A járvány hatása a magyar civil szervezetek körében ugyanolyan sokféle volt, mint a vállalati világban: egyes szervezeteket szinte teljesen ellehetetlenítettek a korlátozások, akadtak, akik működését nem forgatta fel alapjaiban a helyzet, mások pedig kifejezetten megerősödve jöhetnek ki a válságból.

A vészhelyzet gyakran olyanokban is felébresztette a segítő szándékot, akikre békeidőben nem jellemző az ilyen jellegű civil tevékenység, így az adományozóként vagy önkéntesként szerzett tapasztalatok

a járvány után is nagyobb lendületet adhatnak a civil kezdeményezéseknek, és néhány általunk megkérdezett szervezet visszajelzései alapján a civilek és vállalatok közötti együttműködéseknek is.

Ezzel kapcsolatban például kifejezetten optimista a Budapest Bike Maffia (BBM) alapítója és vezetője, Havasi Zoltán. Bár a járvány a szervezet szinte összes programját korlátozta valamilyen módon, ezek újragondolásával a szervezet alkalmazkodni tudott az új helyzethez, bár nem minden programját tudta újraindítani. A BBM legismertebb tevékenysége, hogy biciklivel juttat el ételadományt hajléktalanoknak.

A szendvicskészítés és egyéb adományok eljuttatása az utcán élő hajléktalan embereknek alapvetően önkéntesekkel zajlik, de része a BBM cégek számára szervezett csapatépítőinek is főzés, interaktív érzékenyítő előadás és kocsmakvíz mellett. Havasi elmondása alapján a járvány miatt a szendvicskészítés egy ideig szünetelt, azóta viszont újraindult, de 30-40 fős csoportok helyett maximum 10 fős csoportokat fogadnak különféle biztonsági intézkedések betartása mellett.

Amellett, hogy most sokkal inkább az ellátórendszerre fókuszálnak – tehát az utcai osztás helyett nagyobb arányban visznek ételt hajléktalanszállókba, a szociális ellátórendszer intézményeibe – Havasi szerint az is megváltozott a járvány miatt, hogy a cégek önkéntesek helyett nagyobb arányban segítenek pénzzel vagy ételadománnyal.

Az év végi akcióinkban olyan sok új céges partnerünk lett, hogy az év elején már el is kezdődött egy közös gondolkodás, hogy a hosszú távú együttműködést milyen formában tudjuk elképzelni

– mondta Havasi.

Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója áll szendvicsekkel megpakolt kerékpárja mellett Budapest belvárosában 2017. december 11-én. A kerékpáros civil szervezet alaptevékenysége az adománygyűjtés, az önkéntesek az adományokat biciklivel szállítják ki a rászorulók részére. Fotó: MTI/Mohai Balázs

A cégekkel közösen olyan társadalmi hatást akarnak elérni, ami elsősorban a rossz szociális helyzetben lévők életét segíti, de jól mutat a munkaadó és a munkavállaló portfóliójában is. Emellett közös kampányokra is nyitottak jó ügyek mentén. Lehetséges további irányvonalnak az egyik hajléktalanszálló kertjében létrehozott Szociális szabadidőpark projektjük továbbfeljlesztését hozta példának, ami egy olyan pluszhelyszín lehetne, ahol a főzés, kemencében sütés, illetve sportprogramok keretében lehetne részt venni a vállalati csapatépítéseken.

A járvány a Látássérültek Szabadidős Sportegyesületének (LÁSS) működését is jelentősen megnehezítette. Az egyesület egyik programja a Láthatatlan fitnesz – egy bárki számára látogatható edzés. Az egyesület célja, hogy minél több sportolási lehetőséget teremtsen és tegyen elérhetővé látássérültek számára, akadálymentes formában. Emellett – ahol szükséges – eszközökkel, terembérléssel járul hozzá a sokszínű sportprogramok megvalósításához, ezzel is felhívva az emberek figyelmét a szabadidős sportolás fontosságára. Legutolsó akciójuk a VIII. Jótékonysági MikuLÁSS futás volt decemberben, amihez több mint 500-an csatlakoztak, ezzel támogatva a LÁSS 2021. évi működését.

„Az általunk szervezett sportprogramok nagy részét sajnos nem tudtuk átköltöztetni az online térbe, például a hastáncórákat, a fociedzést vagy a Decathlonnal közös fitneszórákat is szüneteltetnünk kell, egyedül a jógaórákat tartjuk meg online” – mondta Forgács Szabolcs, az egyesület ügyvezetője.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület nagyjából 130 partnerrel működik együtt: vannak, amiktől évente csak egy-egy alkalommal, másoktól viszont napi szinten kapnak élelmiszer-felesleget, ide tartoznak például nagy a láncok, az Aldi, az Auchan, a Metro, a Penny és a Tesco is. Az egyesület által fogadott, tárolt és kiadott, hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben vagy termelőknél fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló, de fogyasztható élelmiszer így jut el nagyjából 400 karitatív szervezeten keresztül a rászorulókhoz.

Szabó Szilvia, az Élelmiszerbank ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a járvány első hullámában több új forrásból is jutott az egyesülethez élelmiszer: az iskolákba megrendelt, a távoktatás miatt feleslegessé vált, a hotelekből, éttermekből és cateringből megmaradó alapanyag mellett, kifejezetten adománynak vásárolt élelmiszer kiosztásáról is gondoskodtak ebben az időszakban.

A nagyobb mennyiség kiosztása operatív szinten új kihívás elé állította az egyesületet, de a nagyobb mennyiség keresletét egyáltalán nem volt nehéz megtalálni, ugyanis a járvány miatt sokan vesztették el az állásukat, vagy csökkentek a bevételeik. Így gyakran még az állandó partnereinknek sem tudtunk elegendő élelmiszert adni

– mondta Szabó, aki azt is megemlítette, hogy az első hullám idején az élelmiszerosztást végző partnerszervezeteik közül néhány felfüggesztette az osztást, de a második hullámban ilyesmire már nem volt példa, legfeljebb a járványügyi biztonsági intézkedéseken szigorítottak.

A járvány megmutatta az összefogás erejét

A járvány nemcsak Magyarországon, hanem világszerte kihívás elé állította a civileket, miközben a válsághelyzetből számos új kezdeményezés nőtt ki.

Én úgy látom, hogy az ilyen válságos időszakban megnő az együttműködés az emberek között, és ezek az együttműködések jelentős mértékben hozzájárultak a járvány hatékonyabb kezeléséhez. Rengeteg példát láttunk erre

– mondta erről James E. Austin, a Harvard Business School professzora, aki a Harvard Business School Social Enterprise Initiative (Társadalmi vállalkozás kezdeményezése) alapítója volt.

James E. Austin

A projekt 1993 óta meghatározó kutatásokat végzett, és oktatási programokat fejlesztett a társadalmi változásokhoz hozzájárulni képes üzleti modellek, szabályozási megoldások és finanszírozási formák témájában. A Budapesti Corvinus Egyetem Rajk Szakkollégiuma 2019-ben James E. Austinnak ítélte a Herbert Simon-díjat. A G7 a csütörtöki – mindenki számára nyitott – online díjátadót megelőzően kérdezte a professzort kutatásainak magyarországi vonatkozásairól és az elmúlt időszak tanulságairól.

Austin megemlítette annak a bostoni orvosnak a példáját, aki a covid tesztelésére használt pálca hiányát úgy próbálta megoldani, hogy Githubon, egy nyílt forráskódú oldalon keresett ötleteket a helyi gyártásra.

Az oldalon különféle cégek, egyetemek, kórházak kutatói és munkatársai több mint 100 potenciális dizájntervet állítottak össze, az eredeti pálca alapanyagaitól eltérő alapanyagokból. A kórház 3D-nyomtatásra alkalmas prototípusokra szűkítette le a terveket, és egy kaliforniai egészségügyi gyártócéggel leszerződve több százezer darab gyártása kezdődhetett meg rövid időn belül.

Egy másik Austin által említett példa az a kezdeményezés volt, aminek keretében önkéntesek ételt akartak vinni az egészségügyi dolgozóknak: a Frontline Foods nevű kezdeményezés végül San Franciscón és New Yorkon kívül 93 városba jutott el, és a World Central Kitchen nevű nonprofit szervezet is csatlakozott hozzá, az Uber Eats és más ételkiszállító cégek segítségével pedig több mint egymillió adag ételt osztottak ki a járvány alatt.

A járvány kezdeti szakaszában az USA-ban számos kórházban okozott problémát a védőfelszerelések hiánya. Austin két együttműködést is megemlített, ami sikeresen talált megoldást erre a problémára. Az egyikben olyan globális nagyvállalatok működtek együtt a kórházakkal, mint a Sales Force, az Alibaba vagy a Walmart. Ezek a cégek megbízható beszállítókat ismertek a globális kapcsolataik révén, a Sales Force vezérigazgatója pedig a Business Roundtable nevű üzleti nonprofit szervezet tagságának kapcsolatait megmozgatva mérte fel, hogy melyik kórházakban volt szükség védőfelszerelésekre.

A másik kezdeményezés a Fashion Girls for Humanity nevű nonprofit szervezethez kapcsolódik, aminek a vezérigazgatója úgy próbált segíteni, hogy egy védőruhát megvizsgálva szabásmintát hozott létre, majd Youtube-ra töltött fel ez alapján egy videót arról, hogy lépésenként hogyan lehet létrehozni egy ilyen ruhát. A szabásmintát három hét alatt 35 ezren töltötték le, és kezdtek el világszerte védőruhákat varrni a helyi kórházakba.

Tehát mind helyi, mind pedig globális szinten az együttműködések sokaságára lehet példákat hozni.

Érdekes módon a járvány minden nyomasztó aspektusa ellenére az egyik felemelő dimenziója az volt, hogy az emberek összefognak, és hajlandóak innovatív, sokféle és egyedi módokon kihasználni az együttműködés erejét”

– mondta erről Austin.

Az együttműködéseknél a kreativitás fontosabb, mint a GDP

Arra a kérdésre, hogy a cégek és civilek együttműködésének elterjedtségét egy országban inkább a magasabb egy főre jutó GDP vagy a lehetőségek ismerete határozza meg, Austin egyértelműen utóbbit hangsúlyozta. „Az együttműködések sokaságát dokumentáltuk olyan országokban, ahol a jövedelem szintje sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon”- mondta erről.

Austin szerint az erőforrásbőség nyilvánvalóan sokféle lehetőséget nyit meg egy országban, például több jótékonysági adomány áll rendelkezésre. Viszont ahol szűkösebbek az erőforrások, még nagyobb lehet annak az értéke, ha a szervezetek megtalálják, hogy miképpen tudják egymás képességeit kiegészíteni. Austin szerint az együttműködések belépő szintje, amikor egy szervezet adományokból működik, azonban a szervezetek közti együttműködések ennél magasabb szintet érhetnek el, ami minden részt vevő szervezetet erősebbé és hatékonyabbá tehet.

Még egy egészen apró civil szervezet és egy kisvállalkozás között is kialakulhat olyan együttműködés, ami mindkét szervezet számára értéket teremthet

– mondta erről.

A statisztikák alapján Magyarország az adományozáson alapuló filantróp együttműködések a leginkább elterjedtek. Ez Austin szerint nem szokatlan, ugyanis más országokban is ez a leggyakoribb formája az együttműködésnek. Ahogy fentebb bemutattuk, Magyarországon is van példa hosszabb távú, kétoldalú együttműködésekre is, és Austin kérdésünkre azt mondta,

az ilyen együttműködések terjedésére, népszerűségének növekedésére számít Magyarországon is.

Austin az egyik könyvében részletesen foglalkozott egy texasi áruházlánc, az HEB és a Monterrey Food Bank együttműködésével, ami egy nagyon hasonló együttműködés, mint ami Magyarországon a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az áruházláncok között van.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület önkéntesei tartósélelmiszer-adományt pakolnak a Tesco áruházban Miskolcon 2020. november 27-én. A koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére és az ünnepi időszak megsegítésére a Magyar Élelmiszerbank Egyesület karácsonyi adománygyűjtést szervezett. MTI/Vajda János

Austin szerint ugyanakkor míg a családi tulajdonú HEB számára az együttműködést inkább altruista megfontolások vezérlik, az olyan nagyobb, globális cégeknél, mint a kiskereskedelmi multinacionális cégek, erősebbek lehetnek azok a szempontok, hogy az adójóváírás és hulladékkezelési költség csökkenése jelentős gazdasági hasznot hoz ezeknek a cégeknek.

Mindkét fél jól járhat vele

Persze mindemellett szinte minden esetben fontos céges oldalról a tevékenység PR-értéke, ami a szervezetek márkáját építi. Emellett gyakran az együttműködő felek olyan infrastruktúrával rendelkeznek, amit előnyösen tudnak kihasználni. A kiskerláncok üzlethálózata és szelekciós mechanizmusa például nagy mennyiségű élelmiszert biztosít az ország számos pontján, míg az Élelmiszerbank kapcsolatai és helyi tudása miatt érkezik meg az élelmiszer azokhoz, akiknek leginkább szüksége van rá.

A Decathlon CSR stratégiájának szintén része a helyi szervezetekkel történő együttműködés, ennek egy példája a LÁSS-sal való közös munka. Az egyik közös projektjük a Láthatatlan fitnesz – egy bárki számára látogatható edzés -, amit a Decathlon munkatársai tartanak, és ahol a látássérült résztvevők tudását figyelembe véve állítják össze a gyakorlatokat. A programokon a Decathlon munkatársai is rendszeresen részt vesznek, így a cég szempontjából az edzéseknek van csapatépítő funkciója is.

A BBM a különféle kampányaiban sok céggel működött együtt, de mindig is arra törekedtek, hogy ne függjenek egy-egy cégtől túlságosan. Havasi most azt mondta, hogy a hosszabb távú együttműködésekre is csak azzal a feltétellel nyitott, ha a cégek nem követelnek a támogatásért cserébe kizárólagosságot.

Mi alapvetően ügyekben gondolkodunk, ezért azt gondoljuk, hogy ha ezek a cégeknek is fontosak, akkor adott esetben azt is el kell fogadniuk, ha egy riválisuk is beáll az adott ügy mögé

– mondta erről.

A LÁSS a decathlonos együttműködés mellett eddig főleg egyszeri események kapcsán működött együtt cégekkel, de például a MikuLÁSS futás esetében van olyan cég, ami az eddig nyolc alkalommal megrendezett esemény mindegyikét támogatta. 

Bemelegítenek a résztvevők a MikuLÁSS jótékonysági futás előtt a Margitszigeti Atlétikai Centrumban 2013. december 8-án. A résztvevők Mikulás-sapkában és csengővel futották végig az egy vagy két szigetkört, a 400 méteres pályán pedig úgynevezett érzékenyítő futást rendeztek, amelyet az érdeklődők bekötött szemmel, segítővel teljesíthettek. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Forgács azt mondta, hogy ettől függetlenül nem zárják ki más állandó együttműködések lehetőségét, 2019 végén tárgyaltak is egy céggel, azonban ez az együttműködés a járvány miatt végül nem indult be.

Forgács arról számolt be, hogy az elmúlt pár évben azt tapasztalja, hogy a cégek pénz helyett szívesebben segítenek saját szolgáltatásaikkal, erőforrásaikkal vagy önkéntesekkel. Ez a civil szervezetek részéről is más hozzáállást igényel.

Hajlandóság ugyanúgy van a cégek részéről, hogy segítsenek, mint korábban, viszont az egy kihívás a civil szervezeteknek, hogy megtalálják a megfelelő módon segíteni tudó cégeket

– mondta Forgács.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem a 24., hanem már nagyjából a 28. órában vagyunk a természettudományos tanárhiány problémájával"A Szabó Szabolcs Alapítvány a természettudományos tanárhiányt látja a magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb problémájának. A heti G7 Podcastban erről és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat civil szervezet együttműködés járvány vállalat Olvasson tovább a kategóriában