Egyre több szlovák cég teszi át a székhelyét Magyarországra – ezt a jelenséget járja körbe Szlovákia egyetlen csak gazdasággal foglalkozó napilapja, a Hospodárske noviny. A folyamat hátterében az áll, hogy míg Szlovákiában a cégek nyereségének 21 százalékát kell adóként befizetni, Magyarországon mindössze 9 százalék a társasági adókulcs, amely a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A szlovák gazdasági lap szerint a szlovák vállalkozók tökéletesen tudatában vannak az olcsó adókulccsal, és emiatt egyre nagyobb számban helyezik át székhelyüket a határ túloldalára. Idén eddig közel kétszáz szlovák céget jegyeztek át Magyarországra (év végéig ennek négyszeresét várják), a lap szerint így összesen már 10 ezer ilyen szlovák cég van.
Július Kostolny, a szlovák iparkamara elnökhelyettese azt mondta az újságnak, hogy a nálunk bejegyzett cégek többsége Pozsony környékén működő kis- és középvállalkozás. Kostolny szerint nemcsak Magyarországon jegyeznek be egyre több céget a tavalyi trendek alapján, hanem Bulgáriában is, ahol 10 százalék a társasági adó.
Ez a jelenség amiatt is érdekes, mert pár évvel korábban még pont ellentétes volt ez a folyamat. Inkább magyar cégek regisztrálták magukat Szlovákiában, alapvetően az egységes, 2004-ben bevezetett (és 2012-ig tartó) 19 százalékos adókulcs miatt (ez az áfát, az szját és a társasági adót foglalta magában).
Szlovákiában számos tanácsadó cég működik, amelyek segítik a szlovák cég külföldi regisztrálását. A FreyaCorp alapítója, Norbert Gyürüsi szerint a cégek vagy virtuálisan vannak csak jelen, vagy ténylegesen működik egy irodájuk az adott országban, de mindkét esetben ki kell jelölni egy kapcsolattartót, akit elérhetnek a helyi hatóságok.
Szlovákiában az üzleti környezet stagnált az elmúlt években az újság szerint. A Világbank Doing Business listája azt méri, hogy egy országban mennyire könnyű, gördülékeny a cégek bejegyzése, elindítása és működése. Szlovákia 2015-ben ezen a 34-ik volt, de azóta folyamatosan esik vissza.
A szlovák Pénzügyminisztérium szerint a visszaesés a többi ország fejlődésének köszönhető, mivel a saját értékeik stagnálnak. Ahogy a cikk hozzáteszi, a visegrádi országok közül pont Magyarország az, amely hátrébb áll a listán, bár a cégalapítás éppen Szlovákiában a legbonyolultabb az összes régiós ország közül.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
