Az alábbi dokumentum az Elmű Hálózati Kft. január végén kiadott jóváhagyása, amely végső soron lehetővé teszi, hogy egy budapesti társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát felszerelhessen a lakó. A jelek szerint oldódni látszik az az egészen bizarr helyzet, hogy az ehhez hasonló kis teljesítményű rendszereket Európa-szerte már évek óta mindenhol lehet használni, kivéve Magyarországon, ahol a szabályok tiltják a telepítését.
A jóváhagyás valójában nem jelenti azt, hogy a klasszikus értelemben vett erkélynapelem hirtelen engedélyezett lett Magyarországon, ezért annak, aki ilyet szeretne használni, fontos a részletek megismerése.
Az Elmű egészen pontosan formailag „csak” azt hagyta jóvá, hogy a lakó egy 800 watt teljesítményű invertert építsen be a lakás elektromos hálózatába. Az inverter a napelemes rendszer központi hardvere, amely átalakítja a panelekből érkező egyenáramot váltóárammá (és még sok mindenre képes, de ez most kevésbé lényeges). Az áramcég mindig az inverterre adja meg az engedélyt, akkor is, amikor egy családi ház tetejét telerakják panelekkel, és most, ebben a sokkal kisebb kapacitású esetben is.
Az ugyanis lényegében érdektelen egy áramcég számára, hogy az ügyfele hány darab és milyen teljesítményű napelempanelt rak az ingatlan melyik részére. A kérdéses esetben is például csak az a lényeg, hogy az inverter nem tud egyszerre 800 wattnál nagyobb kapacitással áramot szolgáltatni. Az áramcéget természetesen nem érdekli, hogy az áramot szolgáltató napelempanelek most épp egy hetedik emeleti lakás erkélyén vannak.
A fentiekből az is következik, hogy esetünkben tulajdonképpen a családi házaknál már megszokott nagy rendszerek kisméretű és technikailag leegyszerűsített verziójával állunk szemben, vagyis nem egy klasszikus értelemben vett erkélynapelemmel.
Az Európa-szerte nagyon népszerű erkélynapelemeket ugyanis a vásárló megveheti akár a barkácsboltban vagy az élelmiszerdiszkontban is, és miután hazaviszi, csak be kell dugnia a konnektorba.
A magyar esetben azonban a rendszer nem egy boltból hazavihető dobozos termék (bár a forgalmazó egyébként hosszabb távon arra törekszik, hogy az legyen), és nem a konnektorba csatlakozik. Szabályozási szempontból azonban pont ez a kulcs.
Az invertert ugyan egy villanyszerelővel kell beköttetni a villanyóra után, de tapasztalataink szerint a teljes telepítés még így is villámgyorsan, legfeljebb egy-két óra alatt megvan
– mondja Farkas Patrik, a kérdéses rendszert fejlesztő és forgalmazó Crescom Electric menedzsere.
Fontos, hogy a rendszer alapbeállításban nem táplálja be az esetleg feleslegben keletkező áramot a közműhálózatba (úgynevezett visszwatt védelemmel van ellátva). Ha a lakó ezt szeretné, akkor engedélyeztetnie kellene, de ez azért sem életszerű, mert általában az erkélynapelemeknek ez soha nem szokott a célja lenni. A hasonló megoldások ugyanis elsősorban arra jók, hogy ha süt a nap, akkor a lakás éppen aktuális áramigényét részben vagy akár egészben kielégítsék, és nem arra, hogy még külön elraktározható áramot is termeljenek.
Az erkélynapelem tipikusan azzal csökkenti a villanyszámlát, hogy például napközben napsütéskor áramot juttat az olyan állandó fogyasztóknak, mint a hűtő, a bojler vagy az éppen töltési módban lévő robotporszívó, esetleg a napközbenre programozott mosogató- és mosógép. Mivel ezek a gépek ideális esetben ilyenkor közvetlenül az erkélyről származó árammal mennek, nem pörgetik a villanyórát, azaz a hó végén kisebb villanyszámlát eredményeznek. A megtakarítást azzal lehet növelni, ha a háztartás tudatosan fogyaszt, hogy az elektromos berendezések minél jobban ki tudják használni ezt a lehetőséget.
A Crescom Electra modulokból felépíthető rendszerének legkisebb egysége 500 wattos, jelenleg bruttó 570 ezer forintba kerül. Magyar éghajlaton az elvi éves összes termelése ideális tájolásnál legfeljebb 600 kilowattóra körül lehet (ami 36 forintos áramdíjjal számolva 21 600 forint). A másik véglet a legnagyobb, 4 kilowatt kapacitású rendszer, amely évi 4500 kilowattóra termeléssel és 72 forintos*a „rezsicsökkentett” mennyiségen felüli fogyasztásra vonatkozó áramdíjjal számolva évente több mint 300 ezer forint megtakarítást is hozhat.
Fontos általános körülmény azonban, hogy egy erkélyre tett napelemet az esetek döntő többségében biztosan nem lehet ideálisan tájolt, és ahogy említettük, a termelését is csak akkor lehet maximálisan kihasználni (vagyis a villanyszámlát minden egyes kilowattórával csökkenteni), ha mindig van a hálózatban olyan fogyasztó, amely épp fel tudja azt venni. Mivel visszatáplálás alapesetben nincs, az azonnal fel nem használt áram nem hasznosul, azt csak további költséget jelentő akkumulátorban lehet elraktározni.
A felhasználó szemszögéből nézve azonban a megoldás végső soron olyan, mintha hirtelen Európa többi országába kerültünk volna: egy egyszeri beruházás után az erkélyre napelemek kerülnek, és csökken a villanyszámla. Így annak ellenére is megnyílik a lehetőség a társasházi lakóknak a saját energiatermelésre, hogy a klasszikusan legegyszerűbb erkélynapelemek itthoni használata továbbra is tiltott, és szabályozásuk megoldatlan.
Élet
Fontos