Nem csak Orbán Viktor állítja, hogy valójában amerikai-orosz háború folyik, pedig nehéz párhuzamot vonni a múlt közvetett konfliktusai és az ukrajnai helyzet között.
Feszült légkörben fog nukleáris fegyverek bevetését is szimuláló gyakorlatokat végezni a NATO és Oroszország.
Ha a nemzeti érdek azt jelenti, hogy az ország biztonsága, ereje, jövedelmi szintje és érdekérvényesítő képessége növekedjen, akkor nehéz pozitívumot találni.
Lengyelország a II. világháború óta a legnagyobb hadi fejlesztését hajtja végre. Ezzel a lengyel hadsereg a NATO hat legerősebbje közé kerül.
Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.
Az ukrajnai háború farvizén Törökország azon dolgozik, hogy katonai eszközöktől és direkt fenyegetésektől sem visszariadva visszaszerezze hajdani nagyhatalmi státuszát.
A csehek és a szlovákok javítják a sérült ukrán harci járműveket. Csehország helikoptereket küldött Ukrajnába, új szintre emelve a támogatások mértékét.
Az orosz elnök első atomparancsa nagyrészt blöff volt, de ettől még nem nyugodhatunk meg. További félelemkeltő, provokatív akciókhoz is folyamodhat az orosz vezetés.
Nem biztos, hogy sokat jelent, ha egy hadgyakorlat végén a csapatok elindulnak a hazai körleteik felé. Főleg nem akkor, ha a politikai célok még nem teljesültek.
Az orosz hadsereg egyre több oldalról fogja körül Ukrajnát. A beloruszokkal közös hadgyakorlat ma kezdődött el, és a fekete-tengeri flotta is erősítéseket kap.