Érdekes helyzet alakult ki a zöld pénzügyek terén: egyrészről a banki ügyfelek hajlandóak lennének akár felárat is fizetni a bolygó túlélését segítő, fenntartható pénzügyi termékekért, másrészről a kormányzati ösztönzők, támogatások még mindig elengedhetetlenek a fenntartható termékek, például a lakáshitelek széleskörű terjedéséhez. Magyarországon mindkettőre van példa.

A pénzintézetek lényeges szerepet játszanak a klímaváltozás elleni globális küzdelemben, amire elősorban a vállalati finanszírozáson és az ügyfelek szokásainak alakításán keresztül tudnak hatni. A zöld átállás finanszírozásához – például a megújuló energia projektek megvalósulásához – elengedhetetlen a magánszektor, a pénzintézetek, vállalatok bevonása. Azonban a zöldüléssel párhuzamosan új üzleti lehetőségek is megnyílnak a bankok számára: a környezeti kérdésekben tudatosabb ügyfelek és piacok megnyerésén, új típusú zöld termékek kifejlesztésén, márkaértékük növelésén keresztül.

Igény volna rá

Több nemzetközi és itthoni felmérés is arra mutatott rá, hogy az ügyfelek aktívan keresik a zöld pénzügyi termékeket – megtakarítási és befektetési oldalon is – de a kínálat nem mindig tudja tartani a lépést a kereslettel. Ezzel együtt a legtöbben a bankjuktól várják, hogy mondja meg, mi a zöld: edukálja, igazítsa el őket a fenntartható pénzügyi termékek terén, hogy így megalapozottabb döntéseket hozhassanak.

Ma már például nem elég, ha egy termék kap egy fenntartható pecsétet. Az emberek szeretnék tudni, pontosan mi van mögötte, azaz ha beleteszik a pénzüket, milyen módon tudnak hozzájárulni a fenntarthatóbb gazdasághoz. A fogyasztók jelenleg még nem különböztetik meg a bankokat fenntarthatósági szempontból, így itt a lehetőség, hogy kitűnjenek mint innovatív, hiteles szereplők az iparágban.

Magyarországi helyzet

A Mastercard második Fenntarthatósági Percepciós Indexéhez készített felmérés szerint tízből hat magyar szokott a fenntarthatóságról beszélgetni a családjával és a barátaival, ezen belül 12 százalékuk gyakran beszél erről a témáról, ami növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel nemzetközi szinten eredményeink hasonlóak Finnországhoz, Dániához és Norvégiához (61, 59 és 57 százalék), de Hollandiához (71 százalék) és Svédországhoz (66 százalék) képest alacsonyabbak.

Ugyanakkor a legtöbb magyart továbbra is elsősorban a mindennapi megélhetés, az infláció, valamint a belpolitikai és gazdasági kérdések foglalkoztatják, a fenntarthatóság nem első számú prioritás. A környezettudatos fogyasztók azonban már most is jelentős szegmenst alkotnak, a válaszadók közel egyötödét teszik ki, és a felmérés készítőinek várakozása szerint ez az arány növekedni fog. Ennek több jele is van már.

Tízből három ügyfél magasabb számlavezetési díjat is fizetne egy olyan pénzintézetnek, amely – termékeivel vagy szolgáltatásaival – lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Ráadásul ez az arány a fiatal és környezettudatos ügyfelek körében csaknem 45 százalék. Az ilyen magas szintű támogatás azért is jelentős, mert a magyar fogyasztók különösen árérzékenyek.

A magasabb díj fizetésére nyitott válaszadók negyede azt mondta, hogy 500-1000 forintot is fizetne havonta egy ilyen zöld számláért, míg egy másik negyede havi 100-500 forintot lenne hajlandó pluszban fizetni érte. A fogyasztók minden demográfiai csoportban hajlandóak voltak alacsonyabb hozamot realizálni a zöld befektetési termékekből (például zöld kötvények, befektetési alapok). Tíz fogyasztóból négy elfogadná az alacsonyabb hozamot, míg a fiatal és környezetbarát fogyasztók esetében ez az arány 50 százalék körülire emelkedett.

Szűkös a kínálat?

A legnagyobb magyar bankok mind kínálnak olyan termékeket, amelyek közvetlenül támogatják a környezeti fenntarthatóságot, ugyanakkor a válaszadók csak kicsit több mint a negyede, 27 százaléka ismeri ezeket.

A leggyakrabban kínált lakossági zöld termékek a zöld jelzáloghitelek, a fenntartható befektetési alapok, a virtuális kártyák és az energiahatékonyság javítását célzó, felújításhoz nyújtott zöld lakáshitelek. A zöld bankkártyák, kötvények és megtakarítási számlák kevésbé elterjedtek itthon. Külföldi példák alapján lehetne nyitni a zöld életbiztosítások és utasbiztosítások, zöld mikrofinanszírozási hitelek, sőt, a zöld nyugdíjalapok felé is.

A lakosság véleménye szerint a pénzintézetek lemaradásban vannak a zöld termékek és szolgáltatások terén. Ez kedvező lehetőséget kínál a bankok számára, hogy új  fenntartható termékeket indítsanak, és azokat láthatóbbá tegyék a lakossági ügyfelek számára.

Az ügyfelek által leginkább ismert zöld termék a virtuális betéti vagy hitelkártya volt (33 százalék válaszolta, hogy ismeri), amit a zöld hitel és az adományozási termékek követett (14 és 12 százalék). Ez meglehetősen alacsony szintű tudatosságot tükröz, mivel a bankok 80 százaléka kínál zöld hiteleket a lakossági banki ügyfeleknek, és 30 százalékuk rendelkezik adományozási megoldásokkal.

Ez az eredmény azt jelzi, hogy folyamatosan növelni kell a fogyasztók tudatosságát, különösen a zöld kártyák, a fogyasztók oktatását elősegítő megoldások (például a szén-dioxid-követés), a zöld megtakarítási számlák, valamint a zöld befektetési alapok mellett a zöld kötvények és részvények elérhetőségével kapcsolatban.

Felárat is fizetnének, ha zöld

Magyarországhoz hasonlóan az Egyesült Államokban is növekszik a zöld termékeket kereső ügyfélszegmens. Az USA-ban tízból négy banki ügyfél érdeklődik a zöld pénzügyi termékek iránt, háromból ketten pedig havi megtakarításuk (vagy hitelkeretük) több mint 40 százalékát hajlandóak lennének ilyen termékre költeni – derült ki egy felmérésből, amelyet a McKinsey tanácsadó vállalat végzett tavaly.

Ráadásul a zöld megtakarítási ajánlatok esetén – amikor kizárólag fenntartható minősítésű cégeknek hitelez a bank – a fogyasztók 40 százaléka akár 20 százalékkal alacsonyabb éves hozamot is elfogad a hagyományosnál, míg 25 százalékuk akár 60 százalékig is elmenne.

Fontos megállapítása ennek a kutatásnak, hogy az Egyesült Államokban nemcsak a magas jövedelmű városi lakosok érdeklődnek a zöld banki termékek iránt, hanem lakosságarányosan oszlik meg a városokban és a vidéken élők, valamint az alsó, középső és a felső jövedelmi harmadba esők között.

A válaszokból kiderült az is, hogy a legtöbben befektetésként tekintenek a fenntarthatóbb életmóddal kapcsolatos döntésekre, és elvárják, hogy az általuk megbízhatónak, tapasztaltnak tekintett bankok tanácsot adjanak és támogassák őket ezekben, mert az őket bombázó, sok fenntarthatósággal kapcsolatos lehetőség közül – a napelemektől a házszigetelésen át a karbonkaluklátorig – nehéz kihámozni a lényeget. Mivel adott egy bizalmi alap, 3-ból 2 amerikai fogyasztó szívesebben intézné a bankján keresztül például a tetőnapelemének finanszírozását is egy külsős szolgáltatóval, például a kivitelezővel szemben.

A cikk megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában