámolóból megállapítani, hogy az orosz piac milyen szerepet játszott a tevékenységükben.

A legnagyobb cégek közé bekerült a 2019-ben 4,4 milliárdos árbevételű Gellert Trading Kft., amely szintén nem adott le 2020-ra beszámolót. A Roman Savin tulajdonában lévő vállalat ellen a NAV 2021 januárjában indított végrehajtást – az orosz cégek között, úgy látszik, nem ritka a hasonló probléma:

a tíz legnagyobb orosz érdekeltségű cégből kettő ellen NAV-végrehajtás van folyamatban.

A Fortis Distribution Kft. számítástechnikai nagykereskedelemmel foglalkozik, a Roden Mobile Kft. programozással, de utóbbihoz nem találtunk online jelenlétet.

Informatikai területen van egy magyar vállalat, amelynek jelentős orosz befektetője van: az XAPT Kft. 14 százalékos tulajdonosa a cégregiszter szerint a moszkvai Technoserv Consulting LLC. A 18 éve működő hazai informatikai vállalkozás a világ 40 országában van jelen, munkagépek gyártóinak, azokkal kereskedőknek szánt informatikai megoldásokban különösen erősek. A cég beszámolója szerint egyáltalán nem exportált Oroszországba, így őket a szankciók maximum akkor érinthetik, ha osztalékot szeretnének fizetni a tulajdonosoknak.

Az orosz résztulajdonban lévő cégek listáján a tizedik egy nagy hagyományú magyar vállalat, a Ganz EEG. A cég főként atomerőművekben is használt turbinákat és szivattyúkat gyárt. 2012-ben az orosz állami tulajdonos megjelenésétől a keleti piacok megnyílását várták. Ez nem jött be, a cég csökkenő árbevételt mutatott fel az elmúlt években, a magyar tulajdonostársak pedig kiszorultak a cégből.

Ezek alapján az adatok alapján tehát nem volt egy sikertörténet a Fidesz-kormányzat oroszországi nyitása, de a jelenlegi helyzetben ez szerencsének is tekinthető, hiszen a korábban is elhanyagolható kitettség tovább csökkent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUkrajna tönkretétele jobban fog fájni a magyar gazdaságnak, mint az Oroszország elleni szankciók hadaSzámos nagyvállalat számára szűkülhetnek be vagy szűnhetnek meg az ukrajnai exportlehetőségek, céges szinten ez okozza a fő problémát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMikor kezdődött az orosz kapitalizmus válsága?Az ország legnagyobb problémája tulajdonképpen a saját hadiipara, hadserege és nukleáris arzenálja, amely a GDP-hez képest rettenetes erőforrásokat pazarol el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiánygazdaság, infláció – megrengeti a háború az orosz gazdaságotAz orosz családok mindennapjaiba visszatér a két számjegyű infláció, de ezen túlmenően a hiányhelyzetek megszaporodása is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrajnai inváziót is az olaj fűtiAz olajexportőrök nagyobb eséllyel válnak autokráciákká, és agresszívabb külpolitikát folytatnak. Azaz Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója részben az olaj politikai hatásával is magyarázható, és megfékezésében is szerepet játszhat az olajexport korlátozása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat fdi közvetlen tőkebefektetés orosz-ukrán konfliktus Oroszország Olvasson tovább a kategóriában