Cash or card? – teszi fel a kérdést a Budapest belvárosában található hamburgerező egyetlen munkában álló alkalmazottja az épp fizetni vágyó magyar vendégeknek. No nem azért, mert külföldinek nézné őket – azt nehéz is lenne, hiszen a fővárosban már hónapok óta egyáltalán nincsenek turisták -, hanem mert elég nehezen beszél magyarul. Az egyéttermes cég – az adóhatósághoz leadott havi létszámadatai alapján – vélhetően a járványt követő újranyitáskor vehette fel a korábban kényszerűségből elküldött alkalmazottak helyére.

Az eset – különösen Budapesten – valószínűleg egyáltalán nem egyedi, hiszen a kényszerű bezárás miatt rengeteg étterem küldte el alkalmazottai jelentős hányadát. Korábban írtunk róla, hogy közülük sokan el is hagyták a pályát. Azok a vendéglátóhelyek, amelyek májusban újranyitottak, vagy a még állományban tartott munkaerővel próbálnak gazdálkodni, vagy ha lényegében teljesen leépítettek, akkor új embereket vettek fel. Utóbbit azonban sokszor csak nagyon óvatosan, mert senki nem akar túl nagyot kockáztatni, amíg nem látja, milyen bevételre számíthat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályátA hivatalos adatokon még nem látszik, de nagyon sok ember veszítette el az állását a vendéglátásban és a turizmusban. Visszavenni csak egy részüket tudják.

Feleződött a piac

Az óvatosság nem volt véletlen, hiszen a nemzetközi példák és az előrejelzések is azt mutatták, hogy még jó ideig nem fog a korábbi szintre visszaállni a vendéglátószektor forgalma. Az Egyesült Királyságban egy felmérésben a megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy a korlátozások feloldása után is kerüli még egy darabig a pubokat, az éttermekbe pedig a korábbi vendégek fele nem tervezett visszatérni. Az olaszoknál pedig a kávézók vevői az új környezetben teljesen eltűntek, a tulajdonosok 90 százalékos visszaesésről beszéltek az első hetekben.

Itthon ennél kedvezőbb a helyzet, de a forgalom csökkenése így is nagyon látványos. A statisztikai hivatal pénteken frissített adatai szerint májusban a kereskedelmi vendéglátóhelyek bevételei 54 milliárd forintra rúgtak, ami kevesebb mint fele az egy évvel korábban mértnek, a munkahelyi étkeztetésnél pedig ennél is nagyobb volt a hanyatlás. Más kérdés, hogy áprilishoz képest – amikor ugye helyben nem is lehetett fogyasztani – ez is komoly előrelépés, akkor ugyanis a bevétel háromnegyede tűnt el.

A KSH területi megoszlást nem közöl, de elég egyértelmű, hogy mind földrajzilag, mind az egyes vendéglátóhely-kategóriák között nagyon komoly különbségek vannak a jelenlegi forgalomban és a kilátásokban is. Budapesten a május már csak azért is jóval gyengébb volt, mint az ország többi részében, mert a fővárosban két héttel később oldották fel a korlátozásokat, így az éttermek és a kocsmák is csak a hónap közepén nyithattak ki.

Rengeteg vendéglátóhely azonban nem nyitott, mivel esély sem mutatkozott arra, hogy érdemi forgalmat tudna produkálni.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke szerint a legfontosabb törésvonal jelenleg a szektorban az, hogy korábban ki milyen vendégkörre épített. Azok, akik főleg magyar fogyasztókat szolgáltak ki, többnyire újra tudtak indulni, és – noha a korábbinál kisebb, de – értelmezhető bevételt is hoznak, a főleg külföldiek által látogatott éttermeknél, vendéglátóhelyeknél azonban nagyon nagy a baj. Ezek közül rengeteg ki sem nyitott, és a szövetség vezetője szerint sokan belátható időn belül nem is fognak, egyszerűen mert annyira alacsony lenne a forgalom, hogy több veszteséget termelnének, mint zárva. Számos étterem akadt, amely ezt meg is tapasztalta, és a sikertelen nyitás után röviddel újra bezárt.

A hat hazai Michelin-csillagos étterem közül – amelyekről a Világgazdaság a napokban írt részletesebben – még júniusban sem volt nyitva egy sem. Azóta kettő – a Costes Downtown és a Stand – ugyan kinyitott, a többiek azonban továbbra sem, a Babel például a korábbi hírek szerint októberig zárva is marad.

Vidéken is vannak gondok

Nem meglepő módon ez az a szegmense a vendéglátásnak, ahol még májusban is inkább elbocsátások voltak. A két Michelin-csillagos Onyx éttermet is fenntartó Gerbeaud Gasztronómia Kft.-nél az ötödik hónapban már kevesebb mint feleannyi embert foglalkoztattak, mint februárban, a Borkonyhát működtető cégnél pedig az akkori 31 alkalmazottból csak hat maradt. Ám nem csak a Michelin-csillagos éttermeknél ez a helyzet, minden főleg külföldiek által preferált budapesti étterem elhúzta a nyitást, és közben elküldte alkalmazottai jelentős részét. A leépítés nem ritkán a 60-70 százalékot közelítette.

Vidéken, különösen a kedvelt turistaközpontokban ennél egy fokkal jobb a helyzet, igaz ezeken a helyeken is felerősített néhány már korábban is problémás trendet a járványhelyzet. A lapunk által megkérdezettek közül több

vidéki étterem esetében is az volt a jellemző, hogy hétvégén telt házzal mennek, hétköznap azonban pangás van.

Gyakran előfordul, hogy ezeken a helyeken nincsenek is nyitva a vendéglátóhelyek minden hétköznap.

Flesch Tamás szerint a hétköznapi alacsony forgalom valójában már korábban is gondot okozott, most csak a vendéglátósok gondolkodása alakult át némileg. Korábban sokan nem merték meglépni, hogy egyes napokon zárva tartsanak, jelenleg azonban annyira felértékelődött a hatékony működés, hogy ez elsodorta az ilyen tabukat.

Ez a hétköznap-hétvége különbség ráadásul ezen a nyáron a szokásosnál is fokozottabban jelentkezik. A március-áprilisi leállás idején ugyanis számos munkavállaló kénytelen volt kivenni szabadsága egy részét, így sokan valószínűleg kényszerűségből is csak rövidebb ideig nyaralnak, illetve igyekeznek az utazásokat főleg hétvégékre ütemezni. Ezt csak fokozza, hogy a jellemzően hosszabb időre érkező külföldi turisták azért a vidéki éttermekből is nagyon hiányoznak.

Az erős költségkontroll és a rendkívül nagy bizonytalanság miatt pedig nem meglepő, hogy a csak a legszükségesebb létszámmal mennek a vendéglátóhelyek, illetve a béreken is igyekeznek spórolni a üzemeltetők. Májusban ugyan olyan elbocsátási hullám már nem volt, mint az ezt megelőző időszakban, de összességében a legnagyobb cégek még mindig több száz embertől váltak meg. Akadtak azonban már olyan éttermek – még a fővárosban is – ahol jelentősen bővítették a létszámot, igaz, az évnek ebben a szakaszában megszokotthoz képest jellemzően ezeken a helyeken is kevesebb alkalmazottal működnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteg olyan étterem is kiszállításba kezd, ahol eddig hallani sem akartak rólaAz ételkiszállítással foglalkozó Wolthoz ötször annyi, főleg turistákból élő étterem jelentkezett, mint eddig összesen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat étterem koronavírus vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában