Érdekes kutatást tett közzé a Statista nevű portál arról, hogyan alakulhatnak a fogyasztási szokások néhány koronaválság által súlyosabban érintett szektorban az Egyesült Királyságban. A felmérésben azt kérdezték meg 713 felnőttől, hogy melyek azok a szolgáltató létesítmények, amiket akkor is elkerülnének a következő időszakban, ha újra látogathatóvá tennék őket.
Az eredményekből pedig az látszik, hogy az egyes szektorokban eleinte valószínűleg meg sem közelíti majd a kereslet a járvány előtti szintet. A megkérdezettek közel kétharmada mondta azt, hogy bárokba, klubokba, kocsmákba még biztosan nem megy egy ideig, de hatvan százalék felett volt ez az arány a koncertek, a mozik és színházak esetében is
Ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ennyivel kevesebb vendég lesz, mint korábban, hiszen előfordulhat, hogy a válaszadók egy része eddig sem járt ilyen helyekre. Az azonban elég egyértelmű, hogy az érintett ágazatoknak sokkal kisebb lesz a bevétele is, mint a járvány előtti időszakban. Ez egyébként elég jól látszik azokban az országokban is, ahol már megkezdték a lazításokat. Olaszországban például, hiába van elég nagy kultusza van a kávézóknak, még a legnevesebb helyek is a túlélésért küzdenek az újranyitás után.
A várakozások hasonlóak számos szektorban Magyarországon is. Az egészségügyi turizmus területén például már a határok lezárásakor azzal számoltak, hogy hosszú hónapokig nem térnek majd vissza a külföldi vendégek, és ha meg is indul a forgalom, akkor is csak nagyon lassan kúszik majd vissza a korábbi szint közelébe.
Ezek a várakozások és tervek pedig elég egyértelművé teszik, hogy
a koronavírus okozta válság nem V alakú lesz, ahogy azt előzetesen sokan remélték.
Ez ugye azt jelentette volna, hogy a gazdaság teljesítménye hirtelen és meredeken visszaesik, ez azonban csak egy rövid ideig tartó jelenség lesz, mert viszonylag gyorsan és ugyanolyan lendülettel visszapattan a kibocsátás a korábbi szintre.
A korábbinál tartósan alacsonyabb fogyasztás mellett azonban ez nem lehetséges, hiszen nincs visszapattanás. Épp emiatt gondolják egyre többen úgy a lapunknak nyilatkozó hazai szakértők és cégvezetők is, hogy nem V, hanem inkább U, vagy még rosszabb esettben L alakú válság jöhet, azaz a reméltnél csak később, vagy egy ideig egyáltalán nem tér vissza a gazdaság teljesítménye a korábbi szintre.
Bár a krízis eleinte csak néhány ágazatot érintett súlyosan, mint például az idegenforgalmat, a rendezvényszervezést, vagy éppen a vendéglátást – nem véletlenül ezek jöttek elő a Statista elemzésében is – ám egyrészt mostanra más iparágakat is elért, másrészt idővel oda is átgyűrűzhet, ahol eddig semmi probléma nem volt.
A kisebb kereslettel és bevétellel szembesülő cégeknek ugyanis a korábbinál logikusan jóval kevesebb munkavállalóra lesz szükségük, így a koronaválság miatti leépítések egy része biztosan tartós marad.
A munkájukat elvesztők fogyasztása pedig jelentősen visszaesik, de ez már nem csak a koronavírus miatt kényszerűségből leálló iparágakat érinti majd, hanem globálisan a teljes gazdaságot. Kevesebb autót vesznek, elhalasztják a lakásfelújításokat, később cserélik le a hűtőt, a számítógépet és a mobiltelefont. Mivel a csökkenő kereslet ezekben a szektorokban is elbocsátásokhoz vezet a V alakúnak remélt krízis helyett egy olyan recessziós válságspirál alakul ki, amit legutóbb a 2008-as gazdasági válság idején láthattunk.
