Mielőtt azonban továbbhaladnál, tudnod kell, hogy 49-49 százalékban szomorúságot és félelmet ébreszt majd benned. Legalábbis angolul ez a helyzet az IBM Watson NLP szövegérzés-elemzője szerint, amely mesterséges intelligenciát (MI) használ a szövegek érzelmi töltetének meghatározására. Ez is egy lehetséges felhasználási módja az MI-ben rejlő lehetőségeknek, hiszen elképzelhető olyan helyzet, amikor elvárás, hogy az olvasó örömöt vagy éppen dühöt, undort és félelmet érezzen. A cikk végére mindenki eldöntheti, mennyire pontos az elemzőprogram. (Amelyet a jelek szerint nem zavar, ha az egymást elvileg kizáró öröm és a szomorúság összege is több száz százaléknál.)

Most fektetik le a játékszabályokat a globális MI játszótéren, egymás után jelennek meg az országstratégiák, közben a fél világ Kínára figyel. A világ legnépesebb országa már nem csak a Nyugat másolásából fejlődik, az MI-hez köthető szabadalmak 60 százaléka Kínából származik, és kinyilvánították, hogy 2030-ra a világ vezető MI nagyhatalmává akarnak válni. Ehhez annyira jó úton járnak, hogy már a nagy globális MI konferenciákat is a kínai állami ünnepekre időzítik, hogy az ottani kutatók is el tudjanak rájuk menni. Japánt már régen, de sok területen az USA-t is előzik. Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentésében is ambiciózusnak, de teljesíthetőnek tartja Kína tervét a globális MI-hegemóniára.

A jelentésben egyébként jó keresztmetszetet adnak a viszonylag friss ágazat helyzetéről: 35 ezer aktív vállalati, kormányzati és kutatói szereplőt azonosítottak globálisan. Az USA-Kína-EU hármas adja a világ MI ökoszisztémájának mintegy háromnegyedét, nagyjából egyenlő arányban, de eltérő hangsúlyokkal. Míg az USA-ban az ipari és startup résztvevők túlsúlya jellemző, Európában kiegyenlített a kutatási-nem kutatási szereplők száma, Kínában pedig jócskán a kutatás felé billen a mérleg nyelve: hatszor annyi kutatóoldali szereplő van, mint ipari.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKivel fog először találkozni a mesterséges intelligencia?Kínaiak vagy amerikaiak fejlesztik ki először az embereknél értelmesebb mesterséges intelligenciát? Erről szól az emberiség jövője szempontjából legfontosabb verseny, ami éppen most folyik.

De mi a helyzet itthon? Év végére Magyarország is kiadja saját MI stratégiáját, a kiugrási pontokkal, amelyekkel Európa élmezőnyébe kerülhetünk – mondta Jakab Roland, a magyar MI Koalíció elnöke, aki az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) alelnöke is egyben, és az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. A csaknem 200 üzleti, kutatói, egyetemi és kormányzati tagot számláló, tavaly alapított koalíció feladata az MI-ben érdekelt szereplők azonosítása, az MI leginkább támogatandó kulcsterületeinek meghatározása, valamint az MI társadalmi népszerűsítése.

A koalíció tagjainak részvételével eddig lezajlott workshopok egyik fő tanulsága, hogy nem kell feltalálni a spanyolviaszt, érdemes a már bevált sikerágazatokra fókuszálni az MI fejlesztési források jövőbeli felhasználásánál. Szinte tálcán kínálják magukat az autóipari beszállítók, itt látványos hatékonyságnövekedést lehetne elérni az MI-alapú technológiákkal, de jók a kilátások az egészségügyi megoldások, a közlekedés, az agrárium és az oktatás terén is Magyarországon.

A csehek hasonló cipőben járnak, rendkívül fejlett az autóiparuk, és szeretnének nagyot dobbantani a gyártási értékláncokkal MI-stratégiájukban – mondta el Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője és az AI Partners ügyvezetője. Míg például a francia stratégia központi eleme az egészségügy és általában az emberközpontú MI.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNe lepődj meg, ha furcsán vált a lámpa, lehet, hogy mesterséges intelligencia vezérliIntelligens forgalomirányítással megelőzhetők lennének a dugók addig is, amíg nem terjednek el az önvezető autók.

Mivel most még nagyon kevesen foglalkoznak kifejezetten az MI-vel, csak nagyon drágán lehet szakembereket szerezni. Logikus tehát, hogy a kompetenciafejlesztésre, az MI-szakemberek képzésére is komoly hangsúlyt helyeznek csaknem az összes eddig megjelent országstratégiában. Emellett a már jól ismert uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR vonalán továbbhaladva mind a német, mind a cseh stratégia kiemelten kezeli az adatok felelős, etikus gyűjtését és kezelését.

Egyértelmű, hogy a globális MI versenyben való helytálláshoz megfelelő mennyiségű és minőségű adatra van szükség. Ehhez nyújt segítséget a készülő országstratégia október közepén bejelentett első cselekvési csomagja, amely tisztázza a szabályokat a magyar adatpiac, adatvagyon-gazdálkodás és az MI-ökoszisztéma intézményi kereteinek kialakításával.

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter az akcióterv bejelentésekor elmondta, hogy az adatvagyon hasznosítására GDPR-kompatibilis adatpiaci platformot hoznak létre: adatpiactereket építenek az állami és versenyszférában keletkező, nem személyhez kötött adatoknak, és összekötik az adatpiaci keresletet és kínálatot. Szükség lesz továbbá a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre, amely megteremti a felhasználás feltételeit, azonosítja az érdekelt szereplőket, valamint támogatja az adatpiac kiépítését és működését – tette hozzá. Emellett 2020 tavaszáig kereshetővé válnak a nem személyhez kötött vagy teljesen anonimizált közadatok.

Ugyanitt hangzott el, hogy a társadalmi MI-tudatosság növelése érdekében célul tűzték ki 100 ezer ember MI alapismeretekkel való felvértezését is a jövő év végére. Sőt, egymillió embert szeretnének elérni több csatornán azzal az egyszerű üzenettel, hogy nem kell félni a mesterséges intelligenciától.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzórakoztató és kissé ijesztő, ahogy megtanult bújócskázni a mesterséges intelligenciaFigyelemre méltó bemutatóval jelentkezett a héten a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások egyik vezető műhelye, az OpenAI.

Talán nem is túlzás ennyi emberre megszólítani, hiszen sokan használják az MI-t már ma is, csak nem tudnak róla. Elég a Facebook személyre szabott hirdetéseire, a Waze útvonaltervezőre vagy a Google fordítóprogramjára gondolni. A közlekedés, az ügyfélszolgálat a chatbotokkal és a kereskedelem valóban élen jár az MI-megoldások használatában, de sok területen jóval nagyobb társadalmi hatást lehetne elérni. Itthon az egészségügy azért is ígéretes terület az MI szempontjából Jakab Roland szerint, mert rengeteg jó minőségű adat áll rendelkezésre. Például egyetlen központi egészségbiztosító van, míg Németországban több száz, így ott nehezebb konzisztens adatokat találni, amelyek alapján jó döntéseket lehetne hozni.

Bár szélesebb vállalati körben kezd felfutni az MI iránti nyitottság, egyéni szinten azonban még mindig vonakodunk átengedni az irányítást a gépeknek, akármilyen okosak legyenek – véli Szertics Gergely. Várhatóan a következő években fontos gondolkodásmódbeli tabukat, konvenciókat döntöget majd az MI technológia, köztük a felelősség kérdését – mondta. Sokan azonosítják azzal a felelős használatot, hogy „nem adom oda az adatot, nem engedem át az irányítást”. Ha viszont bizonyítottan sokkal kevesebb balesetet okoznak az önvezető autók, akkor a racionális, felelős döntés az lenne, ha holnaptól kitiltanák a „veszélyes”, hús-vér sofőröket az utakról.

Vagy annak ellenére, hogy egy MI algoritmus hatékonyabb a rákos sejtek felfedezésében, ha dönteni kell, mégiscsak az orvos véleményét választjuk. Lassan viszont eljutunk odáig, hogy felelős döntést csak a technológiai fejlődés eredményeinek hasznosításával lehet hozni – mondta. Így a megoldás a kollaboráció, olyan folyamatok kialakítása, ahol hatékonyan működik együtt a gép és az ember – és ennek egyelőre inkább gondolkodásmódbeli, mint technológiai akadálya van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyalogost gázoló önvezető autó időben fékezhetett volna, de nem engedték nekiMegjött az előzetes jelentés a halálos balesetről, és kiderült, hogy az Uber alaphibákat vétett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech IBM ivsz mesterséges intelligencia Olvasson tovább a kategóriában