Több a légi irányító a reggeli műszakban, kevésbé viharos az időjárás, így kevesebbet késnek a gépek, ráadásul hamarosan a nyári főszezonnak is vége.
A kártérítést azok kapták, akiknek késett vagy törölték a járatát, de a cég először elutasította a kérelmüket, a vizsgálat szerint jogtalanul.
Idén 30 százalékkal kevesebben repültek svéd járatokon, mint 2019-ben. Több EU-tagállamban is hasonlóak az arányok, globálisan azonban nincs érdemi csökkenés.
A British Airwayst és az Air France-t is lenyomta a Wizz Air, amely Európa leggyorsabban növekvő légitársasága, és most egy 2 milliárdos piacra készül betörni.
Kétévnyi aszalás után visszareptette Németországba legnagyobb gépét a Lufthansa, a Düsseldorf névre keresztelt Airbus A380 nyáron fog újra forgalomba állni.
Igaz, csak 160 kilométeres távot fog megtenni egy kisméretű repülő, de ezt csak a széleskörú használat kiindulópontjának szánják.
Az európai példák alapján valóban nem unortodox húzás a légi közlekedés megadóztatása, ám a magyar verzióban van egy furcsaság.
Az Airbus kénytelen volt elismerni, hogy a repülésbiztonsági hatóság kifogásai miatt 2024-re csúszik az A321XLR szállítása, amelyből a Wizz Air 20-at rendelt.
Az Airbus és a Boeing évről-évre verseng, hogy melyikük tud több repülőt el- és átadni, 2021-ben pedig úgy alakultak a számok, hogy mindketten győztesnek nyilváníthatták magukat.
Hetven év alatt luxusból hétköznapi normalitás lett a repülés, most már azonban nem lehet a környezeti hatások nélkül foglalkozni vele.