A potenciális társaságiadó-bevétel minden korábbinál nagyobb részét, több mint 40 százalékát vitték el különböző adókedvezmények 2018-ban. Az elmaradt bevétel nagyjából fele pedig a sokat kritizált tao-rendszer keretében a látványcsapatsportokhoz áramlott. A sportszervezetek még annál is tízmilliárdokkal több pénzt kaptak, mint amivel a kormány előzetesen számolt.
A társaságiadó-bevétel összességében egyébként nem maradt el a remélttől, ez azonban csak annak köszönhető, hogy a kormányzat elég óvatosan becsülte meg a 2018-as várható bevételt. Az előirányzat mindössze szűk 370 milliárd forint volt, ami a korábbi évek 600-700 milliárd közötti összegéhez képest még úgy is alacsony, hogy időközben 9 százalékra csökkentették az adókulcsot (korábban az 500 millió forint alatti nyereség 10, az afölötti 19 százalékát kellett befizetni). A nyereséges cégek végül a profitjuk után így 380 milliárdnyi adót fizettek be az államkasszába.
Több mint 265 milliárdot viszont nem, ennyi ment el ugyanis adókedvezményekre. Ez forintban kifejezve is rendkívül sok, arányaiban pedig még úgy is kiugróan magas, hogy a kormány eddig sem mérte szűkmarkúan az adókedvezményeket.
A korábbi években a kedvezmények a potenciális bevétel harmadát-negyedét vitték el, ezúttal azonban már a 41,1 százalékát.
Pedig a terv nem ez volt: a költségvetés összeállításakor még úgy számoltak, hogy ha nő is kicsit ez a mutató, akkor is a 33-37 százalék közötti sávban marad.
A legtöbb adókedvezményt ezúttal is azokon a jogcímeken vették igénybe, mint a korábbi években. A fejlesztésekre 32,1 milliárdnyi, a különböző kutatás-fejlesztési tevékenységekre 20,6, a kulturális szervezetek támogatása után pedig 52 milliárd forintnyi kedvezmény járt. A legtöbb pénzt azonban a sport vette ki az államkasszából: a hat kiemelt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) területén ténykedő klubok, vállalatok és szövetségek 128,3 milliárd forinthoz jutottak a tao-rendszer keretében. Azaz a nyereséges cégek ennyi adót utaltak a költségvetés helyett a kiszemelt sportszervezeteknek.
Ez pedig sokkal több, mint amit a kabinet várt. Konkrétan több mint a másfélszerese, az előzetes tervekben ugyanis 75-85 milliárd forintos összeg szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy szinte teljes egészében a sport a felelős az adókedvezmények elszállásáért.
Ráadásul ez véletlenül sem először fordul elő. Amióta csak bevezették a tao-rendszert a sportban, a kormány mindig alulbecsülte az emiatt elmaradó adóbevételt. Az elmúlt hat esztendőből ötben az előzetesen megadott sáv felső értékét is jóval meghaladta a tényleges adókedvezmény mértéke. A hat évben összesen (az előre megadott sáv közepéhez viszonyítva)
165 milliárd forintot tévedett a kormány, azaz ennyivel több ment a sportszervezetekhez még annál is, mint amit a költségvetés tervezésekor becsültek.
Mindez azonban a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a kormányt, hiszen az évek során semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek a pénznek egy része inkább a büdzsébe folyjon be, sőt. Összesen 2011 óta majdnem 570 milliárd forintnyi nyereségadó-kedvezményt vettek igénybe a cégek arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt sportszervezeteknek adták. Ha pedig azt is beleszámoljuk, amit a bankadón spóroltak meg a hitelintézetek a látványcsapatsportok támogatásával, akkor szinte pontosan 600 milliárdnál járunk. Két éve ugyanis utóbbiból is le lehet vonni a sportszervezeteknek utalt pénzt, amivel a kimutatás szerint bő 30 milliárd forint erejéig éltek is az ágazat szereplői.
Összehasonlításképpen, a teljes, 600 milliárdos összeg nem marad el sokkal a magyar kórházak éves működési kiadásaitól, és lényegében megegyezik azzal, amit tavaly az állam a felsőfokú oktatásra szánt.
