Hírlevél feliratkozás
Szabó Bence
2021. augusztus 27. 09:42 Támogatói tartalom, Tech

Peking nem ad az adataiból, miközben saját gigacégeivel sem fél szembemenni

(Szabó Bence a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa.)

A kínai technológiai cégek előretörése már a 2000-es évektől elkezdődött, a felfutást főleg az állami k+f támogatások hajtották. Peking 2009-től fokozatosan kezdte betiltani a legnépszerűbb nemzetközi – leginkább amerikai – vállalatok termékeit Kínában, ezzel teret engedve a hazai vállalatok térhódításának. Ezt a lehetőséget kihasználva emelkedett fel többek között a Tencent, a Baidu és az Alibaba is.

Az elmúlt egy évben azonban úgy tűnik, hogy Peking nem nézi jó szemmel a mostanra óriássá nőtt cégek további térnyerését, és nem fél keményen fellépni velük szemben. Előző év novemberében a kínai szabályozók megakadályozták az Ant Group tőzsdére lépését, mely Jack Ma – a céget birtokló Alibaba alapítójának – Pekinggel szemben formált enyhén kritikus megnyilvánulása után született. A sokak által csak kínai Ubernek nevezett Didi júliusi tőzsdére vitele után egy héttel a kínai szabályozó átfogó vizsgálatot kezdeményezett és levetette az alkalmazást az App Store-ból és a Google Play áruházból. Ennek következményeként 20 százalékot zuhant a részvényárfolyama, így a vállalat piaci kapitalizációja körülbelül 14 milliárd dollárral (mintegy 4 200 milliárd forinttal) csökkent.

Harc az adatokért

Elsőre nehéz megérteni, hogy milyen okok állhatnak a szabályozók lépései mögött, hiszen az említett vállalatok mind részesei a nagy kínai technológiai fellendülésnek, és jó eséllyel nemzetközi szinten is versenyképesek tudnak lenni, de a mostani intézkedések ezt jelentősen visszavetik. Úgy tűnik, hogy a kínai vezetés minden olyan piaci szereplőre lecsap, amely komoly társadalmi hatással bír, és félő, hogy azt a pártérdekekkel ellentétes módon használja fel.

Az elmúlt hónapokban először a pénzügyi technológiai cégek, majd az ételkiszállító és személyszállító vállalatok, legutóbb pedig az oktatástechnológiai cégek életét nehezítette meg a kínai szabályozó, különböző személyre szabott törvényekkel és vizsgálatokkal. A szabályozó kemény fellépései több tényezőre is visszavezethetők:

  1. A Kínai Kommunista Párt (KKP) meg akarja mutatni a kínai elitnek és leginkább a világnak, hogy még mindig ő rendelkezik az ország gazdaságának irányítása felett.
  2. Aggódnak a technológiai cégek és tulajdonosaik növekvő befolyása miatt.
  3. A gigacégek által gyűjtött adatokat a KKP is szeretné felhasználni az államigazgatásban.
  4. A társadalmi egyenlőtlenségek soha nem látott méreteket öltöttek, amit a KKP igyekszik a technológiai monstrumok visszaszorításával ellensúlyozni.

A négy mögöttes ok közül az adatokért való harc tűnik a legfontosabb indoknak. Augusztus elején felmerültek olyan hírek, hogy a Didi valamilyen formában megosztaná az ügyféladatait a kínai szabályozóval, melynek hatására napon beül 6 százalékot ugrott a részvényárfolyama. Ezzel párhuzamosan a kínai kormányzat gondolkozik egy, a technológiai vállalatokkal közösen alapított entitásban, ahol az összes felhasználói adat felett rendelkezne a szabályozó. 

Ki vesztett eddig a legtöbbet?

A kínai gazdaság évtizedek óta tartó fellendülése nemcsak gigacégek létrejöttét eredményezte, de rengeteg milliárdost is teremtett. A Forbes összeállítása szerint Kínában él a világon a legtöbb milliárdos (1058), melyet az USA (696) követ a második helyen. Ami viszont jobban érzékelteti a kínai felső egy százalék rohamos gazdagodását, hogy egy év alatt 259-vel többen fértek fel a listára.

Az elit vagyongyarapodásának elképesztő tempója mellett érdemes azonban figyelembe venni, hogy a szegénység még mindig nagy problémát jelent a kínai társadalmon belül. Habár sikerült jelentős előrelépést tenni az elmúlt 40 évben a szegénység visszaszorításában, továbbra is 600 millió ember él havi 154 dollárnál (körülbelül 45 ezer forint) kevesebb jövedelemből. Ezen fokozódó vagyoni egyenlőtlenség is hozzájárulhatott, hogy Hszi Csin-ping augusztusban bejelentette, hogy szigorúbb szabályozásra van szükség a magas jövedelmű személyek esetében. A fent említett gigacégekkel szembeni botrányok alátámasztják ezt a kezdeményezést, azonban nem minden milliárdosnak kell félnie egyelőre. Az eddigi szabályozói szorongatások leginkább a technológiai cégek felé irányultak, de az autóipari cégek rendszeresen kimaradtak ebből a körből.

Ez beleillik abba a tágabb koncepcióba, amit Kína évekkel ezelőtt megfogalmazott, miszerint hosszabb távon az iparfejlesztés kerül a gazdaság fókuszába, és a technológiai szektor súlya némileg csökken. A 24 leggazdagabb kínai techmilliárdos együttes vagyona július eleje óta 87 milliárd dollárral (mintegy 26 ezer milliárd forint) csökkent, mely összeg meghaladja Magyarország 2020-as GDP-jének több mint felét. Peking több esetben is vizsgálatokkal, büntetésekkel sújtotta a tech szektor legnagyobb cégeit, melyek kapitalizációja jelentős mértékben csökkent a hírek hatására. Az Alibabához hasonló online kereskedelmi vállalat, a Pinduoduo alapítójának vagyona 15,6 milliárd dollárral zsugorodott, de Jack Ma is közel 13 milliárd dollárral lett szegényebb az áprilisban lezárult trösztellenes vizsgálat óta. Rajtuk kívül a Tencent alapítójának, Pony Ma-nak a vagyona is 12 milliárd dollárral lett kevesebb. Mindemellett az ország legnagyobb autóipari milliárdosai 22 milliárd dollár vagyonnal gazdagodtak, amely jól mutatja Kína elektromosautó-ipari erőfeszítéseit.

Mi következik?

Hszi Csin-ping deklaráltan a nagy, trösztszerűen működő vállalatok szigorúbb szabályozása mellett foglalt állást, így a technológiai vállalatok számíthatnak további szabályozói fellépésekre. A szabályozó a Didin túl kiterjesztette a nemzetbiztonsági vizsgálatát a Full Truck Alliance és a Kanzhun vállalatokra. A Didihez hasonlóan mind a két vállalat júniusban ment tőzsdére az Egyesült Államokban, és azóta a kibocsátási ár alatt kereskednek a vállalatok papírjaival.

Ez nem jó jel azoknak a cégeknek, amelyek nemzetközi tőkét kívánnak bevonni a finanszírozási struktúrájukba. Kiváltképp hogy Peking egy olyan munkacsoport felállítását tervezi, amelynek engedélye szükséges lenne a kínai vállalatok papírjainak külföldi tőzsdéken való bevezetéshez. Elképzelhető, hogy Peking megpróbál majd nagyobb kontrollt gyakorolni a tranzakciós piacon, és ezzel megelőzni, hogy kínai cégek úgynevezett SPAC-ekkel tőzsdére kerüljenek. A SPAC egy tőzsdén lévő, konkrét üzleti tevékenységet nem végző vállalat, amelynek egyetlen célja, hogy tőzsdére be nem vezetett céget vásároljon és így megkímélje azt a tőzsdére bevezetés körülményes eljárásától. Az USA-ban kifejezetten népszerű ez az eljárás, tavaly óta rekordszámú cég papírjai kerültek így nyilvános forgalmazásba. A külföldi tőzsdére jutás mellett azonban a legnagyobb fókusz feltehetően az adatokon lesz.

Ami már biztosan látszik, hogy a tech cégek óvatosabban járnak el az üzleti gyakorlatuk kidolgozásánál, és komolyan veszik a szabályozó kéréseit. Elhalasztották a Xiaohongshu nevű közösségi médiaplatform applikációjának tőzsdei bevezetését, mivel a két legnagyobb tulajdonos, a Tencent és az Alibaba túl magasnak látták a szabályozói kockázatot. Nemcsak a vállalatok, hanem azok milliárdos tulajdonosai is igyekeztek Peking kedvére tenni, így több tízmillió dollárt kezdtek különböző jótékony célokra felajánlani.

A Didi tőzsdére vitele előtt is több körben egyeztettek a kínai hatóságokkal, ami azt sejteti, hogy a szabályozó nem volt maradéktalanul elégedett a vállalat üzleti gyakorlatával. Úgy tűnik, Peking ezekkel a bürokratikus körökkel üzenni akar a többi kínai cégnek és milliárdosnak, hogy mit érdemes észben tartani, ha el akarják kerülni a komolyabb büntetéseket.

A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Tech Diófa Alapkezelő Kína technológiai vállalatok Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Bucsky Péter
2024. március 8. 14:42 Támogatói tartalom, Tech

Magyar gyártású midibuszokkal tehető népszerűbbé a közösségi közlekedés

A hazai gyártású Mercedes-Benz Sprinterek átvették a vezető szerepet a midibuszok piacán.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.