Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. november 17. 09:09 Támogatói tartalom, Vállalat

Elkezdődött a hibridek korszaka Magyarországon, kilőttek az idei eladások

Miközben a hagyományos, benzines vagy dízel meghajtású autók piaca világszerte mélypontra került 2020-ban, a hibrid autóké szárnyalásba kezdett: az első 9 hónapban csaknem 20 ezer full hibrid és mild hibrid típusú új autó kelt el Magyarországon, ami Európában messze a legnagyobb, több mint háromszoros, 224 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Az ACEA, az európai autógyártók szövetségének legfrissebb adatai szerint a kiugró magyar növekedést Litvánia követte 171 százalékkal, majd Ausztria és Szlovákia, egyaránt 70,6 százalékkal. Ebben az összesítésben a három fő hibrid közül csak a full és a mild hibrid modellek eladásai szerepelnek, de a zöldrendszámos plug-in (tölthető) hibridek eladásai is a tavalyi két és félszeresére nőttek az első három negyedévben Magyarországon, Európában pedig főleg Csehországban, Németországban és Szlovákiában ugrott meg a számuk. A népességarányos eloszlásban is az élmezőnyben vagyunk, a full és mild hibrid típusú autókat nézve a 7. helyen áll Magyarország, az eladásokkal elosztva az lakosságszámot, majdnem minden 500. magyar vett egy ilyen autót az idén.

 


Bár már egyre több a villanyautó a magyar utakon is – ebben a szegmensben az idén szeptember végéig csaknem harmadával nőttek az eladások az egy évvel korábbihoz képest – a tisztán elektromos meghajtású tömegautók korszaka még nem érkezett el. Akár több évtized is eltelhet, amíg eljutunk addig, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben is rendelkezésre állnak az e-autók tömeggyártáshoz és a töltéshez szükséges energiaforrások. A hagyományos benzines vagy dízel autókhoz képest kisebb fogyasztással és kibocsátással futó hibrid modellek logikus átmenetet kínálnak az alacsony kibocsátású közlekedés világába.

Klímavédelem vs realitások

A teljes európai szén-dioxid kibocsátás csaknem 30 százalékáért a közúti közlekedés felelős, aminek 60 százalékát a személygépkocsik adják. Az alternatív technológiák ösztönzésében világszinten is élenjáró Európa nem is halogatja a cselekvést.

A 2018-as uniós autópiaci szén-dioxid kibocsátás csökkentési szabályozás magasra tette a lécet az autógyártók számára. E szerint 2030-ig 37,5 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást a 2021-es előírásokhoz képest a teljes uniós járműállományra. Ezt számítások szerint 2,5 liter átlagfogyasztású autókkal lehetne teljesíteni. Összehasonlításképp: most – 100 kilométerenként – átlagosan 6-8 liter fogyasztású autók járnak az utakon Magyarországon.

A jogszabály céljával egyetértettek ugyan az autógyártók, de túl drasztikusnak tartják a kibocsátás-csökkentési célértéket, attól tartanak, a jogszabályi megfelelés túlságosan megdobja majd az új autók árát, így azok nem tudnak elég széles körben elterjedni, igazi tömegautókká válni. Az új technológia ugyanis folyamatosan nagy összegű, új meghajtási technológiákba és gyártósorokba való beruházást követel meg az autógyártóktól. Ebbe a jól bejáratott, a végletekig automatizált gyártási folyamatban kellett megoldani a belső égésű motorok gyártása mellett a – legalább részben – elektromos meghajtású autók előállítását is.

Nem ritka, hogy az autóipari kihívások leküzdése érdekében az egymással versenyző gyártók összefognak. Bár a piacon továbbra is egymás versenytársai maradtak, a Suzuki Motor Corporation és a Toyota Motor Corporation is számos új területen kezdett együttműködni, ideértve az önvezető járművekét is. Együttműködnek a közös termékfejlesztés és gyártás terén, így egyesítve a Toyota elektromos, illetve a Suzuki kompakt járművekkel kapcsolatos technológiákban kifejlesztett erősségeit.

Igen, lehet tankolni a hibridekbe

A Magyar Suzuki Zrt. kutatása szerint továbbra sem szerepel dobogós helyen a környezeti szempont a magyaroknál, az új autót vásárlók csak a 10. helyen említik az alacsony kibocsátás fontosságát 15 szempont közül. A legtöbben a megfelelő ár-érték arányt nézik, ezt követik a biztonsági berendezések tulajdonságai, a fenntartási költségek nagysága, illetve a garancia részletei.

Fotó: Magyar Suzuki Zrt.

Sokan ugyanakkor azért félnek az új technológiától, mert nem ismerik azt. A gyártó tapasztalatai szerint általában tájékoztatni kell a vásárlókat, hogy a hibrid modelleknél nem szükséges figyelni az akkumulátor töltöttségét, vagy töltési idővel számolni, emellett nem merülnek fel extra szervizelési igények sem.

A hibrid modellek sem egyformák, alapvetően három típust különböztetünk meg attól függően, hogy a hagyományos, benzines meghajtás mellett milyen mértékben alkalmazzák az elektromost is.  Ezek előnyei és hátrányai ennek megfelelően eltérhetnek:

  • A full hibrid előnyei egyebek mellett az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás és üzemanyagfogyasztás, a vezetési komfort alacsony sebességnél is, az energiavisszanyerés fékezés közben, a csendes üzemmód, a hatékony működés közlekedési torlódás esetén, valamint az, hogy nem szükséges külön tölteni. Hátránya a magasabb vételár, az alacsony elektromos teljesítmény és rövid, néhány kilométeres hatótáv tiszta elektromos módban, a többletsúly, a magasabb üzemanyagfogyasztás autópályán.
  • A plug-in hibrid (tölthető hibrid) előnyei közé tartozik a nagyobb, átlagosan 30-50 kilométeres hatótáv, illetve csendesen üzemel és a zöld rendszám miatt adóelőnyökkel bír. Amennyiben nem töltik fel az autót, úgy működik, mint egy normál öntöltő hibrid, így a kedvezőbb kibocsátási és fogyasztási előnyök nem érvényesülnek. Hátrány továbbá a magasabb vételár.
  • A lágy (mild) hibrid előnye egyebek mellett a megnövelt mennyiségű elektromos rásegítés a belső égésű motornak és a visszanyert energia, a jobb vezetési tulajdonságok és üzemanyag-fogyasztás, az alacsonyabb ár és működési költségek, illetve, hogy könnyebb és kevesebb helyet foglal el a full vagy a plug-in hibridekhez képest. Hátránya, hogy a többihez képest ez a rendszer adja a legkisebb elektromos rásegítést, így ez eleve az alacsony kibocsátású robbanómotorok kiegészítőjeként alkalmazható.

A hibridek éve a Suzukinál

Az esztergomi Magyar Suzukinál, amely a japán anyavállalat egyetlen európai gyártóegysége, 2019 decemberében kezdték meg a hibridek sorozatgyártását. Tavaly már negyedik éve voltak piacvezetők a magyar újautó-piacon 16 százalékos részesedéssel, 25 766 eladott autóval.

Az idei évtől az uniós piacokra már hibrid Vitarát és SX4 S-CROSS-t gyártanak – márciusra ezekkel is elérték a piacvezető helyet Magyarországon. Ezután jött a tavaszi vírushelyzet, amely őket is érzékenyen érintette, április-májusban ugyanis a felére csökkent az összes újautó-eladás Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest.

A 2020-as autóeladások hazánkban az első 3 negyedévben – erőteljesen látszik a járvány hatása. Az adatok forrása a Datahouse.

  2020 2019 változás (%)
január 10 114 9 716 + 4,1
feburár 11 077 11 229 – 1,4
március 11 477 13 394 – 14,3
április 6 182 12 421 – 50,2
május 6 471 14 213 – 54,5
június 10 354 13 575 – 23,7
július 12 045 15 285 – 21,2
augusztus 10 923 15 618 – 30,1
szeptember 11 449 9 654 + 18,6
Összesen 90 092 115 105 – 21,7

A korlátozások későbbi enyhítésével és a gazdaság újraindulásával növekedésnek indult az új autók iránti kereslet is, így májusban ismét piacvezetők voltak a hazai újautó-piacon. A legfrissebb adatok alapján is itthon a Suzuki áll a dobogó tetején, az év első 10 hónapjának eladásai szerint 10,57 százalékos piaci részesedéssel, 10 788 (99 százalékban hibrid) értékesített személygépjárművel.

Ha a mostani tempóban folytatódnak az eladások, akkor a következő években a Suzuki hibrid modelljeinek fontos szerep jut az új technológia széles körű elterjesztésében Magyarországon.

A cikk megjelenését a Magyar Suzuki Zrt. támogatta.

Támogatói tartalom Vállalat autó hibrid suzuki Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Böröczky Dezső
2021. május 4. 08:07 Pénz, Támogatói tartalom

A magyar termőföld hozama simán veri az amerikai részvénypiacét

Amikor befektetési lehetőségekről van szó, általában a kötvények, részvények, nyersanyagok és az ingatlanok jutnak az ember eszébe, pedig a termőföld Magyarország egyik legértékesebb erőforrása.

László Pál
2021. április 27. 09:55 Podcast, Támogatói tartalom

Tízből csaknem kilenc magyar szorong a klímaváltozás miatt, ami már áttörést jelent

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó, és aggódik a környezetpusztítás miatt – derült ki az Alteo megbízásából készített kutatásból, amelyben a magyar lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását vizsgálták. Áttörésnek tekinthető ez a szám, hiszen tíz éve még szinte földönkívülinek nézték azt, aki emiatt aggódott - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója a G7 podcastban.

László Pál
2021. április 15. 12:28 Podcast, Támogatói tartalom

A megvásárolt termékek harmada ma még a kukában végzi

Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot - mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.

Fontos

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.

Torontáli Zoltán
2021. május 6. 06:03 Adat

Vihar előtti csend: a jósolt áremelés még nem érkezett meg az élelmiszerboltokba

Szokásos havi bevásárlásunknál ugyan mértünk némi drágulást, de ez még biztosan nem az, ami a következő hónapokban várhat ránk.

Hajdu Miklós
2021. május 5. 16:17 Adat

Egyelőre nem látszik, hogy a korlátozások enyhítése visszaütne a visegrádi országokban

Lassan egy hónapja kezdtek lazítani a visegrádi régió országai, de a statisztikák szerint a járvány még mindig visszaszorulóban van.