Elég furcsa konstrukcióban álmodták meg a 2020-as tao támogatási szezon Felcsúton kívüli legnagyobb fejlesztését. Az elképzelések szerint Bugyi nagyközségben húznának fel egy uszodát két és félmilliárd forintból, ám a létesítményt nem egy helyi, hanem egy olyan óbudai bejegyzésű sportszervezet építené, amely jelenleg Bugyitól jó 60 kilométerre, Bicskén is tart edzéseket, levelezési címe pedig budaörsi.
Máshogy nem ment volna
Az Oázis Sport Nonprofit Kft. nagyjából 1,8 milliárd forintnyi közpénzt igényelt a beruházásra, a többit önerőből fedeznék (pdf). Az Oázis Sport Clubbal a vízilabda utánpótlás-nevelésben szoros együttműködésben ténykedő vállalat fejlesztési programjában azzal indokolta a helyszínválasztást, hogy Bugyi a
dél-pesti és budai kerületekből fél óra alatt elérhető, így a gyermekek busszal történő szállítása sem róna elviselhetetlen terhet az itt vízfelületet bérlő egyesületekre. A város sportbarát szemléletmódja és az új városvezetés támogatása megteremti a beruházás megvalósításához szükséges alapot.
Valószínűleg ez utóbbi szempont játszhatta a fontosabb szerepet, a földrajzi helyzet inkább egy adottság lehetett. Mivel azonban a település és a sportszervezet igényei találkoztak, a távolság már nem tűnt leküzdhetetlen akadálynak.
Maga a beruházás egyébként egyáltalán nem indokolatlan. Bugyi öt évvel ezelőtti településfejlesztési koncepciójához végeztek egy felmérést, ebből pedig az derült ki, hogy a helyiek egy uszodát hiányolnak a leginkább a településről (pdf).
Emellett – ahogy erre az Oázis Sport Kft. fejlesztési programja is többször utal (pdf) – Budapesten sincs elég vízfelület még az élsporttal vagy utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportegyesületeknek sem. Erre a különböző vizes sportágak képviselői évek óta panaszkodnak, és érdemi javulást a dologban a Duna Aréna sem hozott.
Ezért egy új uszoda mind Bugyi, mind az edzőhelyre igényt tartó Oázis számára rendkívül hasznos lenne. A kérdés csak az, hogy ha ez így van, akkor miért ilyen furcsa módon, két földrajzilag elég távol eső szereplő egymásra találásával tud csak mindez megvalósulni.
A válasz valószínűleg az, hogy
egyszerűen nem volt más financiális háttér, mint a tao.
Bugyin 2016-tól tulajdonképpen folyamatosan napirenden volt az uszoda építése, a fejlesztés rendszeresen előkerült az önkormányzati üléseken. Eredetileg tanuszodát emlegettek, de hamar egyértelművé vált, hogy el kell mozdulni a vízilabda irányába, mert így a tao révén jóval nagyobb forrást lehet behúzni. Somogyi Béla akkori polgármester 2018 elején úgy fogalmazott (pdf), hogy
amennyiben beleteszik a vízilabda sportot, akkor tao pályázattal támogatható lehet a megépítése, amiből 30 százalék önrészt az önkormányzat, 70 százalékát tao pályázat segítéségével lehetne kivitelezni.
Csakhogy a környéken nem nagyon van olyan komolyabb klub, amellyel egy ilyen projektre pályázni lehetett volna, így fővárosi partnert kellett keresni*Esetleg a Ceglédi VSE jöhetett volna még szóba.. Első körben a Vasassal tárgyaltak, az Oázis csak később került képbe, elsősorban azért, mert ők korábban már tettek egy kísérletet egy uszoda építésére a harmadik kerületben (pdf). Meg is kapták a szövetség jóváhagyását közel egymilliárd forint támogatás begyűjtésére, sőt a pénz nagyobbik fele még össze is jött, a projekt azonban így is kudarcba fulladt. Az első kapcsolatfelvételnél még ennek a beruházásnak a Bugyira költöztetése volt a terv, de végül nem ez történt, hanem egy új pályázatot nyújtottak be.
Ismét szaporodnak a nagyberuházások
Ábrahám István, az Oázis Sport Kft. ügyvezető tulajdonosa az óbudai kudarcról részleteket nem kívánt elárulni, a mostani projektről pedig azt mondta,
abban bíznak, hogy az idén megindulhat a kivitelezés, 2022-re pedig elkészülhet az uszoda.
A kritikus pont valószínűleg a pénz összegereblyézése lesz. A tao-rendszer lényege ugyanis az, hogy nem elég a szövetség jóváhagyása a támogatáshoz, a pénzért maguknak a sportszervezeteknek kell kalapozni, vagyis nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába, hanem nekik utalják.
Persze a felcsúti fociakadémiánál – amely az elnök Mészáros Lőrinc révén elég jól be van kötve a masszívan nyereséges kormányközeli cégekhez – néhány hét alatt összejön akár több milliárd forint is. A gyengébb kapcsolati hálóval rendelkező kisebb egyesületek nagy projektjei azonban nem ritkán épp ezen a ponton véreznek el. A vízilabda-szövetség adatai szerint az Oázis január elejéig az 1,8 milliárd forintból mindössze 108 millió forint tényleges támogatást szedett össze, ami nem kevés, de a nagyobb nevű klubok között több olyan is van, amely sokkal kisebb keretre is több pénzt gyűjtött már.
A 2020/21-es bajnoki szezonban egyébként fordulat látszik a nagyobb tao-projektek számában. Korábban már írtunk róla, hogy a 2015 utáni években nagyon megszaladt a ceruza a tao-programban, és a sportági szövetségek, illetve az illetékes minisztérium tucatjával hagyta jóvá a milliárdos sportprogramokat. Ennek két fontos következménye lett:
- az érintett szervezetek jelentős része nem tudta feltölteni a keretét
- a program egyre látványosabban kezdte csökkenteni az állami bevételeket, évi 100 milliárd forintot is meghaladó összeget kihúzva a büdzséből.
Az előző két szezonban ezért elég komoly visszarendeződés volt. 2019/20-ban már például csak a felcsúti futballakadémia és a székesfehérvári labdarúgócsapat számára hagytak jóvá milliárdos fejlesztéseket, a következő évben azonban ismét több nagyobb projektre bólintottak rá. Bár 2 milliárdot meghaladó összegből ekkor is csak Felcsúton gazdálkodhattak, további négy sportszervezet próbálhatott meg összekalapozni egy és kétmilliárd forint közötti összeget, és volt egy további program, amely csak egy hajszállal marad el az egymilliárd forinttól.
2020-21-ben a legtöbb nagyberuházásra a jégkorongszövetség adta áldását. A Balu-T SE Baján (pdf), a Sportország SC pedig a budapesti XVI. kerületben (pdf) építene sportcsarnokot, míg a Veszprém Fiatal Sportolóiért Alapítvány befejezne egy ilyen létesítményt a megyeszékhelyen (pdf).
A felcsúti akadémia ifjúsági sportszálláshelyre kapott újabb óriástámogatásáról és a második legnagyobb futballfejlesztésről, a berettyóújfalui sportkollégiumról már írtunk. Ezen kívül a Zempléni Vízilabda Klubnak lesz még egy minden bizonnyal milliárdos fejlesztése, de ez az egyesület egyelőre nem tette közzé a programját, így a részeteket homály fedi.
A több óriásberuházás következtében a korábbi jelentős visszaesést követően 2020/21-ben a sportegyesületeknek jóváhagyott összesített keret is nagyobb lesz. Eddig 87 milliárd forint támogatásra bólintottak rá a sportszövetségek, ami egy hajszállal még kevesebb az egy évvel korábbinál, de csak a labdarúgó-szövetség előtt több mint száz elbírálatlan program van még. Köztük a Felcsút terveinek második része, amely a korábbi évek tapasztalatai alapján önmagában milliárdos nagyságrendű lehet.
Más kérdés, hogy a korábbi rekordévektől így is szinte biztosan elmarad majd az idei pénzeső. Két éve még 134 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek. Ezt a hatalmas keretet azonban még mindig nem töltötték fel teljesen, sok értelme ezért sincs ismét erre a szintre növelni a jóváhagyott támogatás mértékét.
A költségvetés szempontjából egyébként logikusan nem a keret, hanem a ténylegesen a sportszervezeteknek utalt támogatás, illetve az azután igénybe vett adókedvezmény*Ami időben szintén eltérhet a tényleges támogatástól. a fontos, hiszen ez esik ki a büdzséből. Ez az összeg a csapatoknál a rendszer 2011-es bevezetése óta már az idei kör előtt is meghaladta a 650 milliárd forintot. Ráadásul ahogy erről korábban írtunk, ennek egy része a következő évek költségvetését terhelheti, akár 100 milliárd forintos akna is lehet a rendszerben.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
