Úgy tűnik, részben célt ér Donald Trump amerikai elnök Kínával szembeni politikája, sikerül meggyengíteni az ázsiai nagyhatalom pozícióit a telefonok és számítástechnikai eszközök gyártásában.
A Magyarországon is tevékenykedő, felénk inkább Foxconn néven ismert Hon Hai Precision Industry Co. elnöke a második negyedéves eredményeket ismertető tájékoztató után beszélt arról elemzőknek, hogy a tajvani alapítású cég fokozatosan tovább növeli gyártókapacitásán belül a Kínán kívüli helyszínek arányát, hogy elkerüljék az onnan jövő termékekre vonatkozó amerikai vámokat. Tavaly június végén még csak 25 százalék volt a világ Kínán kívüli részének aránya a Foxconn gyártókapacitásában, most pedig 30 – írja a Bloomberg.
„Nem számít, hogy az új helyszín India, Délkelet-Ázsia vagy az amerikai kontinens, mindegyikben ki fog épülni a gyártási ökoszisztéma” – mondta a vállalat elnöke. Hozzátette, Kína továbbra is kulcsszereplő lesz a cég gyártási hálózatában, de
véget ért az az időszak, amikor az ország a világ gyára volt.
Ezekre a szavakra érdemes odafigyelni, hiszen a Foxconn a világ egyik legnagyobb összeszerelő vállalata a fogyasztói elektronikai termékek ágazatában, olyan ügyfelekkel, mint az Apple, a Dell vagy éppen a Nintendo.
Az már más kérdés, hogy – Trump szándékai szerint – valóban gyengíti-e Kínát, ha elköltözik onnan az ehhez hasonló gyártókapacitás egy része. Könnyen lehet, hogy ez a nyomás csak felgyorsítja a kínai kormányzat által egyébként is szorgalmazott átalakulást, hogy az összeszerelésről és az exportról a fogyasztásra és a magasabb hozzáadott értékű, több tudást igénylő termékek előállítására térjen át a gazdaság. Ez pedig hosszabb távon tovább erősíti Kínát, miközben – a drága munkaerő miatt – nem valószínű, hogy az áttelepülő gyártás túl nagy része az Egyesült Államokban kötne ki.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
