A Mol nem csapott le az ötletükre, így végül úgy döntöttek, maguk csinálják meg. Hónapokig jegyzeteltek ki olajkutak műszaki adatairól szóló, még írógéppel írt több száz oldalas dokumentumokat, és előfordult, hogy a helyszínen villanypásztoron átmászva kellett megvizsgálniuk egy-egy kutat. Az eredmény egy olyan világszinten is teljesen egyedi fűtőmű lett, amelynek külföldön is lehet piaca. Az egész ötlet ráadásul egy szakdolgozatból jött.

Összeállt a csapat

Az MS Energy Solutions Kft. nem egy régi cég, 14 évvel ezelőtt alapították, és eredetileg nem is elsősorban olyan projektekkel foglalkozott, mint mostanában. Az első években főleg különböző olajipari cégeknek intéztek engedélyeztetési és hulladékkezelési feladatokat. Tehát egy sokak számára nem feltétlenül izgalmas ágazatban végezték el azokat a munkákat, amelyek még az ott tevékenykedő vállalatoknak is terhesek voltak, így inkább kiszervezték azokat.

Az irány akkor változott, amikor 2013 környékén új tagokkal bővült a csapat. A vállalat tulajdonosi köre is átalakult, de elmesélésük szerint ennél fontosabb volt, hogy nagyjából egy időben több olyan ember is érkezett a céghez, akiknek a szívéhez közel állt a geotermia, és tapasztalatuk is volt a területen.

Több évtizede mást sem hallottunk a szakmai konferenciákon, mint hogy milyen geotermikus potenciál van Magyarországon, és a Pannon-medencében, illetve hogy mennyi meddő kút van itthon, mennyire sajttá van fúrva az egész ország. A lehetőségekről azonban mindenki csak beszélt, egy-két megszállott szereplőn kívül a tettekig senki nem jutott el. Részben ez hajtott minket, hogy induljunk el ebbe az irányba, amikor láttuk, hogy minden tudásunk megvan hozzá

– meséli Sulyok István ügyvezető tulajdonos.

Ekkor csatlakozott a céghez Szekszárdi Adrienn is, igaz még csak távolról. Az eredetileg geológus végzettségű szakember épp ezt megelőzően fejezett be egy posztgraduális geotermikus szakmérnöki képzést a Miskolci Egyetemen, közben néhány évre kiköltözött Lengyelországba, és onnan kezdett külsős munkatársként dolgozni az MS-nek. A helyzetből adódóan olyan munkákat végzett, amiket távolról is lehetett, de a kezdetektől ott motoszkált mindannyiuk fejében, hogy kezdeni kellene valamit azzal a technológiával, amelyről Adrienn a posztgraduális képzésen a szakdolgozatát írta.

Elfürödjük a vizeinket

Ahhoz, hogy megértsük, miről is szólt az ötlet, érdemes egy rövid geotermiai kitérőt tenni. A geotermikus energia tulajdonképpen a föld hőenergiáját takarja. A földben lefelé haladva világátlagban 100 méterenként nagyjából 3-4 fokkal nő a hőmérséklet.

Geotermikus erőmű Izlandon, ahol az energiaszektor nagy részben a geotermiára épül. Fotó: AFP/Europress

Magyarország azonban ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, mivel ez a hőmérsékletnövekedés inkább 5-7 fok, ezért is emlegetik olyan gyakran azokon a bizonyos konferenciákon a Pannon-medence geotermikus potenciálját.

Ennek az energiának a hasznosítása pedig elég régi és egyre fontosabb cél. 

A geotermikus erőművek ugyanis fűtésben mindenképpen, de jobb esetben áramtermelésben is a gázt vagy szenet égető hőerőművek alternatívái lehetnek, így jelentősen csökkenthetik a szén-dioxid kibocsátást.

A hagyományos megközelítés szerint a földből felszínre hozott termálvizet használják hő, vagy villamosenergia-termelésre. Ha megfelelő helyen van a forrás, akkor teljes települések, vagy településrészek távfűtését erre lehet építeni.

Itthon azonban a kedvező adottságok ellenére az elmúlt években egy-két kivételtől eltekintve tényleg inkább csak beszéltek ennek a lehetőségéről. Ahogy Szekszárdi Adrienn fogalmazott: a nemzetközi konferenciákon gyakran vágják a magyar geológusok fejéhez, hogy elfürödjük a vizeinket.

A Molnak nem kellett

Az MS Adrienn szakdolgozata alapján megálmodott megoldása azonban nem a termálvizet használja, csak a föld hőjét. Egy olyan zárt ciklusú mini fűtőműről van szó, amely tulajdonképpen leküldi kétezer méter mélyre a hideg vizet^*Vagy valamilyen más munkaközeget., majd felhozza onnan azt úgy, hogy a föld hője már felmelegítette.

Próbaüzem. A kút felszerelése után, de üzembehelyezés előtt át kell forgatni a rendszert tiszta vízzel. A kiöblített víz már meleg, és ezért gőzölög.

Mindezt ráadásul fúrás nélkül. A berendezést ugyanis elsősorban olyan, már meglévő olajkutaknál vetnék be, amelyek használaton kívül vannak, vagy soha nem is használták őket, mivel a fúrás során nem találtak olajat. Az igazi újítás a dologban épp ez volt, mivel hasonló megoldással kisebb-nagyobb sikerrel már más országokban is próbálkoztak, de ezeknél új kutat fúrtak.

A meddő és letermelt kutaknál azért is lehet vonzó egy ilyen megoldás, mert ezeknél idővel úgyis rendezni kellene a környezetet, az pedig hatékonyabb, ha közben kihasználják az adottságokat. Az ilyen kutak itthon ugyanis jellemzően 2000-2500 méter mélyek, ilyen mélységben pedig jellemzően már száz fok feletti a hőmérséklet, azaz elég jól fel lehet melegíteni a vizet, vagy amit leküldenek.

Így az MS berendezése tulajdonképpen nem más, mint egy hőszívó

– fogalmazott Gáti Mátyás a cég ügyvezetője.

A vállalat az ötlettel első körben a Molt kereste meg, mivel az olajtársaság tulajdonában van a legtöbb olyan kút, amely alkalmas lehet ilyen projektekre. Viszonylag hosszan tárgyaltak is velük, eleinte nyitottak voltak az ötletre, végül azonban úgy döntöttek, mégsem érdekli őket az MS megoldása.

A Mol visszajelzése kissé elbizonytalanított minket, ezután már óvatosabbá álltunk a projekthez, és kicsit félre is tettük a dolgot

– idézte fel a 6-7 évvel ezelőtti eseményeket Gáti Mátyás. Bár a mini fűtőműről ekkor sem mondtak le teljesen, tartottak egy ötletbörzét, amelyen más projektek is előkerültek, és inkább azokat vették előre.

Megcsinálták egyedül

Ekkor kezdtek el dolgozni például egy olyan szondán, amely a létező technológiáknál sokkal stabilabb módon képes kimutatni a talajban lévő radont. Ez azért fontos, mert a radon egy radioaktív nemesgáz, és ha jelen van az épületek belsejében, akkor hosszútávon tüdőrákot okoz. A szondával azonban már a lakóházak és üzemek építésénél tenni lehet ennek elkerüléséért.

Közben a geotermiától sem távolodott el a cég, sőt a hagyományos tevékenységek mellett egyre nagyobb szerepet kaptak az ilyen projektek. Az első komolyabb referenciájuk a Pannergy győri geotermikus beruházása volt, amely az ottani Audi gyár épületeinek fűtés és meleg víz-ellátását biztosítja. A projektben műszaki ellenőrként vett részt az ekkor már az MS-nél dolgozó Sulyok István. Őt azzal kereste meg a Pannergy 2015-ben, hogy segítsen felgyorsítani a beruházást, ami sikerült is, a két cég pedig azóta is rendszeresen együttműködik.

Bár a hőszívó ötlete egy időre a polcra került, teljesen nem mondott le róla az MS, és amikor adódott egy pályázati lehetőség, éltek vele.

Gáti Mátyásnak a korábbi munkahelyeiről volt már pályázati tapasztalata, és 2018-ban ezt kihasználva nyújtottak be egyet egy mintaprojekt megvalósítására. A 130 millió forintosra becsült fejlesztési költséghez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól közel 82 millió forint támogatást kaptak.

A projektbe azonban így sem tudtak azonnal belevágni, mert az komoly előkészítési munkát igényelt. A legfontosabb feladat a megfelelő meddő kút megkeresése volt. A csapat eredetileg a minden szempontból legjobb kutat szerette volna megtalálni, és azon bemutatni a kétkedőknek, hogy működik a rendszer. Erről azonban hamar kiderült, hogy csak egy álom.

Az MS Energy KFt. kiskunhalasi fűtőmű-beruházásának előkészítő munkálatai.

Az országban több ezer használaton kívüli, felszámolásra váró mélykút található, ezek jelentős részében pedig elvileg megvalósítható a technológia. A legalkalmasabbat kiválasztani azonban évek munkája lett volna. Az MS részben azóta is azzal foglalkozik, hogy műszakilag feltérképezze a magyarországi kutakat, ennyi idejük azonban 2018-ban nem volt, még úgy sem, hogy a pályázat után fél év halasztást kértek.

Bebútoroztak az adattárba

Ez az idő jelentős részben azzal telt, hogy ha nem is ideális, de legalább megfelelő kutat találjanak a projekthez. Ennek érdekében a cég egyik alkalmazottja lényegében bebútorozott a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adattárába.

A három nagy asztalból az egyik nagyjából egy évig tulajdonképpen Tóth Krisztina geofizikus kollégánké volt. Folyamatosan több száz oldalas, még írógéppel írt kútkönyveket olvasott át és jegyzetelt ki, hogy megtaláljuk a megfelelő helyszínt

– meséli Szekszárdi Adrienn.

Amikor összegyűlt néhány ígéretes jelölt, a kutatómunkába a második szűrésre Sulyok István is bekapcsolódott, és együtt nézték át másodszor a több évtizedes dokumentumokat. Ha egy kút ezen a szűrésen is átment, akkor jött a helyszíni szemle, amely azonban még így is sokszor tartogatott meglepetéseket. Előfordult, hogy a leírás szerint elvileg még jó állapotban lévő kutat meg sem találták, csak egy alapzat méretű parkolót láttak a környéken, ahol lennie kellett volna, sok kút pedig egyszerűen nem olyan állapotban volt, amit a papírok sugalltak. Nem könnyítette meg a dolgukat az sem, hogy ezeket a fúrásokat az esetek többségében jellemzően nem lakott területen végezték, így kifejezetten kalandos volt a megközelítésük. Olyan is előfordult, hogy villanypásztoron kellett átmászniuk.

Ráadásul a tulajdonosok sem voltak mindig nyitottak. Ha végre találtak egy megfelelő jelöltet, az még mindig nem volt garancia arra, hogy sikerül is megszerezni a projekthez, a Mollal például közvetlenül nem sikerült dűlőre jutniuk. Végül mégis az olajtársaság egyik korábbi kútjánál valósult meg a fejlesztés. Az MS a kiskunhalasi önkormányzattal közösen hozott létre egy céget, amely megszerzett egy helyi, 1970-es években fúrt kutat, és ebben telepítették az első a mini fűtőművet.

Dobozos hőszívó

A mintaprojekt kifejezetten sikeres lett, hiszen a körülbelül fél megawatt teljesítményű fűtőmű annyi hőt termel, amely elegendő egy 20-30 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes vagy egy-másfél hektáros üvegház fűtésére Kiskunhalason.

Az MS-nél azért nem elsősorban lakóépületekkel számolnak, mert ilyen használaton kívüli kutakból viszonylag kevés van a települések belterületén, ahol a távfűtési rendszerre rá lehet csatlakozni. Éppen ezért itt kicsit a „ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez” elv érvényesül. Azaz

a meddő vagy letermelt kutakba tervezett mini fűtőművek olyan létesítményeket tudnak fűteni, amelyeket direkt oda terveznek.

Ezek lehetnek ipari parkok, vagy üvegházak, így elsősorban az ipari felhasználók és a mezőgazdaság a potenciális piacuk.

Legalábbis Magyarországon, de még itt sem kizárólagosan. A WeHEAT névre keresztelt technológiát ugyanis Gáti Mátyás dobozos termékként képzeli el, amelyet bárki megvehet, és telepíthet egy meglévő, vagy akár egy újonnan fúrt kúthoz. Utóbbi pedig már lehet lakóövezetben, illetve elvétve azért az elhagyott kutak között is van belterületi.

A vállalat azt tervezi, hogy a jövőben egyrészt olyan cégekkel működik együtt, amelyeknek tulajdonában sok ilyen használaton kívüli kút van, és a WeHEAT-tel ezeket hasznosítani tudja, másrészt dobozos termékként külföldön is értékesítenék a mini fűtőműveket geotermikus beruházásokhoz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat fűtőmű geotermia geotermikus erőmű MS Energy üzlet Olvasson tovább a kategóriában