Márciusban enyhén még nőtt is, így újabb csúcsot ért el a félvezetők kiszállítási ideje: a Susquehanna Financial Group kutatása szerint a chipek megrendelése és leszállítása között a múlt hónapban átlagosan valamivel több mint 186 nap – 26,6 hét – telt el, így két nappal többet kellett várni a kiszállításra, mint februárban – írja a Bloomberg.

Habár a várakozási idő márciusban tovább nőtt, a növekedés tempója idén jóval lassabb, mint 2021-ben, amikor először fordult elő számos iparágban, hogy a cégek az áruhiány miatt kénytelenek voltak csökkenteni a termelésüket.

A várakozási idő márciusi növekedéséhez leginkább a jelentősebb kínai iparvárosokban a Covid miatt elrendelt kijárási tilalmak, illetve a Japán északkeleti részét érintő március közepi földrengés járult hozzá, ez utóbbi miatt ugyanis két nagy gyártónak, a Toyotának és a Renesas Electronics-nek is fel kellett függesztenie a termelést.

A chiphiányt az orosz-ukrán háború is súlyosbította, ugyanis két ukrán cég jelentős beszállító volt a félvezetőgyártáshoz szükséges neonból (egyes számítások szerint a globális piac 45-55 százalékát lefedve), és ezek a háború miatt leálltak.

Chris Rolland, a Susquehanna elemzője szerint a várakozási idők növekedése a legtöbb félvezetőtípusra jellemző volt, és azt is megjegyezte, hogy habár az ukrán-orosz háború, a kínai lezárások és a japán földrengés az első negyedévben csökkentik leginkább a termelést, de az egész évben érezhető lesz az egyébként is komoly problémákkal küzdő ellátási láncra gyakorolt hatásuk.

A félvezetők globális hiánya 2020 első felében jelent meg, amikor a járvány hatására megugrott az műszaki fogyasztási termékek és a járművek iránti kereslet. A félvezetőgyártók nem tudták a megnövekvő keresletnek megfelelő mértékben növelni a termelést, így a hirtelen megjelenő hiány számos termék gyártásában felfordulásokat okozott, és a termelési költségek növekedése a fogyasztói árakba is begyűrűzött, növelve az általános inflációt.

A felvezetőgyártó cégek vezetőinek előrejelzése alapján bizonyos termékek esetében 2023-ig fennmarad a készlethiány.

A cégek egy része beruházásokkal növelni kezdte a termelési kapacitásait, de ez egy időigényes folyamat, az egyik nagy gyártó, az Intel új üzemei például legkorábban jövőre fogják tudni elkezdeni a termelést, bár korábbi sajtóhírekben arról volt szó, hogy a malajziai üzem 2024-ben, a németországi pedig 2027-ben kezdhet termelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ pénze sem oldja meg a magyar autóipart fojtogató csiphiánytA kereslet túl nagy, a gyártás töredezett, a beruházások lassúak, és a gépek is elfogytak: bár világszerte súlyos gazdasági károkat okoz, a mikrocsip-hiányra nincs gyors megoldás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech chip chiphiány elektronikai eszközök félvezető Olvasson tovább a kategóriában