A 2010-ben alapított Fürgefutár.hu egy feltörekvő csomagküldési szolgáltató, bár nem egy hagyományos futárszolgálat. A honlapján öt nagy nemzetközi futárszolgáltató árait lehet összehasonlítani, majd feladni a csomagot a kiválasztott céggel. Az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az árbevétele, a koronavírus-járvány azonban a korábbi ütemhez képest is ugrást jelentett.
Ahogy a cég beszámolójában szerepel, a „2020-as évben az online és az érintésmentes vásárlások elterjedése az árbevétel soha nem látott mértékű növekedését eredményezte”. A 2019-es 1,1 milliárd forintos árbevételük közel a duplájára, 2 milliárd forintra nőtt, és a cég először tett szert számottevő nyereségre, közel 100 millió forintra.
A Fürgefutár.hu arra számít, hogy a logisztikai átrendeződés állandósulni fog, és a járványügyi korlátozások enyhülése mellett is „megmarad a növekedési pályán”. Az első idei adatok is jelentős növekedést mutattak, a megkeresésemre azt válaszolták, hogy az első negyedévben 64 százalékkal nőtt a rajtuk keresztül feladott csomagok száma.
Ha nem is ekkora mértékben, de tavaly jelentősen nőtt az egész futárszolgálati szektor forgalma. A GKI Digital piackutató és tanácsadó összesítése szerint tavaly közel 40 millió online rendelést juttattak el futárszolgálatok a vevőkhöz, ami 52 százalékos növekedés az előző évhez képest.
A kézbesítési piac legnagyobb nyertesei pedig a házhoz szállító cégek voltak. „Míg Nyugat-Európában és az USA-ban a járvány hatására megnövekedett csomagforgalom az átadópontokra tömörödött, nálunk egyértelműen a házhoz szállítás emelkedett ki” – mondta Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. A belföldi online vásárlások 64 százalékát szállította ki futárszolgálat, a járvány hatásaként ugyanakkor csökkent a hagyományos csomagpontok használata.
Madar szerint kulturális okai vannak, hogy Magyarországon miért a házhoz szállítás dominál az átvételi pontokkal szemben. „Nyugat-Európával szemben Magyarország erősen készpénzes utánvét-orientált piac volt. A magyarok inkább akkor fizettek, ha már megjött a csomag. Mivel a futárnak pénzt kellett beszednie, muszáj volt elérnie a vásárlót, egyszerűen nem tehette meg, hogy a kilincsre téve hagyja ott a csomagot. Ha nem tudja elérni az utánvéttel fizető vevőt, az boríthatja az egész napos útitervét” – mondta Madar.
Szerinte ez a függőségi viszony és az árverseny számos informatikai fejlesztésre késztette a magyarországi futárszolgálatokat az elmúlt években. Ennek köszönhetően vált általánossá, hogy kapunk időablakot a kiszállításra, sms-t a közelgő csomagról, létezik térképes nyomon követés, a futár gyakran akár fel is hív minket a kiszállítás előtt.
„Ezeknek köszönhetően a magyar házhoz szállítási piac sokkal magasabb színvonalú, mint Nyugat-Európában, talán az egész EU-ban nálunk a legfejlettebb a szektor. Nyugaton jellemzően a kilincsre teszik az előre kifizetett árut, a nagy nemzetközi légi fuvarozó cégeknél elképzelhetetlenek lennének a nálunk elterjedt szolgáltatások” – mondta Madar, aki szerint emiatt a kényelem miatt vált dominánssá a házhoz szállítás.
A DHL egyik németországi furgonja belülről. Fotó: AFP
A csomagszállítási piacról az átlagember elsősorban azokra a cégekre asszociál, amelyekkel egy rendelés során találkozik, de számos jelentős csomagküldő cég érdemben nem szállít közvetlenül a fogyasztóknak. A legnagyobb, Magyarországon is jelenlévő nemzetközi csomagszállító vállalatok főleg cégek közötti forgalmat (B2B) bonyolítanak, fő profiljuk pedig a légi fuvarozás.
Ilyen például a világ egyik legnagyobb csomagküldő vállalata, a Deutsche Post tulajdonába tartozó DHL, amelynek négy magyarországi cége tavaly több mint 70 milliárd forintos árbevételt ért el. Szintén világszinten jelentős cég a UPS, amelynek itteni leánya tavaly 31 milliárd forint árbevételt ért el, illetve a FedEx-szel egyesülő TNT Express is (magyar leányának csak később jön ki a beszámolója, a 2019-es üzleti évben 21 milliárdos volt a forgalma).
A belföldi kiscsomag-logisztikában azonban egyik említett cég sem igazán jelentős Magyarországon. Ebben a szegmensben szerepelnek azok a köznyelvben leginkább futárszolgálatként emlegetett cégek, amelyek egy gyártótól, kereskedőtől vagy éppen szerviztől eljuttatják a termékeket a végfelhasználókhoz (tehát az online megvásárolt terméket elszállítják a vásárlóhoz).
Több piaci szereplő elmondása alapján hat jelentős cég foglalkozik kiscsomagok logisztikájával Magyarországon (amelytől érdemes különválasztani egy kisebb, de mégis eltérő piacot, a nagyobb csomagok – mint a bútorok vagy hűtők – több embert igénylő logisztikáját). Ezek közé tartozik a GLS, a Magyar Posta, a DPD, az Express One, a Sprinter Futárszolgálat és a kizárólag automatákat üzemeltető Foxpost.
Bár még nem minden említett cég beszámolója érhető el, a GKI Digital becslése szerint a hat cég együttes forgalma átlagosan 25 százalékos bővülés mellett nettó 100-110 milliárd forint körül alakult 2020-ban. Pontos számokat azért nem lehet mondani, mert a két legnagyobb szereplő tavalyi forgalma nem pontosan ismert.
A két piacvezető cég egyike a GLS, amelyet 1989-ben Németországban alapítottak meg, de mára a brit Royal Mail tulajdonában áll, és az egyik legnagyobb nemzetközi csomagküldő szolgáltatóvá vált.
Magyarországi leánycége öt év alatt közel háromszorosára növelte forgalmát, a legutóbbi nyilvános üzleti évben 40 milliárdos árbevételre közel 10 milliárd forintos adózott eredmény jutott. Mivel üzleti évét nem december, hanem március végén zárja a cég, az előző év eredménye egyelőre nem ismert. A GLS annyit közölt velem, hogy a számaik a versenytársaikéhoz hasonlóan alakultak, de részleteket nem tudtak mondani az üzleti év későbbi lezárása miatt.
A szektor másik nagy cége a Magyar Posta, amely csomagküldő üzletágának számai pedig azért nem ismertek, mert nem külön cégben működtetik a szolgáltatást. A Magyar Posta beszámolójában az szerepel, hogy a belföldi „logisztikai termékek” árbevétele 22 százalékos növekedéssel 29,6 milliárd forintra nőtt. Több iparági szereplő szerint is nagyjából ez a tevékenység fedi le a Postánál a kiscsomagok logisztikáját.
Válaszában a Magyar Posta ugyan nem árulta el, hogy mekkora bevételre tett szert a futárszolgáltatással, de hasonló, 22 százalékos csomagmennyiség-növekedéséről számolt be. A Posta közlése szerint főleg a tavaly márciusi korlátozások elrendelése után, áprilisban ugrott meg a rendelések száma. Tapasztalataik szerint a „helyzet mára már normalizálódott”, bár például április a tavalyival azonos volumenű eredményt hozott, „vagyis az emelkedett csomagszám továbbra is megmaradt”.
A GKI Digital munkatársa, Madar Norbert szerint mindent egybevetve a GLS és a Magyar Posta nagyjából „fej-fej mellett áll egymással” a belföldi kiscsomagok logisztikájában. A többi nagyobb szereplő jelentősen le van maradva tőlük. A harmadik helyen a DPD Hungária áll, amely közel 30 százalékos növekedéssel 13,7 milliárd forintos forgalmat ért el (közel egymilliárd forintos adózott eredménnyel). Holnapja szerint a francia állami posta tulajdonába tartozó DPD Európa legkiterjedtebb csomaglogisztikai hálózatát üzemelteti.
A piacon a negyedik helyen álló Express One szintén külföldi kézben van, tulajdonosa a többségi állami tulajdonban lévő osztrák posta. 2019-ben 7,5 milliárd forint volt a bevétele, az idei beszámolóját még nem adta le. Frissítés: a cikk megjelenése után érkezett meg a cég válasza, amely alapján a cég árbevétele 10 milliárd forintra nőtt tavaly, és 41 százalékkal nőtt a küldemények száma.
Az Express One-t követő Sprinter Futárszolgálat is külföldi többségi tulajdonban van, 2017-ben került egy horvát-amerikai üzletember Adriatic Media Investors nevű érdekeltségébe. A Sprinter 24 százalékos növekedéssel 4,3 milliárd forintos bevétellel zárt, az előző évi veszteség után 224 millió forint adózott eredménnyel.
A lista egyik sajátos szereplője a két magyar kockázati tőkealap többségi tulajdonában álló Foxpost. A többi szereplővel ellentétben a Foxpost kizárólag csomagautomatákkal foglalkozik, és a GKI Digital szerint a Magyar Postával piacvezető a C2C, azaz a végfelhasználók közötti transzfereknél (jellemzően így cserélnek gazdát a használt tárgyak). A Foxpost mintegy 70 százalékkal, 1,7 milliárd forintra növelte bevételét, és az elmúlt években először nem termelt veszteséget.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
