Egy hónapja még úgy tűnt, hogy csak késlelteti, a héten viszont lefújta az Apple az önvezető elektromos autó fejlesztésére vonatkozó projektjét. A döntés súlyát jól mutatja, hogy az amerikai vállalat három-négy évvel ezelőtti sajtóértesülések szerint már saját akkumulátortechnológiát is kifejlesztett, amivel csökkenthető az energiatároló berendezések ára és növelhető a gépkocsik hatótávolsága, és az akkori tervek szerint a gyártás az idei évben el is indulhatott volna – ez az időpont tolódott ki először a következő évre, majd a 2026 és 2028 közötti időszakra, mielőtt az Apple teljes visszavonulót fújt.
A Project Titan néven futó fejlesztéshez hasonló sorsra jutott az Aston Martin kínálatának elektrifikációjára vonatkozó elképzelése is a héten: a brit luxusmárka a kereslet visszaesése miatt egy évvel elhalasztja az első elektromos modelljének bevezetését.
A fogyasztói kereslet az elektromos autók iránt, különösen az Aston Martin árkategóriájában, nem olyan, mint amilyennek két évvel ezelőtt gondoltuk.
– mondta Lawrence Stroll, a cég ügyvezetője újságíróknak, amihez hozzátette, hogy a plug-in hibrid járművek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés az Aston Martin szegmensében.
A Mercedes-Benz is visszavett az elektromos autókra való átállás üteméből, a Magyarországon is jelenlévő vállalat most azzal számol, hogy az elektromos meghajtású járművek – ide értve a hibrideket is – eladásai 2030-ra elérik az ötven százalékos arányt. Ez öt évvel későbbi időpont, mint amit 2021-ben várt a német gyártó, amikor is 2025-re tervezte elérni az ötven százalékos mérföldkövet főként tisztán elektromos autókkal. Továbbá többek között a Tesla, a General Motors, a Ford és a Renault is visszább vették a villanyautó-eladásokkal kapcsolatos várakozásaikat.
Az ágazat szerte tapasztalható pesszimizmus okai hasonlók: noha az elmúlt években az autógyártók és a beszállítók nagyon számítottak az elektromos járművek iránti jövőbeli keresletre, a kapacitás- és technológiafejlesztési beruházások végül úgy látszik, meghaladják a tényleges fogyasztói igényeket, amelyek tavaly nyárra jócskán megcsappantak. Mindez arra készteti az autógyártókat, hogy újragondolják a gyártási terveket, akár a belső égésű motorok további fejlesztésével is számolva, ahogy azt a Mercedes teszi.
A nem túl fényes gazdasági körülmények mellett az ellátási láncokban tapasztalható fennakadások, továbbá a Kína és az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek sem kedveznek az elektromos autók térhódításának. Sőt, az elektromos autók vártnál lassabb terjedése mellett a hatékonyságukat illető szabályozások várható bevezetése, szigorítása is borúlátóbbá teszi az ágazat szereplőit.
Az európai piacon ráadásul a környezetvédelmi normák alakulása is az elektromos átállás halasztásának kedvez, a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető Euro 7-es szabványok hatályba lépése az eredetileg tervezett 2025-ös időpont helyett az évtized végére tolódhat. A mérséklődő szigor nyomán például a Volkswagen el is halasztotta egy évvel a kisautók kategóriájába szánt elektromos modelljének bevezetését, és egy darabig párhuzamosan fogja kínálni a Poloval, annál valamivel magasabb áron (a piaci fordulat mértékét jól érzékelteti, hogy a Ford másfél éve még az eredetileg tervezettnél is előrébb hozta a Fiesta kivezetését).
A kedvezőtlen körülményeket a beszállítók is érzékelik, a magyarországi akkumulátorgyár-beruházásáról ismert CATL (és a Szegeden autógyárat létesítő BYD is), a koreai LG, valamint az egyik legnagyobb lítium-ellátóként számon tartott Albemarle is az üzleti helyzetük romlását jelzik – utóbbi például a munkaerő-állományának négy százalékát bocsátja el a kereslet és az eladási árak csökkenése miatt.
Kérdés, hogy a romló kilátások mennyiben befolyásolják majd a Magyarországra érkező elektromosautó-ipari beruházások sikerét, amelyekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is optimista (igaz, egyrészt a nyugati autógyártók kedvezőtlen helyzetéhez hozzájárul a kínai konkurencia megerősödése is, másrészt a tavaly a magyarországi akkumulátor- és járműipar húzta az ipari teljesítményt) – mindenesetre az Apple például inkább a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekbe fektet, és legújabb nagy dobása inkább egy virtuális valóságot és háromdimenziós felületeket jól működve kivetítő szemüveg lehet az önvezető elektromos autó helyett.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
