Zöldül a legfontosabb építőanyag gyártása, jelentős drágulás nélkül
Az építőipari cégek is igyekeznek csökkenteni a tevékenységük nyomán történő üvegházhatású gázkibocsátást, a New York Times összeállítása szerint több betongyártó vállalat is keményen dolgozik az évezredes múltú építőanyag megújításán. A hagyományos beton homok, kavics, víz és cement keverékéből készül, az utóbbi alapanyag előállítása azonban meglehetősen környezetszennyező, az erre szakosodott iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából nyolc százalékáért felelős.
A kaliforniai Central Concrete például egy vegyipari vállalattal együttműködve kísérletezik a szén-dioxid betonba történő befecskendezésével. A technológia jóvoltából az ipari tevékenység során koncentráltan keletkező szén-dioxidot az építőanyagban lehet megkötni, így a gáz nem kerülne a légkörbe. Egy másik cég, a CarbonCure Technologies megoldásával ráadásul a beton minősége is javítható a hozzáadott folyékony halmazállapotú szén-dioxiddal, és valamelyest csökkenthető a szükséges cement mennyisége, ami az iparág előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A Blue Planet fejlesztésével pedig az erőművek füstjéből megkötött szén-dioxidból készíthető olyan mesterséges anyag, amivel a homok és a kavics helyettesíthető.
Persze a cementgyártók is igyekeznek környezetbarát új termékekkel piacra lépni, ráadásul a betonipar hagyományosan igyekszik a cement használatát minimalizálni. A betonba kevert cement mennyiségének csökkentése ugyanis nemcsak a környezetvédelem, hanem a beton ára miatt is régóta fontos cél, mivel annak előállítása energiaigényes, és ezáltal drága, illetve környezetszennyező folyamat. Évtizedekkel ezelőtt leginkább még a szénerőművek működése során keletkező pernye, illetve az acélgyártás melléktermékeként kialakuló salak volt használható a cement helyettesítésére. Mára azonban egyre kevesebb erőművet fűtenek szénnel, és az acélgyártás is sokfelé visszaszorulóban van, ami szintén olyan újításokra kényszeríti a betongyártókat, mint például az üveghulladékból készült por bekeverése.
Az ágazat zöldítését a piaci környezet is egyre inkább kikényszeríti, az építészek, a befektetők és a politikusok számára egyre fontosabb szempont az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklése az építkezések során. A hatékony világítási, fűtési és szigetelési rendszerek mellett ez az építőanyagok megválasztásában is érzékelhető, a fa vagy akár a bambusz népszerűsége is növekszik a cementalapú betonéval ellentétben. Persze az épületek alapozásától a födémekig használt beton aligha váltható ki teljesen, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vezető megoldások iránti igény mindenesetre gyorsan erősödik, ami jól látszik a Central Concrete értékesítési adataiból is:
a kétezres évek elején az eladott betonnak még csak a húsz százaléka készült környezetbarát technológiával, de ma már ez az arány hetven százalék körüli.
Szakértők szerint ugyanakkor egycsapásra nem fog megváltozni a betongyártás, inkább a lehetséges anyagkombinációk száma nő majd. Kérdés az is, hogy a környezetbarát építőanyagok árai meghaladják-e a hagyományos betonét, amivel kapcsolatban egyelőre biztató jelek mutatkoznak. A LafargeHolcim tapasztalatai szerint öt százalékkal drágább az a beton, aminek az előállítása során ötven százalékkal kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe a megszokott keverékhez képest, azonban a már említett Central Concrete például az egyre inkább környezettudatos vevők megnyerése reményében ezeket az árkülönbségeket inkább lenyeli.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
