Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Többször írtunk már arról, hogy a magyarországi magyar tulajdonú cégek mintha más dimenzióban léteznének, mint a Magyarországon működő külföldi cégek. Az országban futó nagyberuházások között nagyítóval kell keresni a magyar cégek projektjeit, ha pedig azt nézzük, hogy egy foglalkoztatott átlagosan mennyivel járul hozzá az ország teljesítményéhez, akkor ég és föld a különbség a magyar és a külföldi tulajdonú cégek között.

Most megnéztük, hogy hogyan alakultak ezek a mutatók a feldolgozóiparon belül, és annak különböző ágazataiban. Ez azért érdekes összehasonlítás, mert itt egymáshoz hasonlóbb vállalatokat találunk, mint a gazdaság egészében. Bár az is igaz, hogy itt is lényeges különbség van a jellemző vállalatméretben, azaz sokkal több a mikrovállalkozás a magyar tulajdonú cégek között, a külföldieknél pedig lényegesen kevesebb, de jóval nagyobb vállalatokat találunk*Az összes vállalkozás 3 százaléka volt külföldi tulajdonban 2016-ban a KSH szerint, ez a feldolgozóipari vállalkozásoknál 4,5 százalék volt..

A feldolgozóipar szerepét nem lehet  túlbecsülni Magyarországon. Ennek a szektornak a vállalataiban dolgozik a foglalkoztatottak közel negyede, több mint 750 ezer ember, és ezek a cégek termelik a hozzáadott érték több mint felét, a magyar export közel kétharmadát. Viszont nagyon kevés magyar cégnél láthattuk azt, hogy képes lett volna felemelkedni ebben az ágazatban, és a külföldi cégek beszállítójából nagyobb hozzáadott értéket termelő, dinamikusan fejlődő céggé vált volna.

A kevés, mindössze 2161 darab külföldi cég, amelyik ebben a szektorban dolgozik, több mint kétszer annyi hozzáadott értéket termel, mint a több mint húszszor annyi magyar feldolgozóipari cég. De nem arról van szó, hogy csak a vegetálgató, névleg létező cégek tízezrei rontanák le a magyar cégek statisztikáit. A jellemzően kisebb magyar cégek ugyanis egy alkalmazottra bontva is lényegesen kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő.

Ez egyértelműen kiderül a következő ábránkról, amelyen azt mutattuk be, hogy egy alkalmazottra átlagosan mennyi személyi költség (függőleges tengely) és nyereség (vízszintes tengely) jut a cégek tulajdoni hovatartozása szerint.*A kettő együtt adja a hozzáadott értéket. A nyereségnél az EBITDA nevű mutatót használjuk, ami az üzemi eredmény és az amortizáció együttes összege. A piros buborékok az adott alágazaton belüli magyar, a kékek pedig a külföldi cégeket jelzik. A buborékok mérete az összes alkalmazottal arányos. (Az évek között kattintva végig lehet követni az arányok változását 2008-tól kezdve.)

 

Mint látható, élesen elkülönül a magyar és a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége az összes feldolgozóipari ágazatban. Nem is látni sok változást 2008-hoz képest, legfeljebb annyit, hogy kicsit még nőtt is a külföldi cégek előnye.

A magyar tulajdonú cégek egyedül a gyógyszergyártásban (Richter Nyrt.) és a vegyiparban (MOL Petrolkémia Zrt., Nitrogénművek Zrt.) hoznak létre kiemelkedő egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéket. De sajnos ez nem elég, mert a két ágazatban összesen mintegy 15 ezer ember dolgozik magyar tulajdonú cégekben. A magyar vegyipar döbbenetes teljesítménye viszonylag friss fejlemény, 2008 és 2013 között még nem láthattuk azt az elképesztő egy alkalmazottra jutó profitot, mint a rendelkezésre álló idősor végén. Talán ez is okozza, hogy az egy alkalmazottra jutó személyi juttatás (havi bruttó 422 ezer forint) kevesebb mint a negyede az ugyanennyi idő alatt előállított nyereségnek.

A sok (75 ezer) embert foglalkoztató magyar tulajdonú élelmiszeriparban 2016-ban havi 240 ezer forint volt az összes bruttó személyi juttatás, amit egy alkalmazott megkapott, és még ez is több volt annál, mint amennyi nyereség jutott egy átlagos alkalmazottra. A magyar tulajdonú fémfeldolgozó cégeknél csak valamivel jobbak a mutatók (havi 280 ezer forint bruttó személyi juttatás, évi 1,96 millió forint egy alkalmazottra jutó nyereség). A könnyűiparban, a faiparban és a bútorgyártásban dolgozó magyar tulajdonú cégek pedig tragikus helyzetben vannak, az utóbbi évtizedben alig termelődött itt nyereség, és a bérek is nagyon alacsonyak voltak. A magyar tulajdonú cégek alacsony nyereségmutatóinál feltételezhetjük, hogy azokat lényegesen kevésbé csökkentik olyan tételek, mint a külföldi vállalkozásoknál jellemző transzferáras trükközések.

Ezek az alacsony teljesítménymutatók azt is jelentik, hogy a magyar cégek nagy bajba kerültek a hazai munkaerő-tartalék apadása és az emiatt az utóbbi években tapasztalható béremelkedés miatt.

 

A fenti ábrán is jól kirajzolódik, hogy jellemzően azokban a szektorokban és azok a vállalkozások tudják kifizetni a magasabb béreket (és így megszerezni a legjobb dolgozókat), ahol eleve több nyereség képződik. Ezeknél a vállalkozásoknál a beruházásokra is több pénz jut, ami megint csak a termelékenységet fogja tovább javítani. A magyar tulajdonú cégeknek azonban az alacsony termelékenységük miatt aligha van mozgástere erre, vagy akár csak az egyébként a feldolgozóiparban is nagyon sok foglalkoztatottnál jellemző minimálbér-emelés kitermelésére is. Ezért feltehetőleg sokan haladnak a csőd felé, mások a szürkegazdaságba merülnek alá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTizenhatszor annyi nagyberuházást visznek külföldi vállalatok, mint magyarokÖtven nagyberuházás fut az országban egyszerre, de ezek között csak aprókat indítottak magyar vállalkozások. Miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPár szám, amely megmutatja, miért csak a multiknál lehet jól keresniMialatt egy multi száz forintot termel, a magyar garázscég csak huszonkettőt. Ebből nem lehet normális béreket fizetni.

Vállalat feldolgozóipar minimálbér termelékenység vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2019. március 22. 09:56 Vállalat

Imádják a farmert a befektetők, de a jóganadrágot még annál is jobban

Sikeresen tért vissza a tőzsdére a másfél évszázados múltra visszatekintő Levi Strauss, az első kereskedési napon közel 32 százalékot emelkedtek a részvényei.

Torontáli Zoltán
2019. március 21. 14:16 Vállalat

Nehéz feladványt kell megoldani az Emag és az Edigital összeolvadásánál

A versenyhivatalnak fel van adva a lecke, most kiderül, hogy Magyarországon önálló piacnak számít az online bolt, vagy csak a kiskereskedelem egy szelete.

Wiedemann Tamás
2019. március 21. 12:07 Pénz, Vállalat

Hamarosan már csak felárért hozzák ki a csomagodat a futárcégek

Túl sokba kerülnek az utolsó kilométerek a futárcégeknek. Keresni kell a címet, a parkolóhelyet és meg kell várni, amíg az ügyfél kinyitja az ajtót.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. március 24. 13:15 Adat

Miért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?

Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Kasnyik Márton
2019. március 23. 07:50 Podcast

Móricz Dániel: Pontosan annyit takarított meg Magyarország, mint amennyi uniós pénz bejött

Nem használta ki az ország a békeidőket, a költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank is gázt ad, amikor éppen jól mennek a dolgok. Ennek megvannak a kockázatai a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője szerint.

Jandó Zoltán
2019. március 22. 06:51 Közélet

Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben

A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.