Németországban éppen két kereskedelmi nagyágyú lép be az erkélynapelemes piacra. A Lidl a múlt héten kezdte árulni a napelemét, egyik legnagyobb riválisa, az Aldi Nord pedig júniustól fog bele az értékesítésbe. Az Aldi Nord Németország északi felét fedi le, és nem az a cég, amelyik Magyarországon is jelen van. A déli országrészekben működő Aldi Südnél egyelőre nem találtuk meg a terméket, de ezek után nagyon meglepő lenne, ha az indulásra még sokat kellene várni.
Az erkélynapelem egy olyan termék, amelyet a boltokban egyszerűen meg lehet venni és otthon be lehet dugni a lakásban lévő konnektorba. Amennyiben süti a nap a tipikusan erkélykorlátra rögzített panelt, akkor a termelődő áramot a lakás berendezései felhasználhatják, csökkentve ezzel a villanyszámlát. Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni. Németországban ugyan előfordul, hogy az áramszolgáltató egy speciális csatlakozót kér a beüzemeléshez, de ez a legnagyobb macera, amivel számolni kell.
Ezzel szemben Magyarországon a használatuk szabályellenes. A Lidl Magyarország kérdésünkre azt mondta, hogy
jelenleg Magyarországon a termék forgalmazása jogszabályi okok miatt nem lehetséges.
Az erkélynapelem magyar szempontból azért nagyon ellentmondásos termék, mert az egységes európai piacon természetesen bárki bemehet egy határmenti osztrák barkácsboltba, vagy most már akár egy német Aldiba-Lidlbe, és megveheti a berendezést, de ha behozza az országba és bedugja a konnektorba, akkor szabályt szeg. Mivel a termék iránt komoly az érdeklődés, az ellenőrzés pedig a gyakorlatban meglehetősen nehézkes lehet, megvan a veszélye annak, hogy Európában egyedülálló módon szürke zóna fejlődik a magánimportból.
Mindenesetre a Lidl Németországban kapható erkélynapeleme 219 euróba (cikkünk írásakor érvényes árfolyamon 82 ezer forintba) kerül, és 150 watt a névleges teljesítménye. A bolt azt írja a honlapján, hogy évi 100 kilowattóra áramot lehet vele megtermelni, de két panellel értelemszerűen évi 200 kilowattóra is elérhető, és a rendszer könnyedén 600 wattig is felskálázható.
Amint az a hasonló termékeknél ma már megszokott, a csomagban benne van az áramot átalakító mini inverter, és minden más, ami a házi felszereléshez szükséges lehet, vagyis nem kell a beüzemeléshez szakembert hívni.
A jelek szerint tehát a Lidl azt a kereskedelmi taktikát választotta, hogy a vevők kisebb modulokból építhetik fel igény szerint a rendszereiket, amíg el nem érik a 600 wattot, amely Németországban még nem engedély-, csak bejelentésköteles.
Az Aldi Nord viszont egyből egy 350 watt teljesítményű rendszerrel nyit júniustól, amely két panelből áll, és 469 euróba (175 ezer forintba) fog kerülni. A boltlánc ideális esetben évi 160 kilowattóra termelést feltételez, a marketing szövegben pedig azt írja, hogy ez például elég lehet egy összesen 170 literes, D osztályú kombinált hűtő-fagyasztó energiaigényének fedezetére. Vagy egy egyfős, átlagos fogyasztású háztartás évi teljes villanyszámlájának 15 százalékára.
Egyébként ha csak az árakat nézzük, akkor sem az Aldi, sem a Lidl rendszere nem számít olcsónak Németországban, hiszen az egy wattra vetített fogyasztói ár 500-546 forintnak felel meg, miközben vannak olyan boltok, ahol időnként ennek már csaknem a feléért is lehet erkélynapelemeket kapni (a minőségi és egyéb részletkülönbségekbe ezúttal nem megyünk bele).
De a forintban számolt ár egyébként nem mérvadó, mert Németországban azzal is ösztönzik a vásárlást, hogy a termék áfakulcsa nulla, így vélhetően Magyarországon még akkor is jóval drágább lenne, ha egyáltalán forgalmaznák. Sőt, sok német városban az önkormányzattól visszaigényelhető a vásárlás értékének egy bizonyos százaléka, hiszen nemcsak az állam, de a települések is arra törekszenek, hogy a lakosok minél inkább saját maguk termeljék meg az energiaszükségletüket – így nem kell azt az erőművekben előállítani és a hálózaton keresztül szállítani.
