Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. február 26. 06:06 Vállalat

A legnagyobb csongrádi cég sztrájkolói azt mondják, megszakadnak a munkában

Hosszú idő óta tartó folyamat vezetett el ahhoz, hogy az elmúlt napokban sztrájkolni kezdtek Csongrád megye legnagyobb munkáltatójánál. A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója, a német Continental-csoport makói gyárában két rövidebb sztrájk után szerdán egy hosszabb, 24 órás sztrájkot tartottak.

A sztrájk már hónapok óta érlelődik, miután a szakszervezet szerint a tavaszi leállás után eredménytelenül egyeztettek a “kedvezőtlenül megváltozott munkakörülmények” miatt. Dolgozói vélemények alapján azonban már évek óta nő a feszültség a lemaradó fizetések, a növekvő elvárások vagy legújabban az autóipar és a koronavírus kihívásai miatt.

Lassuló autóipar

A Continental-csoport az egyik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, több mint nyolcezres munkaerővel. Hét gyára mellett egy kereskedelmi és egy fejlesztési központtal van jelen. Az 1995-ben létesített makói gyár mostanra a Continental-csoport egyik legnagyobb és legmeghatározóbb tagja, pár éve úgy jellemezték, hogy a világ legnagyobbja műanyag hűtő-fűtő csövek gyártásában. A cég szerint minden ötödik Európában gyártott autóban Makón szerelt tömlők találhatóak.

A gyár a csúcslétszámát 2018-ban érte el, amikor a belsős állomány meghaladta a kétezer főt. Ez 2019-ben kezdett el csökkenni, amikor az autóipar lassulása, illetve a benzin- és a dízelautók iránti kereslet csökkenése miatt az egész cégcsoport eredményessége visszaesett. A makói gyár létszáma már a járvány előtt is százas nagyságrenddel lett kisebb, márciusban pedig egy hónapra le is állították a gyártást.

A járvány hatására több száz embernek szűnt meg a munkaviszonya, az újraindulás után pedig (átmenetileg) jelentősen vágtak a bérekből. A mostani sztrájkhoz vezető közvetlen okok is ebből az időszakból származnak. Az egyik helyi érdekvédelmi szervezet, a Makói Gumiipari Szakszervezet (MGSz) szerint a cégvezetés felmondta a 23 éve hatályban lévő kollektív szerződést, mert “elavultnak tartotta”.

A fizetéscsökkentés és a kollektív szerződéssel megszűnt jogosultságok amiatt érintettek különösen érzékenyen ott dolgozókat, mert úgy érezték, hogy már a megelőző években is romlott a helyzetük.

Ígéretek mindig voltak, de érdemben öt éve nem nőtt a fizetésem

– mondta a gyár egyik dolgozója.

Azért érzi ezt méltatlannak, mert eközben több hasonló autóipari beszállítónál évi akár 10-15 százalékkal is nőttek a fizetések. A makói dolgozókat képviselő Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke, Radics Gábor is azt mondta nekem, hogy a makói gyár teljesen lemaradt a bérfejlesztésben. Szerinte a fizikai dolgozóknak 2017-ben a szektor átlagához képest 10 százalékkal magasabb volt a fizetése, 2019-re azonban ez megfordult, és 8,4 százalékos hátrány lett.

Kikészülő ízületek

A mostani elégedetlenséghez némileg groteszk módon a megrendelések gyors felfutása is hozzájárult. A tavaszi lezárás után ugyanis jelentős mennyiségű rendelés érkezett a gyárhoz, a csökkentett létszámot azonban nem pótolták, jelenleg 1700-an dolgoznak a gyárban. Emiatt jelentősen megnőtt a munkateher a megkérdezettek szerint, rendszeressé váltak a 12 órás és a szombati műszakok. Radics szerint szemlélteti a megnövekedő munkaterhet, hogy a hiány miatt olykor repülővel kell szállítani az autógyárakba az itt készülő alkatrészeket.

Annyi a munka, hogy nem győzzük. Mindenki el van fáradva, az emberek idegesek. Nem a munkával van a baj, ebből élünk. Azzal is mindenki tisztában van, hogy úgy áll a cég, hogy meg kell nyomni a munkát, de regenerálódni kell

– mondta nekem a gyár egyik dolgozója. Ő korábban jellemzően heti 40 órát dolgozott, de az elmúlt hónapokban rendszeresen előfordult, hogy 60 órát kellett dolgoznia (mivel szombaton is dolgozott, egy nap pedig 12 órázott).

Azért is van szükség a pihenésre, mert a gumigyári munka rendkívül megerőltető. Például a kazánosok egy 160 fokos berendezés mellett dolgoznak, miközben a gyárnak Radics Gábor szerint nincs természetes szellőzése, bár a légkondicionálókkal jól fel van szerelve.

Ez olyan, mintha valaki begyújtaná a kályhát, a hátára meg jönne a hideg levegő. Könnyen meg lehet fázni, az ízületek meg tönkremennek

– mondta Radics, aki szerint egy kazános ízületei 10-15 év alatt annyira kikészülnek, hogy alkalmatlanná válnak munkavégzésre.

A makói üzem szerelőcsarnoka. Fotó: Rosta Tibor/MTI

Radics szerint nyaranta rendszeresen előfordul, hogy a hőség hatására “szétesik a keringése” egy dolgozónak. Négy éve a Tv2 is beszámolt róla, hogy több ember kórházba került a gyárból, mert rosszul lett a hőségben. A kazánosok jobban meg is vannak fizetve, egy régóta ott dolgozó a pótlékokkal együtt havi 320-330 ezer forintot is hazavihet, a többi munkakörben nagyjából havi nettó 240-260 ezer forintot lehet keresni.

A megkérdezettek szerint nem önmagában a megterhelő munkakörülmények miatt alakult ki elégedetlenség, hanem a sok túlóra és a kollektív szerződéssel megszűnő jogosultságok vezettek a mostani sztrájkhoz. Radics szerint hónapokon át tárgyaltak arról, hogy visszakaphassák a dolgozók a kollektív szerződéssel járó előnyöket, de ezek nem vezettek eredményre.

A Fidesz is megszólalt

A szakszervezet leginkább azt kifogásolja, hogy elvették a tíz évnél hosszabb ideje ott dolgozók plusz juttatásait, illetve hogy elveszett a munkavállalók beleszólása a normákba (amelynek elérése esetén prémiumot kapnak a dolgozók). Az egyik régóta ott dolgozó azt mondta, a kollektív szerződés megszüntetésével a korábbi esetleges végkielégítése nagyjából a felére csökkenne, nagyjából két-három hónapnyi fizetéssel.

Radics Gábor szerint a cégvezetés és a szakszervezet között eléggé elmérgesedett a viszony. Egymás állításait is cáfolják, például az első két sztrájkban résztvevők számában sem értenek egyet. A szerdán indult 24 órás sztrájkban Radics szerint az első két műszakban 70 százalék feletti volt a részvétel, a harmadikban pedig több mint 90 százalékos, a cég viszont alacsonyabb arányokra utal.

A csütörtök délután véget ért sztrájkról a szakszervezet azt közölte, hogy közeledtek az álláspontok, de megállapodás még nem született. Péntek délután folytatódhatnak az egyeztetések, addig a gyárvezetés időt kért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjávalA német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.

Radics mindenesetre abban bízik, hogy a politika is a sztrájkolók segítségére lehet. A makói Fidesz elnöke, Czirbus Gábor szerdán sajtótájékoztatót tartott a gyár előtt, amelyen azt mondta, a kormány több mint 1 milliárd forint támogatással segítette a gyár fejlesztését, most a cégen a sor, hogy megbecsülje a munkavállalóit.

Nagyon sok tisztességesen dolgozó emberről beszélünk, akik megérdemlik, hogy komolyan vegyék őket, és megkapják a munkájukért a megbecsülést

– mondta.

Egy évvel ezelőtt a térség parlamenti képviselője, Lázár János is kritikusan beszélt a makói gyárról. Lázár akkor azt mondta, a Continental a munkahelyteremtő beruházások közül az egyik legtöbbet kapta, ennek ellenére “e támogatás felvétele után több száz embert bocsát el, és nem fizet olyan mértékű iparűzési adót, mint amire korábban kötelezettséget vállalt”. Lázár szerint ezzel a Continental becsapta Makót és a magyar államot.

A cikkhez csütörtök délután megkerestem a Continentalt is, akik este azt írták, hogy várhatóan péntek délig küldik a válaszukat, amellyel frissítjük cikkünket.

Frissítés: a cég délután 3-kor küldte el válaszát. Ebben többek között azt írják, hogy a munkatársakkal folytatott közvetlen egyeztetések alapján látnak lehetőséget a túlórák jelentős csökkentésére, és ezeknek a lépéseknek kidolgozását megkezdték. Mint írták, a kollektív szerződés megkötésében érdekeltek, mely a túlórák vonatkozásában a munkavállalók oldalán pozitív irányban eltér a szabályozás adta lehetőségektől.

A Continental szerint szeretnénk a kollektív szerződést reális időn belül megújítani, hogy a gyár működésének a biztonsága hosszú távon garantált legyen. A cég szerint történelmi időket élünk, és a hazai termelő cégek jövője azon múlik, hogy képesek-e megújulni, az új digitális jövőhöz igazítani a munkafolyamataikat és struktúráikat, beleértve a juttatási rendszert is.

Mivel a magyarországi bérszínvonal jóval magasabb, mint a régióban a versenytársainké, meg kell találnunk azokat a hatékonysági tényezőket, amik ahhoz segítenek minket, hogy az itt előállított termékek versenyképesek maradjanak. A hatékonyság egyik része az, hogy a juttatási rendszerünket milyen struktúrában és elemekkel építjük fel, úgy, hogy az biztosítsa munkaerőpiaci versenyképességünket. Erről szól ez a vita” – írták.

Mint írták, megértik, hogy a szakszervezetek és az általuk képviselt munkatársi csoportok ebben a vitában ragaszkodnak múltban kiharcolt jogaikhoz, de ha ezt a cégvezetés elfogadná, akkor versenyképességüket is befagyasztanánk a múltbeli szinteken.

Vállalat autóipar Continental Makó sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.

Váczi István
2021. április 14. 06:46 Vállalat

A pékség, amely akkor is több kenyeret adott el, amikor mindenki otthon sütött

Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa már nagyon várja a járvány végét, azt viszont nem bánja, hogy egyre több a kézműves konkurens.

Fabók Bálint
2021. április 13. 06:54 Élet, Vállalat

„Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – erős az oltásellenesség a fizikai dolgozóknál

Húsz kétkezi dolgozóval beszéltünk, ami alapján egész áruházakban, gyárrészlegekben nincs egyetlen beoltott sem. A kollégák jelentős része nem is kér az oltásból.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.