A járvány tapasztalatai lendületet adhatnak a civil kezdeményezéseknek. A Harvard professzora, James E. Austin a G7-nek arról beszélt, hogy a céges-civil együttműködések fellendülésére számít Magyarországon is.
A fény mellett kicsit több az árnyék az alagút végén, de éppen emiatt látjuk jobban, hogy milyen iparágak és mely cégek jöhetnek ki jól a járványból az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint.
A McKinsey tanulmánya szerint a 2015 és 2019 közötti növekedési tempóval a magyar egy főre eső GDP 2030-ra utolérhetné az eurózóna jelenlegi szintjét. A G7 Podcast vendége Havas András.
A foglalkoztatottak számával arányosítva egy hazai tulajdonú vállalkozásnál 3,5-szer nagyobb az esély arra, hogy valaki beleesett az eddig 62 ezres leépítésbe.
Azokban az ágazatokban sem túl fényesek a kilátások, amelyek felfutottak a járvány miatt.
A magyar átlagnál jobb, de európai összevetésben olcsó és egyszerű munkát hoznak Magyarországra az államilag támogatott külföldi cégek.
Nem elég jól dolgozni és okosnak lenni, ennél is többre van szükség, ha a magyar vállalatok tényleg ki akarnak emelkedni a középszerűségből. Fel van adva a lecke.
Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.
Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.
Elképzelhető, hogy kevesebb adót fizetnek a magyar cégek, mint a külföldiek?