oktatás
Hollandiában arányosan húszszor annyi az óvóférfi, mint Magyarországon
Más országokban viszont tudatosan tesznek a férfi pedagógusok arányának növeléséért.
Mennyit ér az iskolai diszkrimináció elleni törvényjavaslat?
Pozitív, hogy legalább az újonnan indítandó tagozatok, osztálybontások esetén kötelező lesz figyelni a szegregáció elkerülésére. Más okunk azonban nincs az örömre.
A magyar iskolák 8 százalékában még tornaszoba sincs
224 iskolában se féltornaterem, se tornaszoba, és ez már a nagy sport és oktatási infrastruktúra-fejlesztéssel javított helyzet.
A magyar oktatási rendszer elindult a latin-amerikanizálódás útján
Magyarország lemaradt arról a fejlett országokat jellemző trendről, miszerint egyre többet közpénzt fordítanak az oktatásra – a magánforrások térnyerése ugyanakkor nem kecsegtet fényes kilátásokkal.
A magyar tanárok jutnak a leglassabban a fizetési létra csúcsára az EU-ban
Átlagosan 42 évig kell dolgoznia egy tanárnak itthon, hogy a szakmában elérhető legmagasabb fizetést kapja, amíg Hollandiában például csak 12 évig.
Pénzzel büntetnék a szegregáló iskolákat, de ez nem segít ott, ahol a leginkább kéne
Kevesebb pénzt adna a kormány a szegregáló iskoláknak, a hátrányos helyzetűek fele azonban olyan településeken él, amelyek nem érintettek.
Sokkal jobban keres, aki tovább tanul – még több diplomás kellene, mégis felrobbant az iskolaelhagyók aránya
Az érettségi, a szakképesítés és a főiskolai diploma is jelentős bértöbbletet hoz a munkaerőpiacon, a kormány a tankötelezettség leszállításával mégis több ezer fiatalt engedett ki 8 általánossal az oktatási rendszerből.
Így leszünk sportoló nemzet: 9 év alatt több mint 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárdból, a legszegényebbek pont kimaradtak
Miközben pörögnek a sportra az állami százmilliárdok, végül csak felépült több tucat tornaterem is, és ugyan az arlói iskolások mégsem kapják meg a megígért tornatermet, így már "csak" mintegy 200 tornaterem nélküli iskola lehet az országban.
Közel kétszer annyi magyar diák tanul két nyelvet, mint tíz éve
Románia volt az egyetlen olyan EU-tagállam, ahol gyakorlatilag minden középiskolás két, vagy több nyelvet tanult 2021-ben.
A “papíros gyerekek” az igazán nagy vesztesei a kormány oktatáspolitikai hadjáratának
Annak sem könnyű alapítványi iskolába jutni, akinek nincs sajátos nevelési igénye, annak pedig, akinek van, szinte már lehetetlen.
