A városlakó ember nem feltétlenül gondol bele, de az asztalára kerülő zöldségek-gyümölcsök vagy épp hústermékek nagy utat járnak be, mire a termelőtől-tenyésztőtől eljutnak az élelmiszer-üzletekbe. Pedig a mezőgazdaság ma már jóval többről szól, mint a zúgó traktorok és szántó ekék, sőt, bizonyos területeken jóval előrébb járnak, mint más, modernebbnek vagy digitálisabbnak gondolt szektorok.
Hogy egy példát mondjunk, a műholdas helymeghatározó technológia nemcsak az autósokat vagy épp a tengereken hajózókat segíti, hanem a termőföldeken komoly segítséget nyújt a gazdálkodóknak is. Ezt jól mutatja például az ingyenesen elérhető CropSat, amelyen keresztül bárki kijelölheti a művelésre szánt parcelláit, és például a trágyaszórás ütemezését „leprogramozhatja” a rendszer segítségével.
Ez csak a jéghegy csúcsa, a Szilícium-völgyben már javában dolgoznak azok a startupok, amelyek a kockázati tőkebefektetéseket nem kriptovalutákba vagy például valamilyen sharing economy szolgáltatásba, hanem agrár-tech megoldásokba fektetik.
A rendszergazda szeme hizlalja a jószágot
A mezőgazdaságban gyakorlatilag minden mai „forró” technológiára van kereslet: az automatizálástól kezdve az adatfeldolgozáson át a mesterséges intelligenciáig vagy épp a robotokig szinte minden hasonló fejlesztésnek helye van a szántóföldeken vagy állattenyésztő telepeken. Ez pedig óriási üzleti lehetőséget jelent: a Market Mirror számításai szerint ugyanis a már jelenleg is több mint hétmilliárd dollárnyi forgalmat lebonyolító „okosfarm-piac” a következő öt évben több mint duplájára nőhet – 2024-re 15,4 milliárd dollárra becslik ennek mértékét, évente nagyjából 12 százalékos növekedéssel számolva.
Ennek egy részét olyan óriáscégek viszik el, mint az IBM vagy a Microsoft, amelyek elsősorban gépi tanulási és mesterségesintelligencia-fejlesztéseiket hegyezik ki mezőgazdasági célokra, viszont az ilyen területen mozgolódó startupokat sem lehet félvállról venni. Az AgFunder adatai szerint ugyanis 2017 és 2018 között elképesztő ütemben, 43 százalékkal növekedett a kockázati tőkebefektetések mértéke ezen a téren, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági startupok már most is közel 17 milliárd dollárnyi tőkét tudtak felhajtani.
Míg a hírekben egyre gyakrabban szereplő önvezető autók elterjedése még várat magára, az önvezető traktorok és egyéb mezőgazdasági járművek előrébb járnak: olyan nagynevű gyártók, mint az amerikai John Deere például már a múlt század kilencvenes éveiben fejlesztett olyan traktorokat, amelyek emberi beavatkozás nélkül végig tudtak menni a szántóföldeken. Persze ez még igen kezdetleges volt, főleg a mai megoldásokhoz viszonyítva, amikor a John Deere már olyan intelligens kombájnokat is kínál, amelyek gépi látás segítségével gondoskodnak róla, hogy a betakarítás során az utolsó szem termény is a gazdához kerüljön.
A hasonló eszközök iránti igényt jól mutatja, hogy a Szilícium-völgy egyik legizgalmasabb cége jelenleg a Bear Flag Robotics, amely nem önvezető járműveket fejleszt, hanem olyan szenzorokat és vezérlőrendszereket, amelyekkel a meglévő traktorokat-kombájnokat „okosíthatják fel” a farmerek. A GPS-t, a mesterséges intelligenciát és gépi tanulási algoritmusokat kombináló megoldás pontosságát pedig jól mutatja, hogy az így átalakított trágyaszóró vagy magvető berendezések a műholdas navigációnak köszönhetően pár centiméteres pontossággal képesek végezni a dolgukat. Eközben a konkurens John Deere egyik partnercége, a Taranis olyan kamerarendszert fejlesztett ki, amely a legalsó levélen mászkáló rovart is képes nagyfelbontású képen rögzíteni – egy 60 méter magasságban 160 kilométer/óra sebességgel haladó repülőgép fedélzetéről.
Élet a szerverfarmon
De nagy igény van a különféle big data megoldásokra is. A mezőgazdaság természetéből fakadóan kiszámíthatatlan terület, ahol sok múlik az időjárás szeszélyén vagy épp a vetőmagok árának alakulásán. Az óriási adatmennyiségekkel dolgozó, azok összefüggéseit gyorsan és hatékonyan feltáró adatbányászat ideális lehet a sokváltozós egyenlet megfejtésében, különösen, hogy az elmúlt pár év tapasztalati helyett akár több évtized fontos információit is képes lehet elemezni, felismerve olyan összefüggéseket, amelyeket az emberek már csak a hatalmas adatmennyiség miatt sem feltétlenül vennének észre. Jó példa erre az IBM 2016-os felvásárlása, amelynek keretében megvette a Weather Company nevű meteorológiai céget, amely többek között mezőgazdasági elemzésekkel foglalkozik. A technológia már most is több mint 800 ezer hektár termőföldet elemez világszerte, a műholdas és légköri adatok alapján pedig úgynevezett hiperlokális – azaz nagyon kis területre vonatkozó – időjárási előrejelzéseket tud nyújtani, akár hat hónapra előre.
A kisebb cégek közül érdemes kiemelni az alábbiakat, amelyek a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konferenciáján, az F&A-n mutatkoztak be az idén. Ott van például a görög Augmenta, amely robotok segítségével elemzi a szántóföldek állapotát és az információk alapján tesz javaslatot a megfelelő termésfokozó vagy növényvédő szerek használatára. A rendszer ráadásul akár automatizálni is képes ezeket a műveleteket, a gazdák pedig táblagépükről követhetik, hogy épp hol tart a folyamat. A vállalatba tavaly nyáron a szintén görög Marathon Venture Capital fektetett be 600 ezer dollárt, a cég pedig ígérete szerint akár 12 százalékkal képes javítani a terméshozamokon, 20 százalékkal a termények minőségén, miközben akár 15 százalékkal is képes csökkenteni a felhasznált trágya vagy műtrágya mennyiségét.
Kevésbé a technológiai, inkább a tudományos oldalról közelít a massachusettsi GreenLight Biosciences, amely a napjainkban egyre népszerűbb személyre szabott orvoslás mintájára precíziósan célzott rovarirtó szereket fejleszt, amelyek nem avatkoznak be más fajok életébe. A cég nemrég 50 millió dollárnyi befektetést hajtott fel, ez több mint duplája a 2017-ben lezajlott befektetési körüknek.
Nem lehetne teljes egy ilyen körkép egy blokklánc-megoldást kínáló cég nélkül: a brit Hectare Agritech ugyanis épp egy blockchain-alapú kereskedelmi platformot fejlesztett vetőmaggal, illetve haszonállatokkal kereskedők számára. A cég kreatív megoldásokkal jut tőkebefektetéshez: közösségi finanszírozáson keresztül ötmillió dollárt szedett össze, támogatói között pedig ott van többek között az egykori világelső teniszező Andy Murray is.
A mezőgazdasági technológiánál legfeljebb a fenntarthatósági és környezetvédelmi projektek futnak jobban napjainkban, ha pedig ezt a kettőt kombináljuk, akkor máris a svájci Mootral háza táján járunk, amely a haszonállatszektor üvegházhatású gázainak kibocsátását szeretné mérsékelni. Egyszerűbben fogalmazva a vállalat a – főként a tehenek által kibocsátott – metángázt szeretné valamilyen formában hasznosítani, egyelőre azonban még csak a próbaüzemnél járnak, valamikor idén indulnak el élesben.
A beltéri mezőgazdaság – üvegházak és hasonló létesítmények – fejlesztéseinek is egyre fontosabb szerep jut, sok helyen kísérleteznek például hidroponiával vagy úgynevezett vertikális kertészettel. A bostoni Root AI épp az ilyen vállalkozásoknak kínál megoldásokat, mesterséges intelligenciával és robotokkal megtámogatva: jelenleg épp egy Virgo nevű szüretelő roboton dolgoznak, amely már képes sérülésmentesen leszedni a paradicsomot, de a cég ígérete szerint más terményekkel is elboldogul.
A már említett kiszámíthatatlanságra kínál megoldást a londoni Stable fintech startup, amely egy olyan biztosítási platformot hozott létre, amelynek segítségével a farmerek megvédhetik magukat a mezőgazdasági árucikkek árának ingadozásától – ez egyes termények esetén akár 20-30 százalékos is lehet egyik évről a másikra. A cég márciusban zárt le egy hatmillió dolláros befektetési kört, a vállalat alapítója, Richard Counsell pedig akkor elmondta, hogy szeretnének más kontinenseken és szektorokban is terjeszkedni.
Az igazi fejlődés tehát még csak mostanában kezdődik, ahogy a mesterséges intelligenciához és robotikához hasonló digitális megoldások – mind anyagi, mind technológiai szempontból – egyre elérhetőbbé válnak.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
