Lelépi a Ryanair és a Wizz Air a zsugorodó riválisokat a járvány alatt
Miközben a masszív állami segítségre szorult nagy európai hálózatos légitársaságok leginkább azzal vannak elfoglalva, hogy mennyi repülőgépet nyugdíjazzanak, és hogyan tolják el későbbre a megrendelt új gépet átvételét, a vezető fapadosok igyekeznek kihasználni a mostani válsághelyzetet a pozícióik megerősítésére.
Ez a Wizz Air esetében a leglátványosabb, hiszen a magyar alapítású társaság a korábbi ütemezés szerint veszi át az új gépeket az Airbustól, és több országban is új bázisokat nyit. Ha minden a terveik szerint alakul, akkor ezek közül a londoni Gatwick lesz a legjelentősebb, ahol az első bázisrepülőgépet egyetlen év alatt 19 további követheti. Igaz, ennek az a feltétele, hogy az Európai Bizottság ismét életbe léptesse a leszállási jogok használatára vonatkozó, a járvány idejére felfüggesztett szabályokat – ha ugyanis a riválisok továbbra is megtarthatják ezeket használat nélkül, akkor nem lesz elég a Wizz Air számára.
A Ryanair kevésbé határozott, de azért meglebegtette, hogy ha ismét repülhet a Boeing többszörösen katasztrófa sújtotta 737 Max típusa, akkor a korábbiakon felül további példányokat is rendelne belőle.
Mindez átrendezheti a nagy európai légitársaságok erőviszonyait, ahogyan az a Bloomberg céges bejelentések és elemzői becslések által összeállított adatsorán is látszik.
A fapadosok előretörését nemcsak a jelenlegi, sokkal erősebb pénzügyi helyzetük teszi lehetővé, hanem az is, hogy az általuk nyújtott, átszállás nélküli szolgáltatásra az iparági várakozások szerint gyorsabban visszaáll a kereslet. A gyakran átszállásokkal kombinált hosszú távú utakra – amelyek a hálózati légitársaságok fő bevételi forrásai – csak 2024-ben lesz ismét akkora igény, mint a járvány előtt, legalábbis ezt várja a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség. Közben pedig a zsugorodó vagy megszűnő légitársaságok által hagyott piaci űrt betölthetik a diszkont légitársaságok.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
