Egy hónapja még úgy tűnt, hogy csak késlelteti, a héten viszont lefújta az Apple az önvezető elektromos autó fejlesztésére vonatkozó projektjét. A döntés súlyát jól mutatja, hogy az amerikai vállalat három-négy évvel ezelőtti sajtóértesülések szerint már saját akkumulátortechnológiát is kifejlesztett, amivel csökkenthető az energiatároló berendezések ára és növelhető a gépkocsik hatótávolsága, és az akkori tervek szerint a gyártás az idei évben el is indulhatott volna – ez az időpont tolódott ki először a következő évre, majd a 2026 és 2028 közötti időszakra, mielőtt az Apple teljes visszavonulót fújt.
A Project Titan néven futó fejlesztéshez hasonló sorsra jutott az Aston Martin kínálatának elektrifikációjára vonatkozó elképzelése is a héten: a brit luxusmárka a kereslet visszaesése miatt egy évvel elhalasztja az első elektromos modelljének bevezetését.
A fogyasztói kereslet az elektromos autók iránt, különösen az Aston Martin árkategóriájában, nem olyan, mint amilyennek két évvel ezelőtt gondoltuk.
– mondta Lawrence Stroll, a cég ügyvezetője újságíróknak, amihez hozzátette, hogy a plug-in hibrid járművek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés az Aston Martin szegmensében.
A Mercedes-Benz is visszavett az elektromos autókra való átállás üteméből, a Magyarországon is jelenlévő vállalat most azzal számol, hogy az elektromos meghajtású járművek – ide értve a hibrideket is – eladásai 2030-ra elérik az ötven százalékos arányt. Ez öt évvel későbbi időpont, mint amit 2021-ben várt a német gyártó, amikor is 2025-re tervezte elérni az ötven százalékos mérföldkövet főként tisztán elektromos autókkal. Továbbá többek között a Tesla, a General Motors, a Ford és a Renault is visszább vették a villanyautó-eladásokkal kapcsolatos várakozásaikat.
Az ágazat szerte tapasztalható pesszimizmus okai hasonlók: noha az elmúlt években az autógyártók és a beszállítók nagyon számítottak az elektromos járművek iránti jövőbeli keresletre, a kapacitás- és technológiafejlesztési beruházások végül úgy látszik, meghaladják a tényleges fogyasztói igényeket, amelyek tavaly nyárra jócskán megcsappantak. Mindez arra készteti az autógyártókat, hogy újragondolják a gyártási terveket, akár a belső égésű motorok további fejlesztésével is számolva, ahogy azt a Mercedes teszi.
A nem túl fényes gazdasági körülmények mellett az ellátási láncokban tapasztalható fennakadások, továbbá a Kína és az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek sem kedveznek az elektromos autók térhódításának. Sőt, az elektromos autók vártnál lassabb terjedése mellett a hatékonyságukat illető szabályozások várható bevezetése, szigorítása is borúlátóbbá teszi az ágazat szereplőit.
Az európai piacon ráadásul a környezetvédelmi normák alakulása is az elektromos átállás halasztásának kedvez, a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető Euro 7-es szabványok hatályba lépése az eredetileg tervezett 2025-ös időpont helyett az évtized végére tolódhat. A mérséklődő szigor nyomán például a Volkswagen el is halasztotta egy évvel a kisautók kategóriájába szánt elektromos modelljének bevezetését, és egy darabig párhuzamosan fogja kínálni a Poloval, annál valamivel magasabb áron (a piaci fordulat mértékét jól érzékelteti, hogy a Ford másfél éve még az eredetileg tervezettnél is előrébb hozta a Fiesta kivezetését).
A kedvezőtlen körülményeket a beszállítók is érzékelik, a magyarországi akkumulátorgyár-beruházásáról ismert CATL (és a Szegeden autógyárat létesítő BYD is), a koreai LG, valamint az egyik legnagyobb lítium-ellátóként számon tartott Albemarle is az üzleti helyzetük romlását jelzik – utóbbi például a munkaerő-állományának négy százalékát bocsátja el a kereslet és az eladási árak csökkenése miatt.
Kérdés, hogy a romló kilátások mennyiben befolyásolják majd a Magyarországra érkező elektromosautó-ipari beruházások sikerét, amelyekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is optimista (igaz, egyrészt a nyugati autógyártók kedvezőtlen helyzetéhez hozzájárul a kínai konkurencia megerősödése is, másrészt a tavaly a magyarországi akkumulátor- és járműipar húzta az ipari teljesítményt) – mindenesetre az Apple például inkább a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekbe fektet, és legújabb nagy dobása inkább egy virtuális valóságot és háromdimenziós felületeket jól működve kivetítő szemüveg lehet az önvezető elektromos autó helyett.
Tech
A jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutca
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
Most teljesen ingyen juthatnak saját honlaphoz a vállalkozások, ha gyorsan lépnek
Az állami pályázat 9 milliárd forintos támogatási keretösszegéből már csak 3 milliárd forint maradt, ezért érdemes gyorsan lépniük az érdeklődő cégeknek.
Az online csalók kedvencei a férfiak lettek
Egy friss magyar kutatás szerint másfél év alatt megduplázódott a károsult férfiak aránya, akik a hamis biztonságérzetük miatt sebezhetőbbek, mint a nők.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Kellett még egy magánrepülő az állami százmilliárdokkal kitömött vállalatcsoportba
A Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila romániai vállalata vett egy másfélmilliárdos repülőt, a csoporton belül legalább a másodikat.
