Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. május 25. 15:36 Vállalat, Világ

Már a Lidlben és az Aldiban is lehet erkélynapelemet venni Németországban, nálunk nem kezdhetik meg a forgalmazást

Németországban éppen két kereskedelmi nagyágyú lép be az erkélynapelemes piacra. A Lidl a múlt héten kezdte árulni a napelemét, egyik legnagyobb riválisa, az Aldi Nord pedig júniustól fog bele az értékesítésbe. Az Aldi Nord Németország északi felét fedi le, és nem az a cég, amelyik Magyarországon is jelen van. A déli országrészekben működő Aldi Südnél egyelőre nem találtuk meg a terméket, de ezek után nagyon meglepő lenne, ha az indulásra még sokat kellene várni.

Az erkélynapelem egy olyan termék, amelyet a boltokban egyszerűen meg lehet venni és otthon be lehet dugni a lakásban lévő konnektorba. Amennyiben süti a nap a tipikusan erkélykorlátra rögzített panelt, akkor a termelődő áramot a lakás berendezései felhasználhatják, csökkentve ezzel a villanyszámlát. Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni. Németországban ugyan előfordul, hogy az áramszolgáltató egy speciális csatlakozót kér a beüzemeléshez, de ez a legnagyobb macera, amivel számolni kell.

Ezzel szemben Magyarországon a használatuk szabályellenes. A Lidl Magyarország kérdésünkre azt mondta, hogy

jelenleg Magyarországon a termék forgalmazása jogszabályi okok miatt nem lehetséges.

Az erkélynapelem magyar szempontból azért nagyon ellentmondásos termék, mert az egységes európai piacon természetesen bárki bemehet egy határmenti osztrák barkácsboltba, vagy most már akár egy német Aldiba-Lidlbe, és megveheti a berendezést, de ha behozza az országba és bedugja a konnektorba, akkor szabályt szeg. Mivel a termék iránt komoly az érdeklődés, az ellenőrzés pedig a gyakorlatban meglehetősen nehézkes lehet, megvan a veszélye annak, hogy Európában egyedülálló módon szürke zóna fejlődik a magánimportból.

Mindenesetre a Lidl Németországban kapható erkélynapeleme 219 euróba (cikkünk írásakor érvényes árfolyamon 82 ezer forintba) kerül, és 150 watt a névleges teljesítménye. A bolt azt írja a honlapján, hogy évi 100 kilowattóra áramot lehet vele megtermelni, de két panellel értelemszerűen évi 200 kilowattóra is elérhető, és a rendszer könnyedén 600 wattig is felskálázható.

Amint az a hasonló termékeknél ma már megszokott, a csomagban benne van az áramot átalakító mini inverter, és minden más, ami a házi felszereléshez szükséges lehet, vagyis nem kell a beüzemeléshez szakembert hívni.

A jelek szerint tehát a Lidl azt a kereskedelmi taktikát választotta, hogy a vevők kisebb modulokból építhetik fel igény szerint a rendszereiket, amíg el nem érik a 600 wattot, amely Németországban még nem engedély-, csak bejelentésköteles.

Az Aldi Nord viszont egyből egy 350 watt teljesítményű rendszerrel nyit júniustól, amely két panelből áll, és 469 euróba (175 ezer forintba) fog kerülni. A boltlánc ideális esetben évi 160 kilowattóra termelést feltételez, a marketing szövegben pedig azt írja, hogy ez például elég lehet egy összesen 170 literes, D osztályú kombinált hűtő-fagyasztó energiaigényének fedezetére. Vagy egy egyfős, átlagos fogyasztású háztartás évi teljes villanyszámlájának 15 százalékára.

Egyébként ha csak az árakat nézzük, akkor sem az Aldi, sem a Lidl rendszere nem számít olcsónak Németországban, hiszen az egy wattra vetített fogyasztói ár 500-546 forintnak felel meg, miközben vannak olyan boltok, ahol időnként ennek már csaknem a feléért is lehet erkélynapelemeket kapni (a minőségi és egyéb részletkülönbségekbe ezúttal nem megyünk bele).

De a forintban számolt ár egyébként nem mérvadó, mert Németországban azzal is ösztönzik a vásárlást, hogy a termék áfakulcsa nulla, így vélhetően Magyarországon még akkor is jóval drágább lenne, ha egyáltalán forgalmaznák. Sőt, sok német városban az önkormányzattól visszaigényelhető a vásárlás értékének egy bizonyos százaléka, hiszen nemcsak az állam, de a települések is arra törekszenek, hogy a lakosok minél inkább saját maguk termeljék meg az energiaszükségletüket – így nem kell azt az erőművekben előállítani és a hálózaton keresztül szállítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körülFeltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMivel az erkélynapelem tilos, elkezdik árulni, ami nem az, de ugyanazt tudjaNagy kérdés lesz a magyar jogi rendezetlenségben, hogy mit kezdenek egy olyan rendszerrel az áramcégek, amely nem erkélynapelem, de szinte ugyanazt tudja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ Aldi. Lidl áramtermelés erkélynapelem napelem Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.