Miért nem virágzott fel hazánk a negyedszerre is kétharmados többséget szerző Orbán Viktor kormányzása alatt? Véleménycikk.
Februárban még az aktuális piaci árnál is sokkal többet fizettünk az orosz gázért. Ha az egészet a lakosság vásárolja meg, akkor csak ebben az egy hónapban 140 milliárdot bukhatott az állam.
Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát.
A hasonló fejlettségű környező országok 2012-től kezdve nagyjából ugyanazt az inflációs pályát járták be, mint mi; az idei pénzromlás két évtizedes távlatban is kiemelkedőnek ígérkezik.
Jelenleg alsó hangon háromszor többet fizetünk az orosz gázért, mint amennyit az elmúlt durván negyed évszázadban bármikor.
Ha minden uniós háztartásban megelégednének egy fokkal kevesebbel, akkor idén több milliárd köbméterrel kevesebb földgázt kellene venni Oroszországtól.
Egy köbméter gáz, amiért a magyar lakosság 66 forintot fizet az állami szolgáltatónak, a tőzsdén jelenleg több mint 800 forintba kerül.
Ha az Oroszország elleni szankciók miatt még tovább emelkedne a gáz ára, lényegében fenntarthatatlanná válna a rezsicsökkentés.
A rezsicsökkentés többek között a földgáz olcsóságára épített. De a jelen árkörnyezetben és a dekarbonizációs törekvések miatt kérdés, milyen szerepet szán neki az energiapolitika.
A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.