A nagy mustárfogyasztó európai országokban már egyre gyakrabban üresek a polcok.
A német ipari modell egyik fontos pillére volt, hogy az ország évtizedek óta nyomott áron jutott orosz energiához. Ennek a jelek szerint az ukrajnai háborúval vége.
A földgázpiacon nem látszik, hogyan vennék át az ázsiai vagy más importőrök Európa potenciálisan kieső fogyasztását.
Leállni egyszerűbb, mint újraindulni, különösen akkor, ha az újraindulás ütemtelen, de ez is csak egy része a történetnek. Két konkrét példán is bemutatjuk, hogy a gondok hogyan söpörnek végig mindenen - egészen a pénztárcánkig.
Általában véve a gazdasági szankciók hatékonysága, és különösen az ukrajnai inváziója miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók értelme régi, és vélhetően soha véget nem érő vita tárgya.
Az ukrajnai orosz invázió visszahozta a történelem sok rossz emlékű jelenségét Európába, így a nagyhatalmi befolyási övezetekről szóló viták is újra aktuálissá váltak.
Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.
Hiába korlátozott évek óta az oroszok hozzáférése a nyugati chipgyártók termékeihez, a hadi eszközeikben ezek rendre megtalálhatók.
A Krím megszállása után kivetett nyugati szankciókra Oroszország ellenszankciókkal reagált, ami növelte az élelmiszerárakat, és csökkentette a jólétet.
Éves összehasonlításban 83,5 százalékkal esett vissza az újautó-vásárlás, azaz szinte megszűnt.