Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. június 11. 06:54 Vállalat

Pénzezős szokás miatt körözi le a magyar házhoz szállítási piac színvonala Nyugat-Európát

A 2010-ben alapított Fürgefutár.hu egy feltörekvő csomagküldési szolgáltató, bár nem egy hagyományos futárszolgálat. A honlapján öt nagy nemzetközi futárszolgáltató árait lehet összehasonlítani, majd feladni a csomagot a kiválasztott céggel. Az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az árbevétele, a koronavírus-járvány azonban a korábbi ütemhez képest is ugrást jelentett.

Ahogy a cég beszámolójában szerepel, a „2020-as évben az online és az érintésmentes vásárlások elterjedése az árbevétel soha nem látott mértékű növekedését eredményezte”. A 2019-es 1,1 milliárd forintos árbevételük közel a duplájára, 2 milliárd forintra nőtt, és a cég először tett szert számottevő nyereségre, közel 100 millió forintra.

A Fürgefutár.hu arra számít, hogy a logisztikai átrendeződés állandósulni fog, és a járványügyi korlátozások enyhülése mellett is „megmarad a növekedési pályán”. Az első idei adatok is jelentős növekedést mutattak, a megkeresésemre azt válaszolták, hogy az első negyedévben 64 százalékkal nőtt a rajtuk keresztül feladott csomagok száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Alza Csehországban elkezdi az élelmiszerszállítást a csomagautomatákbaA Kifli anyavállalata a partnere, a hűtött rekeszekből három óra alatt kell átvenni a csomagot.

Ha nem is ekkora mértékben, de tavaly jelentősen nőtt az egész futárszolgálati szektor forgalma. A GKI Digital piackutató és tanácsadó összesítése szerint tavaly közel 40 millió online rendelést juttattak el futárszolgálatok a vevőkhöz, ami 52 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A kézbesítési piac legnagyobb nyertesei pedig a házhoz szállító cégek voltak. „Míg Nyugat-Európában és az USA-ban a járvány hatására megnövekedett csomagforgalom az átadópontokra tömörödött, nálunk egyértelműen a házhoz szállítás emelkedett ki” – mondta Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. A belföldi online vásárlások 64 százalékát szállította ki futárszolgálat, a járvány hatásaként ugyanakkor csökkent a hagyományos csomagpontok használata.

Madar szerint kulturális okai vannak, hogy Magyarországon miért a házhoz szállítás dominál az átvételi pontokkal szemben. „Nyugat-Európával szemben Magyarország erősen készpénzes utánvét-orientált piac volt. A magyarok inkább akkor fizettek, ha már megjött a csomag. Mivel a futárnak pénzt kellett beszednie, muszáj volt elérnie a vásárlót, egyszerűen nem tehette meg, hogy a kilincsre téve hagyja ott a csomagot. Ha nem tudja elérni az utánvéttel fizető vevőt, az boríthatja az egész napos útitervét” – mondta Madar.

Szerinte ez a függőségi viszony és az árverseny számos informatikai fejlesztésre késztette a magyarországi futárszolgálatokat az elmúlt években. Ennek köszönhetően vált általánossá, hogy kapunk időablakot a kiszállításra, sms-t a közelgő csomagról, létezik térképes nyomon követés, a futár gyakran akár fel is hív minket a kiszállítás előtt.

„Ezeknek köszönhetően a magyar házhoz szállítási piac sokkal magasabb színvonalú, mint Nyugat-Európában, talán az egész EU-ban nálunk a legfejlettebb a szektor. Nyugaton jellemzően a kilincsre teszik az előre kifizetett árut, a nagy nemzetközi légi fuvarozó cégeknél elképzelhetetlenek lennének a nálunk elterjedt szolgáltatások” – mondta Madar, aki szerint emiatt a kényelem miatt vált dominánssá a házhoz szállítás.

A DHL egyik németországi furgonja belülről. Fotó: AFP

A csomagszállítási piacról az átlagember elsősorban azokra a cégekre asszociál, amelyekkel egy rendelés során találkozik, de számos jelentős csomagküldő cég érdemben nem szállít közvetlenül a fogyasztóknak. A legnagyobb, Magyarországon is jelenlévő nemzetközi csomagszállító vállalatok főleg cégek közötti forgalmat (B2B) bonyolítanak, fő profiljuk pedig a légi fuvarozás.

Ilyen például a világ egyik legnagyobb csomagküldő vállalata, a Deutsche Post tulajdonába tartozó DHL, amelynek négy magyarországi cége tavaly több mint 70 milliárd forintos árbevételt ért el. Szintén világszinten jelentős cég a UPS, amelynek itteni leánya tavaly 31 milliárd forint árbevételt ért el, illetve a FedEx-szel egyesülő TNT Express is (magyar leányának csak később jön ki a beszámolója, a 2019-es üzleti évben 21 milliárdos volt a forgalma).

A belföldi kiscsomag-logisztikában azonban egyik említett cég sem igazán jelentős Magyarországon. Ebben a szegmensben szerepelnek azok a köznyelvben leginkább futárszolgálatként emlegetett cégek, amelyek egy gyártótól, kereskedőtől vagy éppen szerviztől eljuttatják a termékeket a végfelhasználókhoz (tehát az online megvásárolt terméket elszállítják a vásárlóhoz).

Több piaci szereplő elmondása alapján hat jelentős cég foglalkozik kiscsomagok logisztikájával Magyarországon (amelytől érdemes különválasztani egy kisebb, de mégis eltérő piacot, a nagyobb csomagok – mint a bútorok vagy hűtők – több embert igénylő logisztikáját). Ezek közé tartozik a GLS, a Magyar Posta, a DPD, az Express One, a Sprinter Futárszolgálat és a kizárólag automatákat üzemeltető Foxpost.

Bár még nem minden említett cég beszámolója érhető el, a GKI Digital becslése szerint a hat cég együttes forgalma átlagosan 25 százalékos bővülés mellett nettó 100-110 milliárd forint körül alakult 2020-ban. Pontos számokat azért nem lehet mondani, mert a két legnagyobb szereplő tavalyi forgalma nem pontosan ismert.

A két piacvezető cég egyike a GLS, amelyet 1989-ben Németországban alapítottak meg, de mára a brit Royal Mail tulajdonában áll, és az egyik legnagyobb nemzetközi csomagküldő szolgáltatóvá vált.

Magyarországi leánycége öt év alatt közel háromszorosára növelte forgalmát, a legutóbbi nyilvános üzleti évben 40 milliárdos árbevételre közel 10 milliárd forintos adózott eredmény jutott. Mivel üzleti évét nem december, hanem március végén zárja a cég, az előző év eredménye egyelőre nem ismert. A GLS annyit közölt velem, hogy a számaik a versenytársaikéhoz hasonlóan alakultak, de részleteket nem tudtak mondani az üzleti év későbbi lezárása miatt.

A szektor másik nagy cége a Magyar Posta, amely csomagküldő üzletágának számai pedig azért nem ismertek, mert nem külön cégben működtetik a szolgáltatást. A Magyar Posta beszámolójában az szerepel, hogy a belföldi „logisztikai termékek” árbevétele 22 százalékos növekedéssel 29,6 milliárd forintra nőtt. Több iparági szereplő szerint is nagyjából ez a tevékenység fedi le a Postánál a kiscsomagok logisztikáját.

Válaszában a Magyar Posta ugyan nem árulta el, hogy mekkora bevételre tett szert a futárszolgáltatással, de hasonló, 22 százalékos csomagmennyiség-növekedéséről számolt be. A Posta közlése szerint főleg a tavaly márciusi korlátozások elrendelése után, áprilisban ugrott meg a rendelések száma. Tapasztalataik szerint a „helyzet mára már normalizálódott”, bár például április a tavalyival azonos volumenű eredményt hozott, „vagyis az emelkedett csomagszám továbbra is megmaradt”.

A GKI Digital munkatársa, Madar Norbert szerint mindent egybevetve a GLS és a Magyar Posta nagyjából „fej-fej mellett áll egymással” a belföldi kiscsomagok logisztikájában. A többi nagyobb szereplő jelentősen le van maradva tőlük. A harmadik helyen a DPD Hungária áll, amely közel 30 százalékos növekedéssel 13,7 milliárd forintos forgalmat ért el (közel egymilliárd forintos adózott eredménnyel). Holnapja szerint a francia állami posta tulajdonába tartozó DPD Európa legkiterjedtebb csomaglogisztikai hálózatát üzemelteti.

A piacon a negyedik helyen álló Express One szintén külföldi kézben van, tulajdonosa a többségi állami tulajdonban lévő osztrák posta. 2019-ben 7,5 milliárd forint volt a bevétele, az idei beszámolóját még nem adta le. Frissítés: a cikk megjelenése után érkezett meg a cég válasza, amely alapján a cég árbevétele 10 milliárd forintra nőtt tavaly, és 41 százalékkal nőtt a küldemények száma.

Az Express One-t követő Sprinter Futárszolgálat is külföldi többségi tulajdonban van, 2017-ben került egy horvát-amerikai üzletember Adriatic Media Investors nevű érdekeltségébe. A Sprinter 24 százalékos növekedéssel 4,3 milliárd forintos bevétellel zárt, az előző évi veszteség után 224 millió forint adózott eredménnyel.

A lista egyik sajátos szereplője a két magyar kockázati tőkealap többségi tulajdonában álló Foxpost. A többi szereplővel ellentétben a Foxpost kizárólag csomagautomatákkal foglalkozik, és a GKI Digital szerint a Magyar Postával piacvezető a C2C, azaz a végfelhasználók közötti transzfereknél (jellemzően így cserélnek gazdát a használt tárgyak). A Foxpost mintegy 70 százalékkal, 1,7 milliárd forintra növelte bevételét, és az elmúlt években először nem termelt veszteséget.

Vállalat DHL DPD Foxpost futárcégek GLS logisztika Magyar Posta UPS üzlet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 14:13 Vállalat

Bedobja a törölközőt a gyártó, amelynek oltásából félmilliót vett volna Magyarország

Nem kezdi el a gyártást a Curevac, de nem száll ki teljesen a piacból.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 13:42 Vállalat

Milliárdokat bukott egyetlen félidő alatt a Fradi

Az Európa Liga menetrendje és a jegyárak ismeretében már elég jól megbecsülhető, mennyi bevételtől esett el az FTC azzal, hogy a BL helyett az EL-ben indul.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.